Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Akkor összefoglalom nagyjából, hogy miről is szól a törvénytervezet, legelőször is az ön számára, mert annyi szép és annyi értékes gondolatot elmondott nekünk, annyi sok szép támogatandó megjegyzést tett, aminek semmi köze nincsen ehhez a törvényhez.Tehát kezdetben vala a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvény. Ezt egyébként annak idején még az MSZP-SZDSZ-kormányzat hozta meg törvénynek. Ezt a törvényt önök elkezdték 2010 után felturbózni, mert az önök számára még az sem volt elég gyors, ami abban a törvényben le van írva, hanem még szabadabbá tették az utat a beruházók számára, még inkább szélesre tárták a kaput, még inkább felgyorsították a különböző, még egyáltalán meglévő hatósági eljárásokat. Persze, mondjuk, hozzáteszem, hogy a kiemelt beruházások, amelyek ezen törvény alapján megszülethettek, azok már eleve olyanok voltak, hogy részben vagy egészben európai uniós, részben vagy egészben központi költségvetési forrásból megvalósuló, részben vagy egészben egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból, legalább 90 millió forintból megvalósuló, legalább 15 munkahely megteremtését szolgáló, mindenféle szép műemléknek, műemlékegyüttesnek, világörökségi területen lévő műemléknek a fejlesztéséhez kapcsolódó, és így tovább, tehát rendkívül széles keretet adott volna már ez is önmagában. De még annak idején, mondjuk, az MSZP-SZDSZ-kormányzat alatt ez a King Cityre, tehát a sukorói beruházásra lett kitalálva, de mondom: ezt önök egyre inkább és inkább, még tovább felturbózták.

Aztán eljött a, mondjuk, két-három héttel ezelőtti időszak, amikor önök ezt még olyan értelemben is kiegészítették, hogy minden olyan telekre, amit ilyen módon kiemeltté minősít a kormányzat, arra az építési szabályzatot a kormányzat állapíthatja meg. Miért is volt erre szükség? Azért, hogy fel lehessen építeni Magyarországon olyan magas toronyházat, mint a Gellérthegy. Szó szerint ez volt a cél, ez volt az ok: a MOL-székházról beszélünk a Kopaszi-gát kapcsán. Tehát még az építési szabályzat tekintetében is az ilyen jellegű beruházásokat minden fölé emeli.

De még ez sem volt önöknek elég, amit két héttel ezelőtt elfogadtunk, hanem most, ezen törvényjavaslatban megjelenik az a kifejezés, hogy kiemelten közérdekű beruházás. Ezen kiemelten közérdekű beruházáson belül még egy további kategóriát is létrehoznak, hogy a kiemelt budapesti fejlesztés. Tehát ilyen módon egy egészen extrán gyors eljárásrendet alkotnak meg, egészen extra képesítéseket és lehetőségeket adnak azon társaság vagy valakinek a kezébe, aki majd ezeket meg fogja építeni, az építtető számára gyakorlatilag, és minden, ezt bármilyen értelemben korlátozó, esetleg a szomszédos közösség számára, egész Budapest számára, a budapesti lakosság számára lehetőséget adó beleszólás jogát önök egyszer s mindenkorra elveszik, eltörlik.

Miért is mondom ezt így, hogy a lehetőségek tárházát teljes egészében biztosítják valakinek vagy valakiknek? Az van írva a fogalomtárban, tehát az értelmező rendelkezésekben, hogy a kiemelt budapesti fejlesztés állami pénzből van finanszírozva, valamint hogy központi költségvetési szerv vagy 100 százalékban állami tulajdonú vagy nem 100 százalékban állami tulajdonú cég lehet ennek a bizonyos beruházásnak a megvalósítója. Tetszik érteni: vagy nem 100 százalékban. Mondjunk egy számot, ami nem 100 százalék, lássuk csak: 1 százalék. Tehát magyarul: gyakorlatilag az állam tulajdonosi részesedése nélkül is lehet ilyen társaság, ami ezt lebonyolíthatja.

Ezt tovább erősíti a 4. § (1) bekezdés, amiben már nem is a társaságról beszélnek, hanem arról, hogy esetleg személyt is kijelölhet ezen beruházás lebonyolítására, megvalósítására, építtetésére a kormányzat. Egyébként ez egy nagyon durva ellentmondás, tisztelt államtitkár úr, hadd hívjam fel szíves figyelmét, hogy néha a hamar munka nem annyira jó, és a számtalan ellentmondáson, és mondjuk, helyesírási hibán felül logikai zavar is előfordulhat az ilyen jellegű, gyorsan összehányt törvénytervezetekben.

Tehát igen, ezek alapján elképzelhető, hogy az a személy, például olyan módon, mint ahogy arról a Ház nemrégiben szavazott az állami vagyonok tekintetében, az állami vagyontörvény tekintetében, nevezetesen a vagyonkezelés tekintetében a kormányzat egyedi határozatával akár egy személyt is kijelölhet, és aztán az minden értelemben a vagyonkezelői jogosultságot megkapja, szedi a hasznát, kijelöli a menedzsmentet, és így tovább. Tehát tulajdonképpen ugyanarra a munkára önök egy személyt is ki tudnak majd jelölni ilyen kiemelt budapesti beruházások megvalósítására.

Ez azért is fontos, mert muszáj megvizsgálni ezen területeknek, nevezetesen a Palotanegyednek, valamint a diákváros területének az előzménytörténetét.

Nézzük ezt először a diákváros kapcsán! Itt két nagyon fontos dolog merül fel. Az egyik az, hogy ahová a budapesti atlétikai centrum épül, az a WING tulajdonában lévő terület volt. Arról a WING-ről beszélünk, ahol Fürjes Balázs államtitkár úr nem is olyan régen még dolgozott, és amely területet a WING annak idején egymilliárd forintért szerzett meg, de aztán Fürjes Balázs már átjővén a kormányzathoz, valamilyen úton-módon, mégis érdekes dolgok történhettek a háttérben, merthogy most már 15 vagy 16 milliárd forintért vásárolta meg az állam ezen rendkívül nemes cél érdekében a WING-től. Tehát alig egypár éven belül, ahhoz képest, hogy semmi nem történt azon a területen, ugyanúgy nő a parlagfű, a WING tehát kapásból egy olyan 14-15 milliárd forintnyi haszonra tett szert.

De hát még a másik terület, ami tudjuk, hogy a Quaestornak, meg a másik beruházónak, a nevét is mondom mindjárt, a Gropiusnak volt a tulajdonában, most erről a két cégről azt érdemes tudni, mind a kettőről egyszerre, hogy egyrészt az alvilággal volt jelentős és eléggé érdemi kapcsolatuk, valamint mind a kettő elég látványosan ment csődbe.

Ezen területek kapcsán nem olyan régen, három évvel ezelőtt önök, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egy 40 oldalas dokumentumon ajánlgatja külföldi befektetőknek ezt a területet. Akkor még ezt Duna City projekt néven emlegették, és azt hirdetik ebben, hogy mintegy 500-1000 új négyzetmétert építhetnek ide. Vajon miért ajánlhatták ezt ilyen nagy lelkesedéssel a kormányzati szereplők külföldi befektetőknek? Mondom: nem olyan nagyon régen, egypár évvel ezelőtt. Hát, azért, mert a jelenlegi szabályozás szerint  mert azért egy pillanatra álljunk már meg itt, és mondjuk már el, hogy mindenki azt mondja, hogy milyen bonyolult Magyarországon vagy azon belül Budapesten építeni, fejleszteni. Kérem szépen, ezt a bonyolultságot úgy szoktuk mi összefoglalni, hogy „a törvények”. Így, ennyi. A törvényeket kell betartani.

(17.40)

Vécsey képviselőtársunk azt mondta, hogy nincs Budapest agglomerációjával kapcsolatban egységes koncepció. Neki szeretném mondani: hát nem tetszett hallani a Budapest agglomerációja területrendezési tervről, ami törvényi szintű? Kérem tisztelettel, önök is már jó pár alkalommal módosították! Hát hogyne lenne?! Ennek a törvénynek tudniillik van koncepciója is, van tervi munka része, van szabályozási része, ez egy abszolút egységes fejlesztési koncepció, mondjuk így, Budapest és az agglomerációja, mintegy 80 további település számára. Tehát van ilyen szabályozás.

De! Még van Budapestnek is fejlesztési koncepciója, van településszerkezeti terve, van fővárosi rendelete a szabályozásról, és van Ferencvárosnak is. Ez a terület, ez a bizonyos diákvárosprojekt is a ferencvárosi önkormányzat közigazgatási területéhez tartozik. Ennek is van úgynevezett kerületi építési szabályzata, szabályozási terve, ami a következőket teszi lehetővé: három és feles szintterületi mutató, 25 vagy 45 méter magas építmények, 50-60 százaléknyi beépítési százalék. Egyetlen kizárt funkciót tartalmaz, ez az ipari tevékenység. Tehát igen, kétfajta övezet van kijelölve: intézményterület, illetve zöld közpark jellegű, mindegyik tekintetében akár a kollégiumi férőhelyeket el lehetett volna helyezni, akár a vízi létesítményeket, a BMX-pályát, a teniszpályát, bármelyiket a jelenlegi szabályozás szerint simán el lehetne helyezni.

Akkor minek is tulajdonképpen ez az egész törvénycsomag itt előttünk? Azért, mert ez az egész dolog egy fedősztori. Mert valójában semmi köze nincs ahhoz, ami ott igazából meg fog valósulni. Miért mondom ezt? Azért, mert maga a törvényjavaslat is mondja, de önök is többször elmondták, hogy itt tulajdonképpen az, hogy van egy állami elképzelés, az egy dolog, de igazából önök további magánbefektetőket várnak. Tehát az a bizonyos 500 ezer négyzetméter, amiről ezek a tervek szólnak, az nem a BMX-pálya lesz, és nem a 8500 fős kollégium! Hanem ez. Csak az a kérdés, hogy kinek az érdekében hozták önök ezt ide be.

Ön azt mondta, hogy a sok bába közt elvész a gyerek. Én meg hadd kérdezzem meg: kié az a gyerek? Erről szól a törvény, ez a kérdés tulajdonképpen. Kinek az érdekében kell nekünk ezt a végtelenül felgyorsított eljárásrendet törvénybe foglalnunk? Ki lesz az az ember, aki az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint, szintén ha a 4. §-t nézzük, utasíthatja akár a főpolgármestert is? Erről szól a történet. Nemcsak hogy kérdéseket tehet fel a főpolgármesternek vagy tájékoztatást kérhet, hanem intézkedés megtételét is javasolhatja, amire ugyan válaszolhat a polgármester 15 napon belül, de az senkit nem érdekel, az a bizonyos intézkedés meg fog történni. Ide van leírva, ebbe a törvénybe.

A másik kérdés a Palotanegyed kérdése. Azt mondják, hogy a környezetének megújítása és hatékony fejlesztése érdekében kell ez a dolog. Megnéztem a lehatárolást, hogy mi van ott tulajdonképpen. Az utcákat önök felsorolják. Van ott a Hunyadi János utca páros oldalán, valamint a Lánchíd utca páratlan oldalán pár lakóház, ott van a régi kaszinó épülete és a nemrégiben felújított teljes Várkert Bazár. Van egypár lakóépület, aminek a jelentős része, gondolom, műemléki védettség alatt áll, és gondolom, hogy az az egységes, egyébként világörökségi védelemben részesülő Duna-parti látványnak a része. Tehát azt nagyon átépíteni nem lehet. Ezen kívül van zöldmező.

A hatékony fejlesztés tulajdonképpen mit is jelent? Mert egyébként ide nincs leírva. Mert a másik esetben, ugye, önök projektlistát adnak, hogy mit fognak megépíteni elvileg, de itt csak hatékony fejlesztésről beszélünk. Ha a zöldmezőre gondolunk, hogyan lehet hatékonyan fejleszteni? Hát, lássuk csak! Ültessünk virágot vagy locsoljuk meg a fákat! Vagy mire gondolunk itt? Tehát ha törvényjavaslatot hoznak be önök ide a Ház elé, és ha bármennyire is komolyan vesznek minket, akkor tiszteljenek már meg minket azzal, hogy leírják, valójában mit akarnak ide önök építeni. Mert azt nem gondolom, hogy egyébként a zöldterületeknek a fejlesztése annyira fontos az önök számára, hogy itt most külön törvényt kell ahhoz alkotni, és az összes itt lévő vagyontárgyat, ingatlant állami tulajdonba kell venni azonnali hatállyal, tehát nem gondolom, hogy ez önmagában indokolná a sürgősséget és ennek az eljárásrendnek a bevezetését. Úgyhogy nagyon szépen kérem, konkrét választ adjanak arra, hogy mi fog itt épülni.

Ezek szerint önök a Vár szoknyáját, tehát azt a teljes, jelenleg még beépítetlen területet is beépíthetőnek fogják minősíteni, és valamit ott önök el akarnak helyezni, valamit fel akarnak építeni. Nemcsak a mélygarázsról beszélek, ami a Vár nyugati lejtőjén már most építés alatt van, hanem valami további fejlesztésre lehet gondolni.

A vagyonkezelő kapcsán több minden már elhangzott, de hadd tegyem hozzá, hogy a Palotanegyed vagyonkezelőjének, amely százszázalékos állami tulajdonban áll elvileg, az amortizációs visszapótlási kötelezettségét nem kell teljesítenie. Ugyan miért nem? Ugyan miért nem kell? Mi az a beruházás, illetve ki lesz az a beruházó, ami, illetve aki önök szerint ezt az egyébként rendkívül fontos, ha már egyébként állami vagyonról beszélünk, minimálisan elvárható kötelezettségét nem kell hogy teljesítse?

Összességében azt tudom mondani önöknek, hogy egyszerűen gyámság alá fogják helyezni ezáltal Budapestet. De azért egy mondat erejéig még arra hadd térjek ki, hogy ez nemcsak a budapesti kiemelt beruházások esetében lesz így, hanem az összes olyan kiemelt közérdekű beruházás esetén is, ami egy újabb nagyobb lehetőség, és aminél már külön budapesti projekteket tételeznek. De a kiemelt közérdekű beruházások esetén nem kell majd idehozni, törvényt alkotni erről, hanem anélkül, hogy gyakorlatilag egy-egy város lakóközösségének bármit szólnának előre, egyik pillanatról a másikra, egy kormányzati egyedi határozat, döntés szerint meg lehet ezeket a beruházásokat kezdeni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiból.)