Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! „Isten, áldd meg a magyart” - így kezdődik a Himnuszunk. Minden ünnepségen, lehet az nemzeti ünnep, valaminek a kezdete vagy valaminek a vége, évnyitó, évzáró, sokszor énekeltük és énekeljük el. Ez is mutatja azt, hogy mennyire mélyen beleivódott a keresztény kultúra a magyarságba, legfőbb nemzeti imánk, legtöbbet énekelt közös Himnuszunk is a Jóisten nevével kezdődik. Ebből is látszódik, hogy a magyarság számára a kereszténység miként nemzetmegtartó erő, ahogy arra az Alaptörvényünk is utal, és a Himnusz kezdő sorával kezdődik az Alaptörvényünk is.

(10.00)

Ahogy arra képviselő úr is utalt, a keresztény kultúra az európai kultúrának az alapja. Keresztény kultúra nélkül sem európai kultúra nem létezne, sem magyar kultúra nem létezne. Ez az, ami minket, egyébként európai nemzeteket is összeköt, hiszen a sokféle európai népet, népcsoportot, nemzetet szétválasztja a sokféle nyelve, szétválasztja a sokféle népszokása, néptáncai, régebbi stílusú, hagyományos öltözködése, szétválasztja a konyhája, a népmesevilága és sok minden más. De egyvalami van, ami összeköti az európai nemzeteket, és ez a keresztény kultúra, a keresztény alapon létrejött társadalmi vagy gazdasági berendezkedés. Minden más szétválasztja az európai nemzeteket, a keresztény alapon létrejött kultúra az, ami összeköti az európai nemzeteket. Ezért nincs európaiság sem kereszténység nélkül, ahogy az európai egység gondolatának kiötlője, Schuman is mondta és képviselő úr is idézte: Európa vagy keresztény lesz vagy nem, keresztény kultúra nélküli Európa nem elképzelhető, ez köt össze minket.

Alaptörvényünk Szent Istvánra is úgy utal vissza, mint aki Magyarországot a keresztény Európa részeként hozta létre, és az évszázadokban - ahogy mondtam is - a kereszténység nemzetmegtartó erő volt. Keresztények a hagyományaink, keresztények a szimbólumaink, keresztények a művészeteinknek az alapvető motívumai, keresztények az ünnepeink, keresztény az időszámításunk, keresztények a hőseink, ez tartja egyben a nemzetet. Ez a keresztény kultúra az, amelyik levegőként vesz minket körbe, észre se vesszük, de ha itt valaki körbenéz, akár ebben a teremben is, hány helyen fog találni a nemzeti címertől kezdve a koronázási jeleneten át, és bármelyik részén megy végig a nemzet templomának, itt a Parlamentnek, mindenhol keresztény alapú szimbólumokat fog találni.

Ahogy képviselő úr is utalt rá, ez nem vallási, hanem kulturális kérdés, a kereszténység egy szellemi iránytű számunkra. Ezért kerül be az Alaptörvény módosításába, ez teremti meg a nemzet kohézióját. Ez egy olyan pillanatban fontos, amikor Európában évtizedek óta az értékvesztést látjuk, és egy identitáskeresés zajlik Európában. Ebben a keresztény identitás, amely korábban evidencia volt, most iránytűként segíthet, hiszen újra meg kell fogalmazzuk, hogy milyen kultúrájú kontinens Európa, milyen kultúrájú ország Magyarország. Pontosan azért, mert egy óriási új veszély, a multikulturális társadalom, a kevert népességű társadalom az, amely ránk rúgta az ajtót 2015-ben, amely itt van Európában, és ha nem vigyázunk, Európa teljes mértékben nem keresztény kultúrájú, hanem multikulturális, kevert népességű, kevert társadalmú kontinens lesz, ami csak egy átmenet - mindnyájan tudjuk -, egy katalizátor időszak, mert a későbbiekben utána akkor a muzulmán kultúra és a muzulmán civilizáció lesz az, amelyik uralja Európát.

Keresztény alapú itt, Európában, itt, Magyarországon a férfiak és a nők egyenjogúsága, keresztény alapokon áll a családi modellünk, keresztény alapúak az üzleti életnek az alapvető szabályai, keresztény alapú a demokrácia. Nem muzulmán vagy más kultúrkörben jött létre a demokrácia, a jogállam. Ezek mind a kereszténységnek a következményei.

A kánoni jogból és sok minden más morális dokumentumból kiolvasható az az alap, az a morális alap, amiből a demokrácia létrejött. Ha nem lett volna kereszténység Európában, a világon nem jött volna létre demokrácia. Éppen ezért így minden demokratikus berendezkedésnek az alapja a kereszténység, a keresztény kultúra és a keresztény emberszemlélet, nemhiába nem más kontinenseken, más kultúrákban jött ez létre. Ahogy mondtam, keresztény alapú az emberi méltóságnak a szemlélete is, amivel a mindennapjainkat éljük vagy a szolidaritás eszméje, amely a felebaráti szeretetből indul ki.

Tiltakoznak ez ellen jó páran. Ugyanazok tiltakoznak a keresztény kultúra - amint mondtam, nem egy vallási, hanem egy identitási kérdés - Alaptörvénybe emelése ellen, akik tagadták azt, hogy van bevándorlás, akik tagadták azt, hogy van migráció, akik tagadták azt, hogy lesznek kvóták, akik ellene szóltak a kerítésnek, vagy akik tagadták azt, hogy létezik Soros-terv. Most ugyanezek az emberek ugyanúgy tagadják azt, hogy szükség van a keresztény kultúra alaptörvényi megemlítésére.

Rajtuk kívül azonban minden józan értékítélettel rendelkező magyar ember pontosan látja, hogy erre ma, egy kritikus történelmi pillanatban nagyon nagy szükség van. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)