Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Szeretném megjelölni a témát, amiben szeretnék reflektálni az önök által felvetett dolgokra, mégpedig ez a Bethlen Gábor Alap 2013-as beszámolója, az elmúlt több mint három órában ennek kapcsán szóltak hozzá az országgyűlési képviselők a hozzászólásaikban. Aki esetleg másra következtetett volna, az rosszul teszi, mert a téma alapvetően a 2013-as BGA-beszámoló. Természetesen ez lehetőséget teremtett arra, hogy általában nemzetpolitikáról is beszéljünk, és nyilván a 2013. évet megelőző évekről, illetve az azt követő évekről is volt szó, mint ahogy én is a felvezetőben, illetve az expozéban már ezt megtettem. Viszont szeretnék a válaszban a 2013. esztendőre, illetve konkrétan a beszámolóra koncentrálni, úgy gondolom, azokra a kérdésekre kellene elsősorban válaszolni most, amelyek a 2013. évet érintik.

Elhangzott az, hogy a Bethlen Gábor Alap döntéshozatala úgy általában átláthatatlan volt. Na most, a 2013. évre vonatkozóan az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn jelentette be az Állami Számvevőszék vizsgálatát, illetve a vizsgálati eredményét. A Számvevőszék 117 tételt nézett át, és egyetlenegy hibát sem talált.

Maga a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. is végzett 2013-ban monitoringtevékenységet, az előző évek hangsúlya a belső dokumentumalapú, illetve a belső folyamatalapú ellenőrzésen volt. 2013-ban tolódott el a hangsúly a helyszíni vizsgálatok irányába. A helyszíni ellenőrzés a 2013. év második felében kezdődött el, összesen 54 esetben. A 2013-ban létrehozott szervezeti egység az alapozó tevékenységet jól végezte, a támogatottak területi elosztásának figyelembevételével többnapos helyszíni vizsgálatot tartott egy-egy szervezetnél. 2014-től egyébként már havi rendszerességű helyszíni ellenőrzések bevezetésére is sor került.

Több kritika fogalmazódott meg, illetve többen érintették az oktatási és nevelési támogatások átalakítását, illetve ennek a rendszernek az átalakítását. Több fórumon, így a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy mi magunk is gondolkozunk ennek az átalakításán, hiszen mind a mértéke ‑ nagyjából 20 ezer forint összeg ‑, mind pedig a módja, ennek az elosztási módja, a pályázat módja 2001 óta nem változott, és az elmúlt tíz év, illetve közel ‑ most már mondhatjuk azt ‑ tizenöt év arra ad okot, hogy a rendszert esetlegesen megváltoztassuk.

Úgy gondolom ‑ és itt hadd idézzem Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr mondatait, illetve gondolatát ‑, csak azért nem fogjuk átalakítani ezt a rendszert, mert át akarjuk alakítani, hanem egy olyan pályázati rendszert kell kialakítani, amely minden régióban minden szülő és gyermek, tehát család számára jobbá tudja tenni ezt a pályázati rendszert, és ezt elfogadják mind a szülői, mind pedig a pedagógusszervezetek, mind pedig a határon túli politikai és társadalmi szervezetek, mind pedig itthon elsősorban a Magyar Állandó Értekezlet tagjai. Természetesen ebbe az egyeztető munkába be fogjuk vonni a Nemzeti összetartozás bizottságának a parlamenti képviselőit, és természetesen a frakciók részéről is kérjük a segítséget ebben. Úgy gondolom, ez a munka néhány hónapon belül meg fog oldódni. Szeretném, ha ezt a munkát be tudnánk fejezni a tanév végéig, tehát a nyarat már úgy tudnánk elkezdeni, hogy esetlegesen tudjuk, hogy milyen lesz az új rendszer.

A nemzeti jelentőségű intézmények listájáról is volt szó. Kritikai megjegyzés hangzott el annak vonatkozásában, hogy a külhoni szervezetek által javasolt intézmények miért nem kerülnek fel automatikusan erre a listára. Ennek oka az, hogy a Magyar Állandó Értekezlet 10. ülésén elfogadta a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásának kritériumrendszerét. Ezek között szerepelnek nemzetpolitikai kritériumok, például az intézmény tevékenysége jelentősen hozzájárul az anyanyelv megőrzéséhez, ápolásához; és természetesen pénzügyi kritériumok is, így például az, hogy az intézmény rendelkezik-e éves szakmai és pénzügyi tervvel. Tehát bár a nemzeti jelentőségű intézmények listájára a MÁÉRT tagszervezetei tesznek javaslatot, nemzeti jelentőségű intézménnyé ezek közül csak azok válhatnak, amelyek képesek ezeknek a kritériumoknak megfelelni.

Kérdés hangzott el, illetve felvetés hangzott el annak kapcsán is, hogy a teljes támogatási összeg csekély hányada pályázható nyílt pályázat keretében a BGA esetében. Ezért itt szeretném hangsúlyozni, hogy nemcsak a központi és a regionális pályázatok, de természetesen ‑ amiről az előbb is beszéltem ‑ az oktatási-nevelési támogatások, a dr. Szász Pál-ösztön­díj és a „2013 a külhoni magyar kisiskolások éve” egyes támogatásai is pályázati kiírások keretében voltak meghirdetve.

(12.10)

Tehát az alapból nyújtott támogatások túlnyomó részét nyilvános pályázati kiírások keretében közvetítettük, illetve közvetítették az elődeim a támogatottak felé. És akkor itt jegyezném meg, hogy a 2013. évről vitatkozunk, illetve beszélgetünk három órája, a képviselők egy része egyébként nem is volt a parlament tagja, amikor ez az év megvalósult. Tehát egy olyan, alapvetően szakmai beszámolóról beszélünk, amiről én úgy gondolom, hogy a parlament igazából, ha logikusan végiggondoljuk, nem is dönthet másképpen, mint hogy ezt elfogadja, hiszen mind szakmailag, mind pedig pénzügyileg a 2013. év megvalósult.

Több kritika érte a nemzeti jelentőségű intézményeknél, hogy Kárpátalján mely intézmények vannak ebben a körben, melyek nincsenek benne. Nem kívánok ebbe a vitába belemenni, azt azonban lássuk, hogy az Ungvári Nemzeti Egyetem kiegészítő támogatásokat kap, a Hungarológiai Intézet is kap támogatásokat. Legutóbb, amikor én ott jártam, egy együttműködési megállapodást írt alá külügyminiszter úr, illetve a keleti partnerségből kaptak támogatást. Mindkét intézményről beszélek. Viszont azt szögezzük le, hogy a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola gyakorlatilag csak magyar forrásokból jött létre, azóta is magyar forrásokból dolgozik, az összes fejlesztését, az összes tanóráját, foglalkozását, gyakorlatilag mindent magyar állami forrásokból valósítanak meg. Az ő felszínen maradásukról és tevékenységükről csak a legmagasabb módon lehet beszélni, minden elismerésünk a beregszászi főiskoláé, illetve az ott tanító kollégáké lehet. Egyébként az előbb elhangzott összegekhez újabb jelentős összegekkel járult hozzá a magyar kormány egy december végi döntésével, amely fejlesztés a közeljövőben meg fog indulni, és reméljük, hogy minél előbb ez be is fog fejeződni.

Elhangzott az is, hogy nem tudjuk pontosan, mennyi is a nemzetpolitikára fordított összeg. A tavalyi évben az államtitkárságunk ‑ amikor már én voltam az államtitkár ‑ végzett egy felmérést: 21 milliárd forint volt. És ez nem teljes körű, megmondom őszintén, 21 milliárd forintot meghaladó volt az a nemzetpolitikai célú összeg, amely határon túli területekre jutott ki, hiszen nemcsak a Nemzetpolitikai Államtitkárságnál, a Bethlen Gábor Alapnál, hanem más tárcáknál is vannak hasonló összegek. Ehhez még tegyük hozzá azt, hogy nagyon sok állami és nem állami, nagyobb és kisebb cég is folytat nemzetpolitikai tevékenységet, illetve határon túli magyar szervezeteket támogat, és ezeket az összegeket is szerettük volna felmérni.

Nem gondolom, hogy azokat a kérdéseket illetően, amelyek nem konkrétan a BGA működését, illetve a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak a működését illetik, most hosszas vitába kellene bocsátkoznom, illetve a vitára reagálnom. Többször elhangzott az NSKI neve, tevékenysége. Az NSKI-ról azt tudom elmondani, hogy természetesen mi az NSKI-val együttműködve dolgozunk. Nagyon remélem, hogy azok a célok, amelyeket ők megfogalmaztak, meg tudnak valósulni ebben az esztendőben. Egyébként ez az intézmény, ha jól emlékszem, ’12-ben jött létre, de szervezetileg sem a BGA-hoz nem tartozik, sem pedig a Nemzetpolitikai Államtitkársághoz nem tartozik, de mint nemzetpolitikai szervezet természetesen nekünk együttműködve és összhangban kell a munkánkat végeznünk. Ezt egyébként meg is tesszük.

Szeretném megköszönni képviselőtársaimnak a kritikai észrevételeket. Egyébként ezek a viták arra is jók, hogy természetesen ellenzéki és kormánypárti felszólalásokra odafigyelve a későbbi munkánkba ezeket a kritikákat be tudjuk építeni. Mi ezt a következő időszakban természetesen meg is fogjuk tenni, úgyhogy én köszönetet mondok képviselőtársaimnak az elhangzott észrevételekért. És természetesen köszönetet mondok a Bethlen Gábor Alap vezérigazgatójának, mind a 77 munkatársának és a Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársainak, hogy mind a 2013-as, mind az azt megelőző esztendőkben is és azóta is ellátták a tevékenységüket, és a nemzetpolitika előremenetelén dolgoznak.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és kérem a parlamentet, hogy a beszámolót majd plenáris ülésen fogadja el. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)