Felszólalás adatai

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlási sorszámok tekintetében a 79., 87. és 92. számú ajánláshoz kapcsolódóan szeretnék néhány gondolatot elmondani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásom elején engedjék meg, hogy egy délelőtti felszólalásra, konkrétan Kiss Sándor jobbikos képviselőtársunk felszólalására reagáljak, és egy kicsit e köré is szeretném tulajdonképpen felépíteni a mondanivalómat.

Képviselőtársunk azt kifogásolta, hogy a benyújtott alkotmányhoz miért kerültek benyújtása módosító javaslatok, és miért nyújtottuk be abban az esetben, ha ilyen sok módosító javaslatot adunk be hozzá. Tisztelt képviselő úr, talán elkerülte az ön figyelmét, hogy az alkotmányozás folyamata úgy zajlik, hogy ezzel párhuzamosan egy nemzeti konzultációt is elindítottunk. És én most nemcsak az írásban beérkezett véleményekről, hanem a választókörzetemben, a Hajdú-Bihar megyei 7. körzetben a választókkal való találkozás alapján szeretnék néhány gondolatot elmondani erről a három módosító indítványról.

Először is az szerintem egy teljesen természetes dolog, ha egy törvényjavaslathoz a képviselők módosító javaslatokat adnak be, különösen akkor, ha egyébként olyan nagy számú választói észrevétel érkezik, mint például az általunk kezdeményezett nemzeti konzultációban, ahol közel egymillióan küldték vissza azokat a kérdőíveket, és bizony ezeknek a kérdőíveknek a tapasztalatai alapján is került benyújtása több módosító javaslat.

Konkrétan például a 79. módosító javaslat, amely a személyi és vagyonbiztonság erősítését szolgáló módosító indítvány. Ez tartalmazza egyébként a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés lehetőségét is, amennyiben szándékos erőszakos bűncselekményt követnek el a bűnelkövetők. Nos, visszajelzések alapján egyértelműen azt látom, hogy ennek a módosító javaslatnak kifejezetten jó a társadalmi megítélése és támogatottsága, hiszen talán az országban több helyen is vannak olyan területek, ahol az emberek igénylik azt, és azt hiszem, itt nem kell külön megnevezni se megyéket, se konkrét területeket, hiszen mindenki vágyik arra a biztonságra, hogy saját maga saját értékeit vagy személyes testi épségét megvédhesse.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Egy dologra azonban mindenképpen szeretném ennek kapcsán és az itt kialakult, délelőtt is kialakult vita kapcsán felhívni a figyelmet: azzal, hogy az alkotmányba, illetve az alaptörvénybe reményeink szerint bele fog kerülni ez a módosító javaslat, semmiképpen sem szabad, hogy azt érjük el vele, hogy átessünk a ló túlsó oldalára. A jelenlegi szabályozásokat ismerjük jól, sajnos az elmúlt nyolc év ráerősített erre a folyamatra, ami ma tapasztalható Magyarországon, hogy a mai jogrendszer és a ma érvényes jogrendszer sokkal inkább a bűnök elkövetőit védi, semmint azokat, akik a bűncselekmények elszenvedői voltak.

Azonban a büntető törvénykönyv módosításakor - ami természetesen az alaptörvény elfogadása után következik majd - mindenképpen tekintettel és figyelemmel kell lenni arra, hogy semmiképpen ne essünk olyan túlzásokba, amiket például tegnap az egyik kereskedelmi televízióban egy "közvélemény-kutatás" is mutatott. Azt hiszem, senkinek nem állhat szándékában, hogy Magyarországból kis Amerikát csináljunk például a kézi lőfegyverek korlátlan engedélyezésével, viszont mindenképpen szükséges és - még egyszer, nem győzöm elégszer hangsúlyozni - nagyon komoly társadalmi igény van arra, hogy mindenkinek lehetősége legyen személyi, illetve vagyonbiztonságának védelmére, illetve ha valaki ténylegesen szándékosan erőszakos bűncselekményt követ el, akkor pedig igenis legyen módja és lehetősége a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására a bíróságoknak. Ez a módosító javaslat teljes egészében találkozik a társadalom igényével, és ismét szeretnék visszautalni azokra a kérdőívekre, amelyeket visszaküldtek a választópolgárok.

Szintén egy nagyon komoly igény fogalmazódik meg a társadalomban a bíróságokkal kapcsolatban, ezért is tartom nagyon jónak én magam is - és a választópolgárok támogatják - a bírók 30 éves kor fölött történő kinevezését. Itt sajnos a közvéleményben folyamatosan egy olyan vélekedés van, hogy a bíróságokra kerülő ügyek jelentősen elhúzódnak. Úgy gondolom, hogy ennek az alaptörvénynek az elfogadása nemcsak az Alkotmánybíróság megerősítését, hanem a bíróságok megerősítését is meg tudja alapozni, és az, hogy 30 éves kor fölötti, tehát egy fiatal bírói állomány is bekerülhet a bíróságokra, mindenképpen a bíróságok ügymenetének egyik fontos lépése lehet az ügymenetek felgyorsítása, a bírói kar fiatalítása, illetve a létszám növelése.

Még egy dolog. Engedjék meg, szintén választóim véleményét hadd tolmácsoljam itt az ország házában, ez pedig a 92. számmal jelölt módosító indítvány, amely a megye-vármegye kérdésről szól. Nos, választóimmal egyeztetve, konzultálva, véleményüket meghallgatva azt lehet mondani, hogy a magyar emberek nagy többségében mindenképpen a magyar történelmi hagyományok tisztelete van, viszont egy ma aktuális alkotmányban a választópolgáraink részéről - legalábbis az én választókörzetemben - sokkal inkább nagyobb a támogatottsága a "megye", semmint a "vármegye" használatának. Szeretném még egyszer hozzátenni, hogy természetesen mindenki elfogadja, sőt tiszteli a történelmi hagyományainkat és értékeinket, de akikkel én beszéltem, azoknak döntő része inkább a "megye" kifejezést támogatja. Úgyhogy jómagam is a 92. módosító indítványt fogom támogatni választói felhatalmazás és kérés alapján.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)