Felszólalás adatai

FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Már néha majdnem zavarban van a Magyar Demokrata Fórum, amikor az ellenzék egyre sűrűbben méltatja az első kormányzás idején meghozott törvényeket. A mai nap az ellenzék részéről Szekeres Imre úr a Magyar Demokrata Fórum kormányzása idején '91-ben meghozott MNB-törvényt méltatta. Mi ennek nagyon örülünk, főleg annak, hogy általános érvekkel méltatta, hogy az egy példa, egy etalon lehetett abban az időben.

(11.40)

Persze ezt mi úgy tekintjük, hogy minél több kormányzati ciklus fog majd működni, annál többször és hatékonyabban értékelik majd annak a rendszerváltoztató kormánynak a működését, amelyet abban az időpillanatban nem nagyon tudtak sokan értékelni. De az az igazság, hogy e mögött az értékelés mögött inkább azt látjuk, hogy azért dicsérik a Magyar Demokrata Fórum akkori MNB-törvénytervezetét, mert ezen keresztül a mai vezető kormányerőt, a Fideszt szeretnék bírálni. Erről az oldalról megközelítve természetesen kicsit árnyaltabban tekintjük ezeket a dicsérő szavakat, de tudomásul vesszük.

A most benyújtott törvénytervezet kapcsán az európai uniós csatlakozás követelménye is megjelent mint indok, hogy módosítani kell az MNB-törvényt. Ebben a követelményben három pont kitűnt, amelyet Magyarország számára is teljesítendőnek kértek. Az egyik a jegybanki függetlenség, hogy ez törvényben legyen kimondva, ugyanígy a monetáris finanszírozás tilalma törvényben legyen kimondva, valamint harmadik igényként az államnak a pénzügyi szektor forrásaihoz való kedvezményezett hozzáférésének a tilalma is legyen kimondva törvényi szinten.

Az említett három tárgykörből a jegybanktörvény hatókörébe a magyar szabályozás szerint két dolog tartozik, az elsőnek említett függetlenség, a második pedig a monetáris finanszírozás tilalma. A monetáris finanszírozás tilalmát a parlament már az elmúlt év végén törvénybe iktatta, azaz megszüntette a jegybanknak azt a lehetőségét, hogy a költségvetés számára bármiféle ideiglenes vagy tartós módon forrást biztosítson. A harmadik kérdés pedig a pénzügyi szféra forrásaihoz való kivételes hozzáférés. Ez szintén a parlament napirendjén szereplő pénzügyi csomag keretében került a Ház elé, amelyet részletes vita keretében tárgyalni fog ma is az Országgyűlés.

Nos, az első témakör köré csoportosul innentől az igény a jegybanktörvény, a jegybanki függetlenség kérdéskörével kapcsolatban, amely kérdéskörben már az elhangzottakból is egyértelműen látszik, hogy a belső szerkezeti, hierarchikus felépítés és struktúra átalakítása is szóba kerül. A jelenlegi törvénytervezet szerint az MNB szervei a közgyűlés, a monetáris tanács, az MNB elnöke, az MNB elnökhelyettese és az igazgatóság. Nos, ebben a felsorolásban egy komolyabb változás van: ez az MNB elnökhelyettese. Ez az egyik vitatott kérdéskör, amely egyben alkotmánymódosítást is igényel. A másik pedig a felügyeleti kérdés, hogy a felügyelőbizottság helyét esetleg felválthatja-e az Állami Számvevőszék.

Az elnökhelyettes kérdéskörében az az álláspontja a Magyar Demokrata Fórumnak, hogy amennyiben mind a jelenlegi jegybankelnök, mind pedig a kormány úgy látja biztosítottnak az MNB stabil és független működését, hogy ebben a kérdéskörben nem az egyenrangú alelnökök, hanem egy általános elnökhelyettes is funkcionáljon, mindenben helyettesítési joggal rendelkezzen, helyettesítse az elnök urat, nos, ha ez így stabilnak tűnik, és ezt kellő meghatározott szándékkal vállalják fel, akkor mintegy szervezet, amelynek működéséért az elnöke mindenkor felelős, úgy gondoljuk, jogos lehet ez az igény, kérés, hogy akkor működjön így, ebben a formájában.

Az más kérdés, hogy ehhez párosuló alkotmánymódosításra, úgy vesszük észre, nem sok esély van, tehát hogy ez beterjesztésre került, azért mi csak gondolkozzunk a jelenleg is működő, azaz a régi vagy a mostani rendszerben, hogy alelnökök is egyben segítik az elnök úr munkáját. Az aztán, hogy hány évre, hogyan választják és nevezik ki, ez egy belső mechanizmus, nem is lenne érdemes most különösebben beavatkozni és erről vitát folytatni.

A másik nagyobb kérdéskör az ellenőrzés kérdésköre, hogy mi legyen a felügyelőbizottsággal, és hogy az ÁSZ valóban teljes hatáskörrel, szakapparátussal tudja-e ellenőrizni az MNB működését; ami talán egyben izgalmassá is teszi ezt a kérdést, hogy a függetlenség alapvetően összefügg az ellenőrzés és annak hatékonysága kérdésével. Ez egy régóta folyó vita, hogy a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét miféle ellenőrzés szolgálja. A jelen előterjesztés szerint az Állami Számvevőszék folytathat ellenőrzést a működés és a gazdálkodás egészére kiterjedve, de ugyanezen mondat második felében már behatárolja az egészére kiterjedést: "kivéve", és felsorol öt olyan pontot, amire nem terjedhet ki az ÁSZ ellenőrző tevékenysége, nevezetesen a deviza- és aranytartalék-képzésre és annak kezelésére, a devizaműveletekre, a belföldi fizetési és elszámolási rendszerek kialakítása hatékony működésének elemzésére.

Nem akarom tovább sorolni, de olyan gazdasági, gazdálkodási kérdésekre, amelyek klasszikusan az MNB működésének részei, de azon belül a gazdálkodást meghatározó és a gazdálkodáson belül az eredményességet érintő kérdések. Tehát az első gond, hogy miközben azt mondja, hogy teljes körű vizsgálatot folytathat az ÁSZ a gazdálkodás és működés tekintetében, a mondat második fele már részben korlátozza azt.

A másik gond, hogy ugyanez a rendelkezés kristálytisztán csak és kizárólag törvényességi vizsgálatra ad jogosítványt az Állami Számvevőszéknek, miközben az Állami Számvevőszékről szóló törvény kimondja a 16. §-ában, hogy az Állami Számvevőszék az ellenőrzéseit célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szerint végzi.

Megkérdőjelezik egyesek, hogy lehet-e célszerűségi, eredményességi vizsgálatot folytatni egy igazán nem nyereségorientált szervezetnél, mint például az MNB-nél. Úgy gondolom, hogy vannak olyan kitüntetett gazdasági, gazdálkodási feladatai, tevékenységei az MNB-nek, ahol kifejezetten nem nélkülözhető sem a célszerűség, sem az eredményesség vizsgálata; sok közül egy, mondjuk, az emissziós tevékenység. Itt kapcsolódnék az előttem felszólaló Tardos Márton képviselő úr gondolatához, amennyiben ő még azt is vitatja, hogy az ÁSZ-nak kiterjeszthetjük-e a jogosultságát e törvény kapcsán az MNB ellenőrzésére, és hogy kétharmados az ÁSZ-törvény, tehát azt is be kellene nyújtani.

Nos, én is megnéztem ezt a kérdést, és úgy találtam, hogy nem ugyanebben a kérdésben, de hasonló logikai elv alapján egy kétharmados törvényen belüli kiterjesztés kapcsán az Alkotmánybíróság döntött, amely szerint ez a feladat kiterjeszthető. Nem gondolnám, hogy az ÁSZ kivételezett lenne ebből az alkotmánybírósági döntésből, ezért rájuk ugyanilyen értelemben ez a kiterjesztés vonatkozhat, azaz 50 százalékos törvényi megszavazással meg lehet hozni akár ezt a törvénytervezetet is. Tehát mi a Magyar Demokrata Fórum részéről itt nem látunk különösebb aggályt, sőt azt mondjuk, hogy különösebben nem baj, ha az Állami Számvevőszék megjelenik a Nemzeti Bank működése környezetében.

Igazából tehát eljutottunk ahhoz a dilemmához, hogy miként is valósul meg az ellenőrzés - mert a benyújtott változat erre nem ad kielégítő választ. Vagy az ÁSZ folyamatos jelenlétét kellene véleményünk szerint meghatározni az MNB-n belül, tehát egy folyamatos felügyelet-ellenőrzést, vagy a felügyelőbizottságot továbbra is életben kellene tartani.

Az fb véleményünk szerint alkalmas fórum arra, hogy a parlament a felügyeleti és ellenőrzési szerepét delegáltjain keresztül megvalósítsa. Ha nincs fb, amely a belső ellenőrzést a jegybank vezetésétől függetlenül felügyeli, akkor megszűnik a belső ellenőrzési rendszer, amely fontos ismérve a jelenlegi MNB-nek.

Szeretném felhívni a figyelmet a már kezünkben lévő ÁSZ-jelentés kapcsán, ahol is a következő megállapítás olvasható a 11. oldalon egy teljesen más témakörrel kapcsolatosan.

(11.50)

Tehát a megjegyzés a következő az ÁSZ-jelentésben: ha nem kielégítő a belső ellenőrzési rendszer, ez a hiányosság nagyban nehezíti az ÁSZ-ellenőrzés hatékonyságát. Tehát én úgy értékelem, hogy kell egy folyamatos belső ellenőrzési rendszer egy intézménynél, ez esetben az MNB-nél is, nevesítve ez a felügyelőbizottság, amely a munkája során nagyban elősegítheti a havi üléseivel, a jelentéseivel az időnként bekövetkező ÁSZ-vizsgálatot, és annak majd a jelentését. A folyamatba beépített belső ellenőrzés hiányossága következtében bekövetkező hibákat utólag roppant nehéz megszüntetni, orvosolni, és azokat rendszerint csak tudomásul lehet venni, és ahogy a példák mutatják, utána lehet felállítani ad hoc vizsgálóbizottságot és minden egyebet, de, a CW Bank esete ezt jól mutatja, jóformán egy becsületbeli utócselekvésről lehet csak szó ilyen esetben.

Összegezve, a Magyar Demokrata Fórum a törvénytervezet alapvető elképzeléseivel egyetért, és azt támogatni fogjuk, de javasoljuk, hogy a felügyelőbizottság és az Állami Számvevőszék együttes ellenőrzési szerepkörét valamilyen formában iktassuk be, és erről folytassunk konzultációt.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)