Felszólalás adatai

Teljesen egyetértek Simonka képviselőtársammal, aki ez ügyben egy egész jó felszólalást mondott arra, hogy mennyire kell erősíteni itt a fogyasztói jogokat, hogy amikor ez a privatizáció megtörtént, ha egy dologban reménykedhettünk a sok negatívum mellett, az talán pontosan az volt, hogy ezek a nagy nyugati cégek, amikor átveszik ezeket a kelet-európai leányvállalatokat, akkor meghonosítanak egy olyan ügyfélkultúrát, ami Nyugat-Európában mindennapos. Nem hiszem azt, hogy ha mondjuk, egy francia állampolgár - itt pont a Suezt említették sokan - bemegy egy ügyfélszolgálati irodába, akkor ott úgy bánnak vele, ahogy Magyarországon például makói képviselőtársunk elmondta a példájában, hogy van tíz ember kiszolgálására lehetőség, és utána egész egyszerűen kidobják az embereket. Nem hisszük, nem hiszem azt, hogy mondjuk, Olaszországban vagy bárhol máshol, ha fölhívunk egy ügyfélszolgálatot, akkor ott időnként 20-30-40 percet várakoztatnak - az ügyfél pénzén - azért, hogy elintézhessük a saját ügyeinket. Nem hiszem azt, hogy Nyugat-Európában, mondjuk, egy brit állampolgárnak lehetetlen interneten bármit is elintéznie, ahogy ez Magyarországon van.

Amikor ez a privatizáció megtörtént, az egyik dolog, amiben reménykedhettünk - és amiben ugyanúgy csalatkoznunk kellett, még ennyi értelme sem volt az egésznek -, hogy bizony egy ügyfélbarát kultúra megjelenik ezeknél a cégeknél, amelyekre, mondjuk ki őszintén, bizony lehetőség és bizony igény lett volna. Nem, nem ez történt, és ennek egy ellenpéldájaként hadd mondjam el, hogy pont a hatóságnál, amely hatóságról mindig azt gondoljuk, hogy na, az aztán nem egy ügyfélbarát, ott milyen lépések történtek.

Először is, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szakított ezzel a kommandószerű ellenőrzéssel. Hadjárat, kommandó helyett olyan ellenőrzéseket tart, amelyek esetében, ha kisebb súlyú szabálysértést talál, akkor van úgy, hogy nem is büntet, hanem csak felhívja erre az emberek figyelmét, és kéri őket, hogy javítsák ki. Konzultáció keretében kérte ki az emberek véleményét, és ezt beépítette a saját tevékenységébe. Fórumoldalt hozott létre az nfhforum.hu oldalon, ahol szintén várja mindig az észrevételeket. Nem tudom, hány olyan szolgáltató van - ezek ugye piaci alapon működő szolgáltatók -, ahol honlapon lehet jelezni a szolgáltatóval kapcsolatos problémákat. Az NFH elindította a Facebook-oldalát, ezt is azért, hogy közvetlenül tudjon kommunikálni az érdeklődő fogyasztókkal, és közvetlenül lehessen az NFH-nak problémákat jelezni, illetve Fogyasztóvédelmi Tükör címmel új hivatalos lapot jelentetett meg.

Nagyon fontosnak tartom, hogy hétvégi telefonos ügyeletet vezetett be. Nem tudom, hány olyan közműcég van, ahol hétvégi telefonos ügyelet van. Még egyszer mondom, egy hatóság, amiről azt gondoljuk, hogy nem annyira fogyasztóbarát, ott bizony ez működik. Ezen túlmenően valamennyi határ menti országgal jó szakmai, fogyasztóvédelmi kapcsolatot épített ki. Ez azért nagyon fontos, hogy ha valamilyen olyan ügye van valamelyik állampolgárnak, amelyik mindkét országban - például Magyarországon és Szlovéniában egy utazás kapcsán - kialakul, akkor ezt a két hatóság ezen együttműködések mentén tudja rendezni. De ugyanígy nagyon sokat beszélünk arról, hogy például Kínából nem mindig jó minőségű termékek érkeznek Magyarországra. Talán kevesen tudják, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság most építi ki azt a kínai fogyasztóvédelmi vonalat, kapcsolatot, amelynek révén ezek a kevésbé biztonságos termékek Magyarországra áramlása megállítható.

(13.10)

Ugyanígy ezt szolgálja, hogy nagyon aktív a Fogyasztóvédelmi Hatóság abban az európai együttműködési rendszerben, ami meggátolja, hogy az Európai Unióba beérkezzenek ezek az áruk. Tudnunk kell - mi külső határ vagyunk -, ha Magyarországra belép egy ilyen veszélyes termék, az utána akár Portugáliáig bárhol eladható. RAPEX-nek hívják ezt a rendszert, és ebben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az egyik legaktívabb, idén éppen az első helyen áll, tehát a magyar hatóság jelezte a legtöbb hibás terméket, amelyet így kiszűrt, nem engedett be az Európai Unió területére.

Nagyon fontos, hogy miközben az ellenőrzések hatékonyságát is igyekezett növelni azáltal, hogy nem büntetett első körben, hanem csak figyelmeztetett, oktatást foganatosított, azon túlmenően néhány pozitív, ösztönző lépést is elindított. És talán érdemes megemlíteni, hogy mindez az NFH elnökének a fejéből pattant ki, ha mondhatom ezt, úgy hívják őt, hogy Pintér István. Talán az ő nevére azért érdemes odafigyelni, mert a magyar fogyasztóvédelemben még sokat fogjuk hallani ezt a nevet.

Az első ilyen ötlet, amit az NFH megvalósított, a pozitív lista volt, tehát ma már a cégek jelentkezhetnek, mondhatják azt, hogy bizony ők teljesítik mindenben a fogyasztóvédelmi törvényt, és ezen kívül valami pluszt is adnak a fogyasztóknak; extratájékoztatás lehet ez, vagy bármi más, extrahatáridőket vállalhatnak. Ezek a cégek egy pozitív listára kerülnek föl, viselhetik a fogyasztóbarát emblémát, és ezáltal a fogyasztók is bátran fordulhatnak oda, vásárolhatnak ott.

A második ugyanilyen nagy ötlet, ami egy svéd ötlet továbbfejlesztése volt, a nemzeti fogyasztói termékkosár, ami arról szól, hogy ha az embernek, mondjuk, nem áll rendelkezésére korlátlan mennyiségű pénz, valamennyi összegből szeretne bevásárolni, akkor itt megtalálja azt, hogy milyen magyar termékeket tud vásárolni, jó minőségű magyar termékeket, amelyek ráadásul remélhetőleg egészségesek is, és amelyeket bátran fogyaszthat. A nyugati cégek általában reklámmal érik el azt, hogy ismertté váljanak, az NFH ezt nem teheti meg, de nyilván azt a reklámot meg tudja adni, hogy ha valami valóban jó minőségű, akkor be tudja venni ebbe a nemzeti fogyasztói termékkosárba. Létrehozta a fogyasztóbarát tanúsítási rendszert. Erre cégek pályázhatnak, és utána saját szórólapjaikon megjelentethetik azt, hogy ők fogyasztóbarát cégként működnek.

Szerintem egész Európában teljesen egyedülálló az az új rendszer, ami most indult el, most van kiépülőben, szintén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság indította el. "Okos kosár" ennek az elnevezése, és arról szól - mindig elmondjuk, hogy már az óvodában, már a gyerekkorban tudatosságra és fogyasztóvédelemre kell nevelni a gyerekeket, tudatos fogyasztóvá kell őket nevelni, hogy tudjanak élni a saját jogaikkal, nos, az "okos kosár" pontosan erről szól -, ez egy olyan honlap, egy olyan játék, ahol olyan eszközöket találnak például óvodában dolgozók, amivel a gyerekek el tudnak játszani, és ezáltal meg tudják tanulni, meg tudják érteni azon a hét-nyolc éves szinten is, hogy mit jelent a fogyasztóvédelem, és mit jelent az, hogy nekik ki kell állni a saját jogaikért.

Látható tehát, hogy miközben ha Magyarországon olyan vezetője van egy hatóságnak, akinek tényleg számítanak az emberek, akkor tud nagyon is fogyasztóbarát módon működik. És talán még egyet engedjenek meg, hogy idehozzak: a békéltető testületek viszont egyedi problémákkal tudnak foglalkozni; míg egy hatóság nem tud egyedi problémákkal foglalkozni, addig a békéltető testületek igen. Tehát ha ezt az egész rendszert idevesszük, akkor látható, hogy igenis van egy állami rendszer, aminek ha van olyan vezetője, akkor az igenis tud fogyasztóbarát módon viselkedni, és mindeközben ott vannak a közműcégek, amelyek a nagy nyugati tapasztalatok ellenére sem foglalkoznak azzal, hogy a fogyasztókkal bánjanak és a fogyasztókkal kulturáltan bánjanak. Éppen ezért azt gondolom, hogy abszolút támogatható a kormánynak az az elképzelése, hogy egy új törvényi szabályozás legyen, ami kordába szorítja ezeket a cégeket.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)