Felszólalás adatai
| 213. ülésnap (2012.07.06.), 12. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Halász János (Fidesz) |
| Beosztás | Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | napirend előttihez hozzászólás |
| Videó/Felszólalás ideje | 2:58 |
Felszólalások: Előző 12 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném megköszönni önnek úgy is mint Csepel polgármesterének a felszólalást, hiszen Csepelről eddig az ország házában kevés szó esett. Sokszor csak úgy szoktuk emlegetni, hogy a XXI. kerület, pedig Csepel valójában jóval több, mint egy kerület, komoly történelme van. Az első feljegyzést a szigetről Anonymusnál találjuk, akinek adatai szerint a honfoglaló magyarok e szigetet korán felkeresték és előnyeit felismerték. Csepel nevét először a dömösi prépostság 1138-as alapítólevelében említették jobbágyközségként. Buda meghódítása után Csepel is török kézre került, a megszállók valószínűleg kikötőt tartottak itt fenn, a szigeten található falvak fokozatosan hanyatlásnak indultak, majd a 15 éves háború alatt Csepel elpusztult, és helye több mint száz évig lakatlan maradt. Az újratelepítésre 300 éve, 1712-ben tettek először kísérletet.
Miután a falut az 1838-as tavaszi jeges ár is lerombolta, az újjáépítéskor magasabb fekvésű területet jelöltek ki. Életére ekkortól már nagy hatással volt a közeli Buda és Pest, majd az egyesült főváros. Fejlődésében, ahogy képviselő úr is említette, döntő szerepet töltött be a Weiss-testvérek által 1892-től beindított töltényfelújító és töltényszétszerelő műhely, amely alapja lett a későbbi Csepel Műveknek. További fellendülést hozott 1912-ben a HÉV-közlekedés kezdete, a Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő 1928-as átadását követően a kerület a dunai hajózás központja lett. A települést 1950-ben Budapesthez csatolták, ami robbanásszerű bevándorlást, nagyszabású építkezéseket és a növekvő létszámú lakosságnak kenyeret adó ipartelepítést eredményezett.
(9.00)
Mára azonban a XXI. kerület sokat veszített a korábbi kiemelt ipari, munkáskerületi státusából, lakói manapság a modern polgári gondolkodást, magatartást és munkakultúrát igyekszenek elterjeszteni.
Szükséges megemlítenem, amikor Csepelről beszélünk, a Csepeli Munkásotthont és a Csepeli Munkásotthon Alapítványt, amelyet az egykori Csepel Művek vállalatai hoztak létre 1991-ben, és ma nemcsak a kerület, hanem a főváros és az agglomeráció kulturális igényeit is igyekszik kielégíteni. Mindennek jegyében könyvtárat, befogadó színházat, művészeti együtteseket, klubokat, szakköröket, tanfolyamokat működtet. Igazi közösségi élet zajlik Csepelen. És persze még számos más intézményt, a galériát és helytörténeti gyűjteményt, a Szent Imre téren lévő szökőkutat vagy Nepomuki Szent János szobrát is említhetném Csepel kapcsán. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)
Köszönöm még egyszer a képviselő úrnak, hogy megosztotta velünk szűkebb pátriájának ünnepét. Köszönjük szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Felszólalások: Előző 12 Következő Ülésnap adatai