Felszólalás adatai

A javaslatban rögzítésre kerül a kormány és az érdekképviseletek között létrejövő megállapodás. Az elmúlt tíz év legkiemelkedőbb bérrendezéséről, illetve a bérrendezés kezdeti lépéséről beszélhetünk. A jelenlegi béremelés, amely a törvénytervezetben szerepel, 86 ezer embert érint az egészségügyben, köztük több mint 15 ezer orvost és közel 68 ezer szakdolgozót. Ezzel a lépéssel megkezdtük egy adósság törlesztését, amivel az ágazatban mind a dolgozóknak, mind a társadalomnak, s véleményem szerint a betegeknek is tartozott a politika.

A törvényjavaslat mellékletei tartalmazzák az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók bértábláit, valamint a januárig visszamenőleges és beépülő béremelés mértékét. Az orvosok esetében 2012-ben bérpótlék formájában jelenik meg, de az ő esetükben is jövő év, azaz 2013 január elejétől már a bértábla szerinti fizetés jár majd. Ez az ágazati béremelés ebben a nehéz időben mindenképpen történelmi lépésnek számít.

Módosul az ágazati munkajogi szabályozás rendszere is. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénytől eltérő, speciális egészségügyi ágazati munkajogi szabályok kialakítása, illetve átalakítása is szerepel ebben a tervezetben.

Az új munka törvénykönyve hamarosan életbe lépő szabályozásával az a cél, hogy ne hozza rosszabb helyzetbe a gyógyításban tevékenykedőket, lehetőség szerint minden maradjon úgy a nyugodt működés vonatkozásában, mint eddig volt. Emlékezzünk rá, hogy az új munkajogi szabályozás, amely hosszú napokon át kitartó, éjjel-nappali vitákat jelentett itt a Házban, hátrányosan érintette volna az egészségügyben dolgozókat. Ennek kiküszöbölésére, illetve korrigálására kerül sor ebben a részben.

Az egészségbiztosítási törvényt érintő módosítási javaslatok célja, hogy növelje az egészségbiztosító ellenőrző szerepét. Az egészségbiztosítási törvény egyik kiemelkedő módosítása az, hogy a jövőben csak olyan egészségügyi szolgáltatóval köthető finanszírozási szerződés, amely az átláthatósági kritériumoknak megfelel. Ez a módosítás az alaptörvény alapján került a törvénytervezetbe. Az alaptörvény 39. cikkének (1) bekezdése meghatározza, hogy csak olyan szervezet részére teljesíthető szerződés alapján kifizetés a központi költségvetésből, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése és a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.

Egy újabb szabályozási kör a gyógyszerellátással és az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos szabályok módosítása. Összefoglalva e tekintetben elmondható, hogy a gyógyszertörvény módosítása jogharmonizációs kötelezettség teljesítését szolgálja. A gyógyszertörvény módosításának az a célja, hogy az Európai Unió gyógyszerhamisításról szóló irányelvének megfeleljünk. A javaslat szerint a gyógyszer-hamisítási irányelvet legkésőbb 2013. január 1-jéig át kell ültetni a magyar törvénykezésbe is.

A Magyary-program egyszerűsítési programja - amelyről képviselőtársam a többségi vélemény megfogalmazása kapcsán már mondott néhány gondolatot - az, hogy a kormány a Magyary Zoltán közigazgatási fejlesztési program intézkedési terve alapján a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhet csökkentse, továbbá a jogszabályok nyelvezetét közérthetőbbé tegye az egyszerűsítési programmal. Ez egy folyamatosan frissülő terület. A Magyary-program négy területen fogalmaz meg koncepciót: a szervezeti fejlesztés, a közigazgatási feladatok, a közigazgatási eljárás szabályozása és a személyzeti kérdések tekintetében.

A katasztrófa-egészségügyi ellátásra vonatkozó szabályozás is változik a tervezet szerint. A javasolt módosítással a jelenlegi szabályozásnál pontosabban és a területi szinteknek megfelelően kerül meghatározásra, hogy valós katasztrófa bekövetkeztekor, illetve intézményi működési zavar esetén, ha az események egy vagy több megyére terjednek ki, jogosult az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetése, valamint az egészségügyi dolgozók átcsoportosításának elrendelése. Szabályozásra kerül e tekintetben az irányítás rendje is.

Módosulnak a fenntartói hatáskörök. A javaslat pontosítja a fenntartó feladatait, illetve az állami fenntartásba kerülő intézmények körének jelentős bővülése folytán az állami fenntartásban lévő egészségügyi intézmények fenntartói feladatainak megosztását. A szabályok különválasztják a fenntartókra vonatkozó rendelkezéseket egyrészt az összes fenntartóra vonatkozó általános feladatok, másrészt az állam fenntartásában lévő intézményekre vonatkozó speciális szabályok tekintetében. A fenntartó általános feladatai között egyrészt szakmai jellegű hatásköröket jelenít meg a tervezet, másrészt költségvetési típusú hatásköröket is definiál.

A betegjogi képviselettel kapcsolatos módosítás megteremti annak a jogos igénynek az alapját, hogy a létrejövő országos betegjogi és dokumentációs központ egységes rendszerben, egységes kormányrendelet alapján tudja működtetni a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői rendszert. A javaslat értelmében felhatalmazást kapna a kormány, hogy rendeletben kijelölje a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviseletet foglalkoztató, az egészségügyi dokumentációt kezelő és a betegjogok érvényesítését elősegítő szervet.

A szervezett érdekvédelmet szabályozó döntésekkel hallgatói képviseleti jelleget akartak adni az oktatáshoz, és javítani akarták a szakképzéshez való hozzáférést. A javaslat értelmében a központi gyakornokokat, illetve rezidenseket foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál helyi érdek-képviseleti szerv hozható létre, amely előzetes véleményt nyilvánít az őket érintő döntéseket megelőzően. Működésüket a központi gyakornokok, illetve a rezidensek országos érdek-képviseleti szerve koordinálná a jövőben.

Az eddig felsoroltak mellett ez a törvényjavaslat a jogalkalmazást segítő, a szabályozást pontosító rendelkezéseket is tartalmaz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy támogassák ezt a javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(10.20)