Felszólalás adatai

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy-két pontban szeretnék én is hozzászólni ezen harmadik vitaszakaszhoz, amelyet én, illetve képviselőtársaimmal követtünk el.

Göndör képviselő úr is az értékpapírtörvény módosításaival kapcsolatban jelezte már azokat az elképzeléseit, amelyekről úgy véli, hogy célszerű lenne átvezetni. Úgy gondolom, nagyon bölcs és jó dolog, hogy ebben a kérdéskörben egyetértünk, hiszen úgy vettem ki képviselő úr szavaiból, ő is támogatja azt, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat mindenképpen rögzíteni kell. Az egész kérdéskört át kell gondolni, hiszen nagyon komoly nemzetgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy világos képet kapjunk arról, hogy ezen igen meghatározó részvénytársaságok esetében milyen tulajdonlások állnak a háttérben, milyen megállapodások vannak, milyen fontos jogok és kötelezettségek vannak a tulajdonosokkal, illetve az igazgatósággal kapcsolatban. Ezek a pontok a 38., 39., 40., 41., 57., 58. módosításokban is napvilágra kerültek.

A magam részéről nagyon fontosnak tartom azt, hogy a módosítások során a részvényesi meghatalmazott intézménye megfogalmazásra kerül. Különösen érdekes, illetve fontos, hogy a devizakülföldi is ilyen szempontból beletartozik ebbe a jogintézménybe. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a másodlagos értékpapír is megfogalmazásra kerül, hiszen ezáltal azokat az eseteket, amikor egy devizakülföldi létrehoz egy társaságot, amely, mondjuk, megszerzi valamely belföldi társaság papírjait, ebben az esetben nyomon követhető törvényileg szabályozottan a tulajdonlások folyamata. Nagyon fontosnak tartom továbbá, hogy a felügyelet írásbeli megkeresésére a részvényesi jogok gyakorlója a jog keletkezésének forrását köteles feltárni, ezáltal az átláthatóság, a világos részvénytársasági tulajdonosi szerkezet mindenképpen biztosított lehet. Nagyon fontosnak tartom továbbá a bíróság soron kívüli eljárását a felügyelet határozatának felülvizsgálatát igénylő perben. Azt hiszem, hogy amikor valamilyen nyilvánosan működő részvénytársaságnál arról van szó, hogy éppen ki hogyan tud és fog szavazni a részvénytársaság közgyűlésén, nagyon fontos, hogy ha valamilyen per keletkezik, a bíróság egy gyors döntéssel világos képet adjon, illetve mutasson arra vonatkozóan, hogy milyen a tulajdonosi szerkezet, illetve ki hogyan gyakorolhatja jogosítványait.

Továbbá kiemelendőnek tartom azt, hogy a soron következő közgyűlésen, amennyiben ezen szigorítások még nem kerültek átvezetésre a részvénytársaság alapszabályában, mindenképpen át kell vezetni, ezáltal egyfajta törvényi garanciája is megteremtődik annak, hogy minden egyes nyilvánosan működő részvénytársaság egyformaképpen fog működni, már a működés szempontjából, és ezek a szabályok mindenképpen meg fognak jelenni az alapszabályában, tehát nem lehet az, hogy valaki másképp és máshogyan értelmez törvényi passzusokat.

Vizsgálva azt, hogy az eredeti javaslatban volt egy törvényi szabályozási javaslat arra vonatkozóan, hogy hogyan kezeljük ezt a témakört, illetve Braun képviselőtársam benyújtotta ennek egy módosított verzióját vagy változatát, az én megítélésem szerint mindkét javaslat nagyon sok pozitív elemet tartalmaz, a kérdést alapvetően jól szabályozza, de mindenképpen szükségesnek érezném azt, hogy a módosító javaslat és az eredeti javaslat pozitív elemeit még inkább hangsúlyozzuk ki, és egy egységesebb módosítás kerüljön be az értékpapírtörvény ilyetén módosításával kapcsolatban.

(14.10)

A privatizációs törvényt az 59., 61. és 63. pontokban kívánjuk módosítani, ez egy egyértelműséget jelez.

A Budapest Bank, amiben az ÁPV Rt.-nek már nincsen benne a tulajdonrésze, ezáltal kikerül ebből a körből, tehát ebből a törvényi passzusból is ki kell emelni, hiszen a tulajdonosi, illetve a részvényesi opció jogával ezáltal megszűnt az állami tulajdon a Budapest Bankban.

Az FHB esetében egyértelművé és világossá vált, hogy a pénzügyminiszter lesz az elkövetkezendőkben a tulajdonosi jogok gyakorlója. Ez is egy világos képet jelez ezek után; illetve az a törvényi szakasz, amely arról szólt, hogy a Magyar Fejlesztési Bank esetében kijelölésre kerül egy miniszter, az én kérésemre is, pontosításra került, hiszen nagyon fontos tudni, hogy ki a tulajdonosi jogok gyakorlója. A módosító javaslatban egyértelművé vált, hogy a gazdasági miniszter fogja az elkövetkezendőkben a tulajdonosi jogokat gyakorolni.

Szólnék a 70. pontról, amely a jelzáloghitel intézményéről szól. Úgy vélem, hogy ez az intézmény, ha lassan is, de kezd teret nyerni és létjogosultságot kapni Magyarországon. Nagyon fontosnak tartom abból a szempontból is, hogy a kibocsátandó jelzálog-hitellevelek megteremtenek egy olyan pénzügyi instrumentumot, amely a magyar tőkepiacon eddig hiányzott. A hozamgörbét ilyen szempontból ki lehet nyújtani, és egy olyan hosszú lejáratú megtakarítási forma is a magyar tőkepiacra kerül, amely, mint mondottam, eddig hiányzott, és más nyugat-európai országokban kiválóan működik. Ehhez kapcsolódóan volt egy apró módosításunk, amely arra vonatkozott, hogy a hátralévő futamidő szempontjából a vásárlás számít, tehát abban az esetben a jelzálog-hitelintézet megvásárolhatja a jelzáloghitelt, ha a hátralévő futamidő még öt év, vagy azt meghaladja.

Szóltunk a módosítások során a 72. pontban a lakás-takarékpénztárakról. Ez is egy apró, inkább technikai jellegűnek tűnő módosítás, de azért természetesen annál több. Ebben a módosítási pontban arra tettünk javaslatot, hogy amennyiben ezt nem a megfelelő célra, tehát a lakás-előtakarékossági szempontból a megtakarításokat nem a lakás építésére fordítja valaki, illetve az állami kedvezményeket nem erre használja fel, akkor milyen szankcionálási jogok adódhatnak.

Mindenképpen szeretnék még szólni az APEH Bűnügyi Igazgatóságának kérdéséről is. Nem is igazán értettem Keller képviselő úr felvetését, hiszen ezzel, amint az általános vita során is elmondtam, egy világosabb, átláthatóbb, munkajogilag szabályozottabb képet kapunk, és ez mindenképpen üdvözlendő és támogatandó, tehát Keller képviselő úrnak nem ennek az elhagyását kellene javasolni, hanem a támogatását. Amennyiben a Pénzügyi Szemlét szokta forgatni a képviselő úr, és tanulmányozza a bűnügyi igazgatóság tevékenységének értékelését, az nagyon pozitív szakmai megállapításokat tartalmaz, és azok a félelmek, amelyeket folyamatosan hallunk a parlamenti patkó ezen oldalán, egyáltalán nem igazolódnak vissza, sőt inkább azt kell mondanunk, hogy egy nagyon pozitív, szakszerű és nagyon jó hatékonysággal működő intézmény állt föl, amit ebben a törvényi szabályozásban, illetve módosító részben még egyértelműbbé, még pontosabbá tesz a törvényalkotó.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)