Felszólalás adatai

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Balsai István frakcióvezető úr, Magyar Demokrata Fórum.

(15.40)

DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Egy, a magyar politikai viszonyokban járatlan ember az újságokat olvasva az ellenzéki politikusokat vagy a már szinte önmaguktól is abszolút független szakértőket hallgatva könnyen azt hihetné, hogy nálunk porba tiporják az alkotmányt, az utcákon szélsőjobbos pogromok zajlanak, kormányt bíráló hang nem szólalhat meg a médiában, a papok pedig csak akkor oldozzák fel a bűnösöket, ha a koalícióra szavaznak. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Így van!)

Aki azonban egy kicsit is járatos a magyar belpolitikában, az már tudja, hogy ennek a hangnak semmi köze a valósághoz, ez csupán az MSZP és az SZDSZ negatív kampányának a része, amely, mint mindig, ma is láttuk, most is a félelemkeltésre és minden elért eredménynek a tagadására épül. Gondoljunk csak 1993-ra és '94-re, amikor azt terjesztették a rendszerváltoztató kormányról még külföldön is, hogy nem fogja kiírni a parlamenti választásokat. Olyan fantazmagóriáktól sem riadtak vissza, mint hogy az MDF-kormány inkább konfliktusba keveredik Jugoszláviával, csak hogy ne kelljen megtartani a választást.

Ezért csodálkozva, kicsit arcpirulva hallgatjuk azokat a dicséreteket, amelyeket nyolc évvel később annak az aranykornak tulajdonítanak, amelynek részesei lehettünk néhányan. Az az egyetlen problémánk ezzel, hogy ha Kuncze Gáborék ezt nyolc évvel korábban mondták volna, akkor el is hihettük volna - mármint hogy őszintén mondják.

Ugyanakkor a rendszerváltozás első négy évében azt hirdették, hogy boszorkányüldözés van, és hogy keresztény kurzus készül, attól féltették a lakosságot, hogy minden iskola egyházi kézbe kerül, és kötelező lesz a hittanoktatás.

Nos, hölgyeim és uraim, az elmúlt négy évben a minimálbér megemelésétől óvták a kormányt, mondván, hogy tömeges munkanélküliséghez vezet, a munka törvénykönyvének módosítása során a szabad szombat elvesztésétől féltették a dolgozókat, nem szavazták meg a kábítószer-ellenes szigorításokat, mert szerintük gyermekeinkkel lesznek tele a börtönök. Nos, ezek közül semmi nem valósult meg.

Nem kétséges, hogy ugyanilyen megalapozatlan az MSZP-nek Horn Gyula által végrehajtott, legutóbbi egyházellenes kirohanása, és a román munkaerő-invázió rémképe is. Ha egy nap már nem hallanánk, hogy a szélsőjobb fenyegeti a magyar demokráciát, már azt hinnénk, hogy valamilyen járvány tört ki a baloldal hangadóinak körében. (Derültség a kormánypárti padsorokban.)

A felsorolt néhány példa is jól mutatja, milyen nagy különbség van az ellenzék által kreált vízió és a valóság között. Ne áltassuk magunkat, tisztelt képviselőtársaim, ezeket a vádakat maguk a szocialista vagy szabad demokrata politikusok sem veszik egy percig sem komolyan! A cél világos: ha már nem tudják a szavazóbázisukat növelni, amely az idő múlásával egyre csak apad (Bauer Tamás: Mint az MDF-nél!), a polgári kormány támogatóit kívánják megingatni, mert csak egyetlen reményük van: elérni, hogy minél kevesebben menjenek el szavazni.

Ezért innen is kérünk mindenkit, aki szívén viseli Magyarország, azaz gyermekeink jövőjét, ne maradjon otthon április 7-én! Menjen el szavazni, és válasszon! Hiszen - még egyszer - a 3 forint 60-as kenyér ígéretét vagy a megkezdett biztos gyarapodást választja. A döntés a polgárok kezében van: Bokros-csomag vagy Széchenyi-terv. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!)

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: A kormány nevében Glattfelder Béla államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Géczi József Alajos közbeszól.)

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! (Bauer Tamás: Keményen!) Kedves Képviselő Úr! Napirend előtti felszólalását azzal a kérdéssel kezdeményezte, hogy Bokros-csomag vagy Széchenyi-terv. Arra kérem képviselő urat, ne hezitáljon, ha választania kell a Bokros-csomag és a Széchenyi-terv között, válassza a Széchenyi-tervet, hiszen az ország érdeke az, hogy Magyarországon a Széchenyi-terv folytatódhassék.

A kormány a Széchenyi-tervet egy tízéves gazdaságfejlesztési programként alkotta meg. Úgy ítéljük meg, hogy ez az a gazdaságpolitikai elképzelés, amelyik lehetővé teszi Magyarország számára, hogy tizenöt év távlatában utolérjük az Európai Unió átlagos gazdasági fejlettségét. Ehhez arra van szükség, hogy az elkövetkezendő években a magyar gazdaság az Unió átlagos növekedését kétszeresen meghaladó mértékben tudjon növekedni. De ha összehasonlítjuk a Bokros-csomag egykori úgymond eredményeit és az elmúlt négy év gazdasági fejleményeit, amelyek jórészt a Széchenyi-tervnek köszönhetőek, azt hiszem, akkor sem vitás, hogy melyiket érdemes választanunk.

Talán az embereket a leginkább a foglalkoztatási helyzet érdekli, hiszen az emberek számára a család után a munka a legfontosabb, hogy milyen biztonságos ez a munkahely, és mennyi jövedelmet biztosít. Ha megnézzük, hogy '94 és '98 között hogyan alakult Magyarországon a foglalkoztatottak száma, akkor azt láthatjuk, hogy 54 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, vagyis ennyivel több munkahely szűnt meg, mint amennyi munkahely létrejött.

Ugyanakkor 1998 és 2001 között viszont a foglalkoztatottak száma 236 ezer fővel nőtt, magyarán: ennyivel több munkahely jött létre, mint amennyi munkahely megszűnt. Tehát a helyzet az, hogy az elmúlt négy évben több mint ötszörösen sikerült azt a munkahelymennyiséget visszapótolnunk az ország számára, amit a megelőző négy évben, jelentős részben a Bokros-csomag hatására Magyarország elvesztett.

Nem csoda tehát, ha az elmúlt négy évben a munkanélküliségi ráta 2,2 százalékkal csökkent, és most már 5,6 százalékos szintre süllyedt, ami lényegesen alacsonyabb, 2 százalékkal alacsonyabb, mint az Európai Unió átlagos munkanélkülisége. Hadd emeljem ki, hogy különösen a fiatal pályakezdők, valamint a tartós munkanélküliek aránya csökkent az elmúlt időszakban, méghozzá olyan mértékben, ami még az Európai Unió országjelentést készítő szakembereit is meglepte.

Nem véletlen, hogy a bővülő foglalkoztatás mellett a bérek is szépen emelkedtek. Ha a foglalkoztatás csökken, csökkennek a bérek is - így volt ez a megelőző négy évben is, hiszen '94 és '98 között Magyarországon a reálbérek több mint 9 százalékkal, 9,4 százalékkal csökkentek, mindenki ennyit vesztett, mindenki elvesztette a fizetésének majdnem a 10 százalékát, míg '98 és 2001 között 12,4 százalékkal nőttek a reáljövedelmek. De ha figyelembe vesszük a gyermekek után járó családi adókedvezményt is, akkor a reáljövedelmek már 16,4 százalékkal nőttek, magyarán: kétszer akkora mértékben sikerült növelnünk a jövedelmeket, mint amilyen mértékben a megelőző négy évben azok csökkentek. Azt hiszem, ezek igazán szép eredmények.

Különösképpen a legalacsonyabb jövedelmeket tudtuk emelni, hiszen '94 és '98 között a minimálbér aránya az átlagjövedelemhez képest 31 százalékról 29 százalékra csökkent, míg erről a 29 százalékról a 2002. évi minimálbér-emeléssel az átlagkeresetekhez képest 45 százalékra sikerült emelnünk a minimálbér arányát.

Most, hogy jönnek a választási kampányok, persze nemcsak ígéretekkel, hanem lebecsülő véleményekkel is találkoznak majd, olyanokkal, amelyek arról szólnak, hogy a magyar gazdaság teljesítménye nem is olyan jó, hogy 2002-ben majd a kedvezőtlen folyamatok fognak felerősödni. Nem örülök ezeknek a véleményeknek, mert ezek nemcsak a jókedvünket veszik el, de ezen vélemények hangoztatói részéről előrevetítik egy Bokros-csomag követelését is. Így volt ez '94-ben is, akkor is lebecsülő véleményekkel kellett szembesülnünk, és aztán '95-ben meg is jött a Bokros-csomag.

Én remélem, hogy azok a vélemények lesznek erősebbek, amelyek a magyar gazdaság jó teljesítményébe vetett bizalmat erősítik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Egyébként pedig a Széchenyi-terv szükséges ahhoz, hogy mindazok az ígéretek, amelyek az elkövetkező időszakban elhangoznak majd, be is legyenek válthatóak.

Köszönöm szépen. Bokros-csomaggal nem lehet ígéreteket teljesíteni. (Taps a kormánypártok soraiból.)