Felszólalás adatai

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 10. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földesi Gyula és Nyakó István jegyzők lesznek segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Osztolykán Ágnes képviselő asszony, az LMP képviselőcsoportja részéről: "Baltával mennek neki a Nemzeti alaptantervnek?" címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Zajlanak az események az oktatáspolitika területén. Friss hír, hogy a kormány kiszorító intézkedései miatt a korábbi évekhez képest drasztikusan csökkent a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma. Nemrég új részletek láttak napvilágot a hírhedt, a kormány által titokban tartani kívánt hatástanulmányból, ami a tankötelezettség leszállítása miatt több mint négyezer pedagógus elbocsátásával és a képzettség nélküli munkanélküliek számának emelkedésével számol.

Az LMP ez ellen a megszorító, a kiszolgáltatottságot erősítő kormányzati politika ellen népszavazást kezdeményezett, és már az első hetekben özönlöttek az emberek a standjainkhoz. Lezárult az új Nemzeti alaptanterv társadalmi vitája is, amelynek során a különböző szervezetek, civilek és szakértők hada fogalmazta meg kritikáit. Ez várható volt, hiszen maga az előzetes anyag illeszkedik a köznevelési törvényhez, abból következik, ezért a hibái is szükségszerűek. Magát a köznevelési törvényt is tisztán szakmai alapon csak elutasítani lehet, mivel esélymegvonó, tekintélyelvű, és a tervgazdaság logikáját követi, amellyel eltékozolja gyermekeink jövőjét.

A NAT vitaanyaga is zárt ajtók mögött, szokás szerint a nyilvánosság teljes kizárásával született. A társadalmi egyeztetésre szánt idő pedig nem elég egy konstruktív, érdemi vita lefolytatásához. Sajnos, ilyen valódi, a vélemények befogadására alkalmas vitát a közoktatást meghatározó '95-ös első alaptanterv óta nem is folytattak le.

Az új NAT-tal kapcsolatos vélemények nagy része az anyag által előírt tartalmi szabályozással foglalkozik. Általános vélemény, hogy az egyes műveltségi területekhez kapcsolódó, a diákok fejébe beletömni kívánt konkrét tartalom mennyisége több helyen elviselhetetlenül sok lett. A kötelező tananyag nemcsak túl sok, de egyes helyeken megkérdőjelezhető is. Például nem teljesen világos, hogy az 1-4. évfolyamos gyerekek mit kezdenek majd az anyag szerint megtanítandó kötelező témakörökkel, mint kurucok és labancok, embermentők a XX. században, Händel Vízizene, a netikett alapjai vagy relaxációs alapgyakorlatok.

A túlzott terjedelmesség többféle káros következménnyel járhat. Hiába emeli ki az anyag is, hogy fontos az önállóságra nevelés, ha túl sok mindent kell kötelezően megtanítani, akkor nem marad egyszerűen idő és lehetőség önállóságra, fogékonyságra, nyitottságra nevelni gyermekeinket. Ha sok tartalmat kell a gyerekek fejébe belenyomni, akkor a pedagógia szükségszerűen vissza fog térni az idejétmúlt, régi módszerhez, például a biflázáshoz. Ebből is látszik, hogy a gyermekközpontúság és a humanizmus szempontjai kevésbé érvényesülnek az anyagban.

Ezekkel a terjedelmes előírásokkal a pedagógusok szakmai önállóságát is drasztikusan be fogják korlátozni, és itt nem csak arról van szó, hogy ezentúl majd a mohácsi, muhi, isaszegi csatát vagy akár az egri vár ostromát az adott településen kevésbé lehet majd a helyi illetőség okán jobban hangsúlyozni. Sajnos, az is fenyeget, hogy a túlterjeszkedő NAT miatt a helyi tantervek mozgástere gyakorlatilag megszűnik. Ezzel ismét tovább fokozzák az oktatásban meglévő esélyegyenlőtlenségeket. Ha még az alternatív iskoláknak is a NAT-ot kell érvényesíteniük, akkor a korábbi speciális programcsomagokat eleve pazarlás volt kialakítani. Az új NAT megköt, korlátoz, akadályozza és megakasztja az innovációt.

Tisztelt Államtitkár Úr! Önök azt az ismeretcentrikus, tanításcentrikus, frontális pedagógiát akarják erősíteni most, amelyről többek között az önök padsoraiból ülő Pokorni Zoltán is kifejezte már a véleményét a köznevelési törvény vitájában. Engedje meg, hogy idézzem őt: "Szakítani kell ezzel az idejétmúlt rendszerrel, ahol menni kellett, taposni kellett, mert a tantervi követelményt teljesíteni kell, mert juj, mi van, ha nem érünk a második világháború végére."

Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy látszik, önökhöz is eljutott az új Nemzeti alaptantervet érő kritikák tömege, mert ahogyan azt Hoffmann Rózsa államtitkár asszony az elmúlt heti rádióinterjújában is megfogalmazta: "kiadtam a jelszót, hogy baltát a kézbe, és baltázni a tananyagot". Ezek szerint folytatni akarják ezt a gyakorlatot? Önök eddig is baltával mentek neki az oktatási rendszerünknek. Ezután is ezt kívánják folytatni?

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az elhangzottakra Halász János államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy az utolsó gondolataival kezdjem, és arra reagáljak.

Ön említette és idézte Hoffmann Rózsa államtitkár asszonyt. Mindenképpen szeretném megvédeni államtitkár asszonyt, bár a munkája magáért beszél, és az az igazi védelem, és én innen, erről a helyről is nagyon köszönöm neki, hogy ilyen nagy odaadással viszi végig ezt a fontos nemzeti ügyet, ezt az átalakítást az oktatásban. De képviselő asszony említette és idézte államtitkár asszonyt, miszerint ő beszélt arról a Nemzeti alaptanterv kapcsán, hogy generális véleményként fogalmazódott meg a Nemzeti alaptanterv ügyében, hogy túl sok a tananyag. Igen, valóban államtitkár asszony szó szerint ezt mondta: "ezen még valahogy lehet változtatni, kiadtam a jelszót, hogy baltát a kézbe".

De, tisztelt képviselő asszony, ön itt egész másról beszél. A "baltával mennek neki" kifejezést használja, amit itt egyébként félrevezetően használ, és ez alapvető eszközismereti félreértést sugall, amelyet reményeim szerint a Nemzeti alaptanterv kiemelt fontosságú hon- és népismeret-fejlesztési területen majd szélesebb tömegek esetében is orvosolni tud.

Amire az ön által használt szintagmából következtetni lehet, az a fejsze. A fejsze ék alakú hasító szerszám, részei az él és a fok, amely utóbbiban lévő üreg a nyél hüvelye. Az ácsfejsze eleven erővel hat, és így többnyire két kézre szolgáló hosszabb nyéllel látják el. Klasszikusan favágásra használják. Így "fejszével menni a Nemzeti alaptantervnek" lehetne az itt előadott hozzászólásának a címe, nem a "baltával mennek neki", és akkor érthető lenne az ön szándékának dinamikája, elpusztítani, lerombolni, tövestől vagy tőből kivágni a dokumentumokat. Ha jól értettem, ön így áll ehhez a kérdéshez. Csodálkozom ezen, mert egyébként ez a dokumentum nagyjából 80 százalékában ugyanazt tartalmazza, mint a korábbi, de ön tudja, hogy hogy áll ehhez a kérdéshez.

De ahogy szó is volt róla, a híradások baltáról szóltak, nem fejszéről, és a balta kéziszerszám, képviselő asszony. Általában faragáshoz, aprításhoz, hasításhoz vagy lyukasztáshoz használjuk. A múltban fegyverként és vallási kultikus eszközként is használták. Gyakori heraldikai szimbólum volt. Baltával nem mennek neki semminek, látjuk, finom, történeti, művészeti konnotációban gazdag eszköz, általában a fafaragás mesterségében használatos, illetve használóját az különbözteti meg használójától, hogy alkalmazása végeredményeként gyújtós vagy faszobrocska kerül ki az illető keze alól. Használata egyébként különösen ajánlott vitaanyagként közzétett nemzeti alaptantervek faragásához, melyek az előkészítés során természetüknél fogva csak terebélyesedni tudnak. Lobbiérdekek, ágazatok, szakterületek látják nélkülözhetetlennek az alapba való bekerülésüket. A vita során azonban ugyanők egymásra is pillantást vethettek, és így a kialakult konszenzus a csökkentés igénye lett, egybehangzóan tárcánk eredeti célkitűzésével is.

A végleges forma kialakításakor egyébként pedig szükség lesz szikére, tűre, cérnára és baltára is; fejszére, képviselő asszony, semmiképp, és nekimenni sem kell a Nemzeti alaptantervnek, semmi esetre sem kell nekimenni. Csak szeretném elmondani, hogy ez egy olyan anyag lesz, amely innovatív, és nem megköt, hanem lendít majd bennünket. (Osztolykán Ágnes: Szégyen, aki ezt leírta magának!)

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

(9.10)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai