Készült: 2024.04.27.17:00:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

19. ülésnap (2018.07.17.), 72. felszólalás
Felszólaló Hajdu László (DK)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:27


Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A törvénymódosítást elolvasva, és a Törvényalkotási bizottság tagjaként, illetve a Fenntartható bizottság tagjaként is, de múlt héten a Gazdasági bizottsággal Paks II. megtekintésén is részt vett képviselőként szeretnék pár szót hozzászólni a szakértői kérdéshez. Azt gondolom, azok, akik mostanában nem látták a működő atomerőművet, illetve a helyszínen nem látták azokat a terveket, amelyek megvalósítás előtt vannak, és amelyek engedélyezése már eléggé előrehaladt állapotban van, azoknak nagyon fontos tudniuk, hogy egy olyan feladatba vág bele Magyarország, amihez van egy működtetési tapasztalatunk, de lesz egy akkora méretű bővítés, amelynek az üzembe helyezését követően még működik majd a régi, a Paks I., és működik majd a Paks II. Ez olyan méretű, egy telephelyen létrejövő energiatermelő bázis, amihez nincsenek tapasztalatok Magyarországon, és kevés olyan képzés és képzőhely is van, ahol ehhez megfelelő szakértőt, szakembert lehet találni.

Én a vitában többször is részt vettem. Most csak egy példát szeretnék kiemelni  mert az időkorlát is szorít , ez pedig az egész erőmű működtetésének, biztonságának és kézbentarthatóságának nagyon fontos része, hogy a hűtőrendszert a Duna-víz biztosítja, az a Duna-víz, amelynek az ingadozása szárazság idején, árvíz idején sok minden típusú. Ez a Duna-víz biztosítja most Paks I. hűtőrendszerét. De ha belép a Paks II. erőmű, abban az esetben nincs olyan szakértő, aki ma meg tudja mondani, hitelesen meg tudja mondani, hogy Paks II.-höz a Duna vize, a másodpercenkénti áteresztőképessége száraz időben elegendő, és biztonságos üzemeltetést foge tudni adni, hiszen itt egy akkora, Duna méretű bővítést is végre kell hajtani, ami azt is jelentheti, hogy a Duna vízhozama esetleg feszegeti azt a határt, amikor már a biztonságos működtetés garantálhatóe vagy sem. (Sic!)

Ehhez nem elegendő egy ember véleménye, ide nagyon komoly szakértői gárdára van szükség. A beérkező víz hőfokát és a távozó víz hőfokát ma bemondjuk terv alapján, hogy az nem fogja átütni azt a hőmérsékletet, ami a víz élővilágát és egyáltalán sok minden egyebet károsan fog befolyásolni. Ehhez valóságos, tényleg akkreditált, szakértelemmel bíró emberek kellenek.

Azt látjuk és érezhető, aki a helyszínen járt, az pedig tudja is a bemutatott dokumentumok alapján, hogy szinte egy visszafordíthatatlan helyzetről van szó. Ha és amennyiben ez így van, abban az esetben itt a kézbentarthatóságnak és a szakszerűségnek rendkívüli szerepe van. Ilyen szempontból, azt gondolom, hogy ennek a törvénynek a módosítása…  annak idején 1996-ban a Környezetvédelmi bizottság alelnökeként részt vettem a törvény vitájában, hiszen pár ciklusban már korábban is ültem itt a parlamentben, akkor jártam utoljára Pakson és most a múlt héten, és azt hiszem, hogy az akkori Paks I. megépítése és a Paks II. megépítése nagyon is indokolja azt, hogy ehhez a törvényi garanciát is megadjuk, hogy kik a szakértők.

Az egy más kérdés, hogy mennyiben üzletitörvény-módosítás is ez, például a Roszatom érdekeit milyen mértékben szolgálja. Lehetséges, hogy a Roszatom szakértői összeférhetetlenséget jelentenek valamilyen módon a beruházás megvalósításához, de itt nem lehet termelni úgy, mint bármit a mezőgazdaságban vagy bárhol. Szakértőt a tapasztalatok alapján az üzemeltetésben, az iskolában lehet megszerezni, s ha ez a Roszatomnál van, azt is igénybe kell venni. Ez az egyik megjegyzésem.

A másik megjegyzésem az, hogy ha legalább tíz éven keresztül a Paks I. és a Paks II. egyszerre fog üzemelni, ehhez hatalmas üzemeltetői gárdára is szükség van. Ez az üzemeltetői gárda ezres létszámban igényel mérnököket, főiskolát végzetteket, hiszen ma az üzemeltetés egyszerű szakmunkás szinten szinte csak kisegítő munkára ad lehetőséget. S annak a megbecsülése, hogy itt milyen folyamatos szakembergárdára van szükség 40-50 éven keresztül, az sem egy lebecsülendő szakértői kérdés.

A harmadik, ahol a szakértésre rendkívül szükség van, az az elhasználódott kapszulák, a kiégett fűtőelemek elhelyezése, biztonságos elhelyezése a fenntartható fejlődés érdekében, és abban, hogy a környék és ez az ország vagy Európa közepe biztonságos legyen. Úgy gondolom, hogy ehhez jó szakértők kellenek. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai