Készült: 2024.09.23.12:08:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

78. ülésnap (2015.05.29.), 112. felszólalás
Felszólaló Pánczél Károly (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:21


Felszólalások:  Előző  112  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez már második alkalommal egy olyan benyújtott költségvetési törvénytervezet, amelyről egy olyan Országgyűlés vitázhat és szavazhat majd a közeljövőben, amelynek létrejöttéhez nemcsak anyaországi, hanem határon túli magyar szavazatok is hozzájárultak. Úgyhogy mindenféleképpen a határon túli szavazatok megjelenése a magyar politikai életben és a parlament létrejöttében megtiszteltetés, büszkeség és egyben komoly felelősség is.

Áttanulmányozva a nemzetpolitikára fordítható összegeket, nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy ennek a költségvetés-tervezetnek a nemzetpolitikára vonatkozó tételei ezt az említett felelősséget szolgálják. Egy nemzet elszakadt részeinek fennmaradása leginkább az ott élő emberek kultúrája, nyelvük, szokásaik iránti elkötelezettségén múlik. Fontos azonban az is, hogy a tárgyi és építészeti emlékeik is esélyt kapjanak a fennmaradásra, amelyek az adott közösség meghatározó, látható örökségei, illetve ahová anyaországi magyarok is elzarándokolhatnak, hogy tágabb képet kapjanak a hely történelméről.

A határon túli műemlék-felújítási program elődje ’98-ban épp ezt a célt szolgálva jött létre. A nemzeti örökségprogram roskadozó várak, templomok felújítását szolgálta, azonban 2006-ra az akkori kormányzat teljesen megvonta innen a forrásokat. Mára visszaállítva az eredeti célt, a Miniszterelnökség 200 millió forinttal támogatja a határon túli magyar épített örökség megóvását. Nagy előrelépés a 2006-os állapotokhoz képest, ugyanakkor elmondhatjuk azt is, hogy a tavalyi, a 2015-ös költségvetéshez képest is nagy arányban nőtt ez az összeg.

Nőtt a határon átnyúló agrár- és környezetvédelmi feladatok támogatására szánt összeg is, így 45,7 millió forintról 100 millió forintra emelkedik. Ez az előirányzat, amely a határon túli magyar gazdaszervezetek szakmai programjainak megsegítését szolgálja, idesorolva a falugazdász-hálózat működtetését, magyarországi kiállításokon, képzéseken és szakmai konferenciákon való részvételt, valamint oktatási, szakképzési agrárfejlesztési és környezetvédelmi programok szervezését.

Vitathatatlan erőforrást jelent a határon túli közösségek fennmaradása szempontjából a helyi értelmiség. A határon túli felsőoktatási feladatok támogatásával az Emberi Erőforrások Minisztériuma rendelkezik. A legfontosabb feladat a kisebbségben élő magyar értelmiség létszámának megtartása, növelése, szellemi fejlődésének előmozdítása. A határon túli magyar felsőoktatás fejlesztése terén kiemelkedő feladat a magyarországi és szülőföldi felsőoktatási képzésben részt vevő, határon túli magyar hallgatók és oktatók ösztöndíjazásának lebonyolítása, a határon túli magyar felsőoktatási kihelyezett képzések és önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmények, szakkollégiumok és hallgatói szervezetek támogatása.

A célunk az, hogy régiónként legalább egy képzési központ kapjon támogatást és a tárgyévben legalább 25 magyarországi oktató külhoni képzésekben való bekapcsolódásának finanszírozása megvalósuljon, valamint legalább két új kihelyezett képzés elindulhasson. Az előirányzat felhasználása egyedi döntéssel és pályázati úton történik, a 2016-os költségvetésben több mint 14 százalékkal nő a határon túli felsőoktatási feladatok támogatása, 354 millióról több mint 400 millió forint fölé.

Szintén az EMMI rendelkezik a határon túli kulturális feladatok támogatásának előirányzatával. Jövőre ez 74,4 millió forintra emelkedik. Jelen feladat magában foglalja a határon túli előadó-művészeti szervezetek, színházak és táncegyüttesek szakmai programja megvalósításának támogatási keretösszegét, továbbá a szomszédos országokkal közösen működtetett kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok és a tárcaközi vegyes bizottságok jegyzőkönyveiben, illetve kormányhatározatokban foglalt közművelődési és szellemi, kulturális örökséggel kapcsolatos feladatokra szánt támogatást. Az előirányzat forrást biztosít továbbá a határon túli közművelődési intézményekben megvalósuló programokra és közösségfejlesztő feladatokra is.

A 2016-os költségvetésben csakúgy, mint az idei, 2015-ös költségvetésben, 1 milliárd 227 millió forintot szán az állam a Határtalanul-programra. A Határtalanul-program a nemzeti összetartozás operatív programja, fő célja, hogy magyarországi iskolások életükben legalább egyszer ellátogassanak határon túli nemzetrészekhez, minél több aktív kapcsolatot kialakítva. Mivel a kormánynak az a célja, az indításkor már az volt a célja, hogy a ciklus végéig biztosítsa, hogy egy évben egy teljes évfolyamnyi diák jusson el valamilyen határon túli, magyarok által lakott területre, célszerű lenne 2018-ig a támogatás fokozatos emelése.

A program jelenlegi előirányzata az idei évivel rögzítetten azonos, így azonban az elérni kívánt cél véleményem szerint nem valósítható meg. Én magam egy módosító javaslattal éltem, amely 2 milliárd forintra emelné ezt a keretet, így egy 2017-es, 2018-as emeléssel elérhetnénk azt a 3 milliárd forintos összeget, amiből megvalósulhat a jövőben egy teljes évfolyamnyi diák kiutazásához való hozzájárulás.

A külhoni magyarság pillérei közül már kiemeltem az értelmiséget, a tradíció, a magyar anyanyelv, a kultúra és a helyi népszokások ápolása iránt elkötelezett embereket, nem ejtettem szót azonban azokról az elhivatott papokról és lelkészekről, akik áldozatos tevékenységükkel szintén a külhoni nemzetrészek fennmaradásáért tesznek és fáradoznak nap mint nap.

(17.10)

Ugyan ezt a témát már Soltész Miklós államtitkár úr órákkal korábban említette, de azt gondolom, hogy van olyan fontos, hogy ismét megemlékezzünk és szót ejtsünk azokról a határon túli magyar gyülekezetekben magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyekről, akiknek a jövedelempótlékát biztosítja ez a költségvetés. A hitéleti támogatási célon túl hozzájárul a határon túli magyarság asszimilációjának csökkentéséhez, a szórványban élő magyarság megőrzéséhez. Ez az összeg, amiről beszélek, szintén az EMMI kezelésében lévő támogatás, jövőre megkétszereződik, 210 millió forintról 400 millió forintra növekedve. Az előirányzat fedezetet biztosít a külhoni szórványtelepülések gyülekezeteiben magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára, valamint a nemzetmegtartó tevékenységük kiegészítő támogatására.

A 2016-os költségvetés rendelkezik egy elkülönített állami pénzalapról, ez a Bethlen Gábor Alap, annak támogatásáról. Ezen az alapon keresztül a kormány fedezetet biztosít a Magyarország határain belül és kívül élő magyar közösségek kölcsönös megismeréséhez. Nagy összegű támogatásokat juttat el 2013 óta az oktatás és nevelés területén rászorulóknak, a nemzeti jelentőségű intézményeknek - amelyből több mint ötven található -, illetve olyan kiemelkedő jelentőségű intézményeknek, mint a Sapientia Tudományegyetem Erdélyben vagy a Partiumi Keresztény Magyar Egyetem vagy éppen Kárpátalján a II. Rákóczi Ferenc Főiskola. És itt, az alapból valósulnak meg a határon túli oktatási intézményeknek nyújtott nevelési, oktatási, tankönyv-, taneszköz- és hallgatói támogatások, valamint az intézményi fejlesztések. A Bethlen Gábor Alap sok egyéb tevékenység mellett támogatja a Magyarság Háza fenntartását is. A Bethlen Gábor Alap támogatása a 2015-ös költségvetéshez képest nőtt, 2016-ban 11 milliárd 807,5 millió forinttal kíván a kormány a működéséhez hozzájárulni.

Összességében, ha konkrétan a nemzetpolitikai célokra fordított összegeket összeadjuk különböző tárcáknál, a Bethlen Gábor Alapnál, akkor ez mintegy 21 milliárd forint, ugyanakkor arról is szólnunk kell, szóltam kultúráról, anyanyelvről, oktatásról, hogy a magyarság megmaradása, boldogulása a szülőföldjén leginkább gazdasági kérdés is, és örömmel látjuk azt, hogy az elkövetkezendő időben gazdasági fejlesztésekre, határon átívelő gazdasági kapcsolatokra is több tízmilliárd forintot szán a kormány.

Áttekintve tehát a 2016. évi költségvetési törvényjavaslatot, elmondhatjuk, hogy nemzetpolitikai szempontból egy mértékletes, jól átgondolt tervezetet tartunk a kezünkben, és kérem képviselőtársaimat, hogy ezeket a szempontokat is figyelembe véve támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  112  Következő    Ülésnap adatai