Készült: 2024.04.27.12:05:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

335. ülésnap (2013.12.10.), 36. felszólalás
Felszólaló Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Európai ügyek bizottsága
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:23


Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az európai ügyek bizottságának előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai ügyek bizottsága elnökeként és a bizottság előadójaként néhány fontos szempontot szeretnék a Tisztelt Ház figyelmébe ajánlani az előttünk lévő két törvényjavaslat általános vitájában. Bizottságunk a két előterjesztést a tegnapi nap folyamán tárgyalta meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottságunk vitájában először is örömmel állapítottuk meg, hogy az uniós ügyek kezelésének országgyűlési szabályai az újrakodifikálás során tartalmilag érdemben nem változnak, ugyanis megmarad az európai ügyek bizottságának ügydöntő hatásköre a kormánnyal folytatott egyeztetési eljárásban, és megmaradnak egyéb jogkörei is más uniós eljárásban. Az új házszabályi rendelkezések egy különálló része, a 140-146. § szabályozza majd az európai uniós ügyekkel kapcsolatos eljárásokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unióval kapcsolatos országgyűlési feladatok és eljárások jogi szabályozása három szinten jelenik meg: 1. az alaptörvényben; 2. az Országgyűlésről szóló törvényben; és végül a házszabályban. Ez a háromszintű jogi szabályozás az uniós tagság óta érvényesül a legfontosabb eljárásban, amit úgy nevezünk, hogy az egyeztetési eljárás, a 2004-ben kialakított szabályok az idők folyamán egyébként csak kisebb korrekcióra szorultak. Ez, tisztelt képviselőtársaim, azt igazolja, hogy a magyar modell kiállta az idő és a gyakorlat próbáját. A hazai egyeztetési eljárásra az a jellemző, hogy az Országgyűlés a kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel történő intézményeiben folytatott tevékenysége felett az ellenőrzési jogokat az európai ügyek bizottsága útján látja el ügydöntő hatáskörrel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Felvetődik a kérdés: miért van erre a kívülállók számára sokszor igen nehezen érthető, speciális parlamenti eljárásra szükség? Nos, röviden erre úgy tudnék válaszolni, hogy először is a szuverenitásunk, másodszor a tagállami hatáskör átruházásvédelme érdekében, azért, mert az Országgyűlés számára, hasonlóan a többi tagállami parlamenthez, ez az eljárás biztosítja az ellenőrzés lehetőségét az uniós intézmények által végzett jogalkotási tevékenység felett.

(10.50)

Az uniós szinten elfogadandó jogszabályok a mindennapi életünknek számtalan részletét szabályozzák, ezért az előzetes és a lehető legszélesebb körű parlamenti kontroll elengedhetetlen. Nem véletlen, hogy az alaptörvény 19. cikke rögzíti az egyeztetési eljárás főbb kereteit. Az egyeztetési eljárás keretében az európai ügyek bizottsága előtti kihívás, úgy vélem, jelzőkkel nehezen írható le, mert elég, ha csak arra utalok, hogy az uniós joganyag az elmúlt tíz év során mennyiségileg legalább 30 százalékban bővült, és napjainkban több százezer oldalt tesz ki. Minőségi szempontból a változás egyébként még szembetűnőbb, hiszen a gazdasági válság, az euró megmentése egy új területre terjesztette ki a jogi szabályozást, például az európai szemeszterre vagy a bankunióra. Ezek mind húsba-, pontosabban mind a tagállami szuverenitásba vágó kérdések, ezért kell számunkra mindezt figyelemmel kísérni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam ismertetett néhány példa, úgy hiszem, jól szemlélteti, hogy milyen sokrétűek az uniós ügyek, és milyen komoly felkészültség, szaktudás szükséges ahhoz, hogy élni tudjunk ezzel a lehetőséggel.

A bizottsági vitákban megvitattuk a határozati javaslat új elemét, az úgynevezett notifikációs eljárás szabályait is. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy az európai ügyek bizottsága nemzetközi tárgyalása és a hazai folyamatok jobb megértése érdekében nagy szükség lenne arra, hogy az Országgyűlés alapvető működésének szabályait tartalmazó törvényi, házszabályi rendelkezések idegen nyelven, például angolul bárki számára hozzáférhetőek legyenek.

A tegnapi ülésen az Országgyűlés európai ügyek bizottsága 13 igen és 5 nem szavazattal, valamint szintén 13 igen és 5 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta a két előterjesztést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai ügyek bizottságának tevékenységét, akár a kormány felé, akár az uniós intézmények felé irányul, mindig az a cél vezérli, hogy megfelelő parlamenti ellenőrzés érvényesüljön az uniós politikák, jogszabályi tervezetek vonatkozásában, itthon és Brüsszelben egyaránt. Húszéves bizottsági múltunk, tízéves tagsági tapasztalatunk arra predesztinálja a bizottságot, hogy folytassuk a munkánkat, és ellássuk a ránk ruházott feladatokat.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai