Felszólalás adatai

DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az ajánlás 60. pontjához kívánok hozzászólni, ismételten az idősotthoni elhelyezés kapcsán új elemként felmerült vagyonértékelés, illetve az ehhez kapcsolódó térítési díjak számításával kapcsolatban, amit az előbb Farkas képviselőtársam is említett.

Noha van egy olyan javaslatunk, amely a harmincszorost kívánja százhúszszorosra, tehát négyszeresére emelni, és ezzel - a képviselőtársam is említette - mintegy 4 millió forint körüli összeget egy átlagos magyar ingatlannál, azonban van itt még egy nagyon nagy probléma, és erről egyáltalán nem beszél a törvény: nagyon sok olyan élethelyzet van, ahol semmiféle egyéb lakhatási lehetőségük az úgymond ottmaradottaknak, a majdani örökösöknek nincs.

Ezzel abszolút nem számol a törvényjavaslat. Éppen ezért abban is gondolkodnunk kéne, hogy egy megfelelő ingatlanhatárig, amely az első lakáshoz jutást szolgálta, amely az egyetlen életszerűen használható lakása annak a családnak, amelyből az idős ember az otthonba távozott - s tudjuk jól, hogy millió egy okból komoly indokkal mennek el az idősek, s amelyek nagyon komoly társadalmi feszültségeknek a következményei, amelyeket nem tudunk megoldani e törvény keretein belül semmiképpen -, ezeket a szituációkat vegyük külön, kezeljük külön, mert ők a legjobban rászorultak.

Itt valóban megtehetjük azt, hogy a többségi társadalomnak a talán csökkenő szociális érzékenységét és egymásra figyelését valami módon magunkra vállaljuk, s ezzel talán picikét helyreállítanánk a mundér becsületét és azt is, hogy van azért még itt mód az egyezségre bizonyos területeken. Javaslatunk tehát erre irányul, hogy ezt próbáljuk továbbvinni, megengedve és örülve annak, hogy a minisztérium ebben partner lehetne.

Intő jelként hadd mondjam el, hogy az előterjesztő miniszter asszony városában például majdnem három hónapja nem volt az idősotthonba új jelentkező. Nem azért, mert nem lenne, hanem az anyagi helyzet annyira változott a térítési díjak emelése miatt, és most a törvény hírére várható lebegés, bizonytalanság miatt, hogy nem mernek az idősek egyszerűen belépni, ami biztosan nem tesz jót; elismerve azt is persze, hogy volt, amikor kényelmi szempontok szerepeltek kizárólagosan abban az indokban, hogy az idős ember otthonba távozott. Bár ha megadatott volna az, hogy csak kényelemből mentek el az időseink otthonba, ezt sem bánnám.

Ebben kérem majd a segítségüket és összefogásukat, hogy a kapcsolódó módosítók esetén, azokat átnézve vagyis megismerve próbáljunk ebben a dologban kompromisszumra jutni; olyan kompromisszumra, amely a rászorulókat, valóban a ténylegesen a szegénység küszöbén vagy már a szegénységben élőket terhelik. Az olyan porták, mint a kaposvári vagy vidéki kisvárosi, lakótelepi lakások, falusi házak, tanyák most mind-mind vagyonvizsgálat tárgyát képezik, és bizony úgy gondoljuk, hogy ez nem életszerű.

Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiban.)