Felszólalás adatai

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Az igazságügy-miniszter asszony a minap azt kérte a rádióban: aki korrupciós ügyről tud, tegyen feljelentést! A 168 Óra című lap hétről hétre pontosan jegyzi, hány napja nem ismerjük Kaya Ibrahimot és Josip Totot. Ma a 999. nap van.

A bűnüldöző szervek energiát, fáradtságot, időt, költségeket nem kímélve a nemzetközi kapcsolataikat is latba vetették, keresték-kutatták hetedhét országon át a nevezett urakat mint vevőket, kisebb-nagyobb sikerrel.

Kérdezem: miért a nehezebb végéről fogja meg a bűnüldöző szervezet a dolgot? Miért a vevőt keresi folyamatosan, és nem a jól ismert eladót, akitől meg lehetne kérdezni, ismerte-e a cégek anyagi helyzetét, szavatolta-e a per- és tehermentességet.

Az ügyészség látszólag tesz valamit, de nagyon ügyel arra, hogy ne érjen el eredményt, nehogy megtalálja a valódi elkövetőt. Valóban ennyire ügyetlen a mi bűnüldözésünk, vagy csak tetteti ezt a látszólag szerencsétlenkedő magatartást?

Ha jogi akadálya van annak, hogy az eladót is keressék, ennyi idő alatt egyeztethetett volna az igazságügy-miniszter asszonnyal a szükséges törvénymódosítás érdekében. Miért hallgat és tűri, hogy az ügyészségről negatív vélemény alakuljon ki a társadalomban? Lehet, hogy baj van az állampolgárok jogkövető magatartásával? Az állampolgárnak fel kell tárni a bűncselekményt, a vizsgálatot lefolytatni, a gonosztevőt, csalót elfogni és az igazságszolgáltatásnak átadni? Lehet, hogy a rendőrség és az ügyészségünk erre képtelen, vagy nem ez a feladata? Győzzön meg bennünket, hogy nem igaz, nem így van! (Állandó zaj.)

Mit üzent ön a tisztességes vállalkozóknak, akiket naponta kerget kétségbeesésbe a piaci verseny okozta stressz? Halmozz fel adósságokat, ha lehet köztartozást, és add el a cégedet egy ismeretlennek, mert a bűnüldözők az eladót nem, csak a vevőt kergetik! Arra már gondolni sem merek, hogy már rég nem üldöznék Kaya Ibrahimot, ha vette volna magának a fáradtságot, és bagóért eladta volna a vásárolt cégeket. Lehet, hogy Kaya Ibrahim nem is gyanúsított, hanem sértett vagy tanú egy bűncselekményben.

Az APEH hallgat adótitokra hivatkozva, az ügyészség valamilyen más okból nem kérdez. Legfőbb ügyész úr, mindenki tudja, hogy az üzlethez két fél kell: eladó és vevő. Kérdezem, hogy miért nem keresik az eladót. Lehet, hogy az okiratokat szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd nem emlékszik semmire, de vajon gyanúsítottként meghallgatták-e az eladót. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ebből az állampolgár arra a következtetésre jut, hogy ön és a bűnüldöző szervek a szakmai munkát egyre gyakrabban összekeverik (Az elnök ismét csenget.) vagy alárendelik politikai megrendelésnek.

Várom válaszát. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)