Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bevezetésképpen engedjék meg, hogy egy élményemet megosszam önökkel. Ez év márciusában az Interparlamentáris Unió Genfben tartott közgyűlésének egyik kísérő rendezvénye a Balti-tenger országai fennállásának 100. évfordulós ünnepsége volt. A magyar delegáció március 26-án este Gediminas Kirkilas, a litván seimas alelnökének és egyben IPU-delegációja vezetőjének meghívására részt vett a litván állam megalapításának centenáriumi ünnepségén.

A litván parlament alelnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy idén februárban az államiság 1918-as visszaállítását, márciusban pedig a függetlenség 1990-es visszaszerzését ünnepelte Litvánia, amely mindkét alkalommal Oroszország, illetve a Szovjetunió fennhatósága alól szabadult fel. A genfi ENSZ-székházban rendezett koncerttel egybekötött eseményen felszólalt többek között az észt, a finn és a lett delegáció vezetője, akik mindegyike rövid beszédben emlékezett meg országa függetlenségének közelmúltban ünnepelt 100. évfordulójáról.

De hogy miért is mesélem ezt el önöknek? Az esemény kiemelt pillanatai közé tartoztak azok a baráti hozzászólások, amelyekkel több meghívott ország képviselője köszöntötte az ünnepelteket. Köztük volt Catryna Bilyk ausztrál szenátor asszony is, aki amellett, hogy méltatta a függetlenségük 100. évfordulóját ünneplő országokat, elmondta, hogy számukra teljesen ismeretlenek azok a problémák, amelyekkel a kontinenseken együtt élő nemzeteknek, országoknak meg kell küzdeniük, hiszen Ausztrália egymaga található egy kontinensen, egy óriási szigeten, és nem szembesül olyanféle, a történelem viharai vagy az együttélés következményei miatt fellépő helyzetekkel, amikkel a kontinenseken egymás mellett élő államoknak szinte a mindennapokban szembe kell nézniük.

(11.00)

Bevallom, hogy érdekes volt hallgatni szenátor asszony felvetését, gondolatait. És mint láthatjuk, az élet ma is igazolta a szavait, hiszen az Országgyűlés előtt egy olyan javaslat fekszik, amely a Magyarország és a Szlovák Köztársaság közötti államhatárt érinti.

Az élet alakította ezt így, hogy erre szükség van, és ahogy államtitkár úr is elmondta, a szerződés elfogadásával egyidejűleg egy, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között az államhatár rendjének szabályozása tárgyában 1956. évi október hó 13. napján Prágában aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1958. évi 15. törvényerejű rendelet kerül hatályon kívül helyezésre.

Az élet, illetve a természet alkotó munkája miatt van erre szükség. Olyan pillanatot élünk, amikor megváltoznak hazánk határai, méghozzá hat különböző ponton, ezzel a szerződéssel 0,18 négyzetkilométer terület cseréjére kerül sor, vagyis ennyi kerül át Magyarországtól Szlovákiához és viszont. Az Ipolyon végzett vízgazdálkodási, -szabályozási munkák miatt Letkésnél, Ipolytölgyesnél, Perőcsénynél és Tésánál bekövetkező változások következtében Szlovákia területe mintegy 3 hektárral csökkenne, aminek kiegyenlítésére Hontnál kerül sor.

Amint elhangzott, valóban, Somoskőújfalu önkormányzata csatornázási munkálatokat végeztetett, és az államhatáron átnyúló szennyvízcsatornát létesített. Az ebből fakadó helyzetet is rendezni kell annak érdekében, hogy az érintett területek hasznosíthatósága biztosítva legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ehhez hasonló határváltozás nem egyedülálló, utoljára két évvel ezelőtt történt hasonló, igaz, akkor nem Szlovákiával, hanem Szlovéniával cseréltünk 25 ezer négyzetkilométert (sic!) a Lendva-patak szabályozása miatt. Az előttünk fekvő javaslat elsősorban a korábban említett célokat szolgálja, de elősegíti azt is, hogy az államhatár megjelölése, láthatóságának biztosítása, a határjelek karbantartása megfelelő módon történhessen. Ezért a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)