Felszólalás adatai

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Sokadszor találkozunk azzal a gyakorlattal, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslat intézményét a kormány arra használja fel, amire a Házszabály szerint nem lehetne felhasználni.

A Házszabály 107. §-ának (1) bekezdése világosan megfogalmazza ennek a házszabályi rendelkezésnek a célját, és ez a házszabályi rendelkezés azt mondja, hogy ezzel az intézménnyel akkor élhet akár az előterjesztő is, tehát a kormány is, hogyha a törvény, amit módosító javaslatokkal már részben elfogadtunk, pályára állítottunk, szembemegy az alkotmánnyal, esetleg egy másik törvénnyel; vagy magán a módosító javaslatokkal összehozott törvényjavaslaton belül most olyan ellentmondások keletkeznek, amit csak ezzel a jogintézménnyel lehetne helyretenni. Ha megnézzük, hogy mi az, ami itt az 1-9. pontban megfogalmazódik, akkor mi jól látjuk, hogy nem ezzel van dolgunk.

Ugyanis a módosító javaslatok jó része helyesírási hibákat javít ki, amivel persze nincsen gondunk, de a helyesírási hibák kijavítására ez a házszabályi szakasz már nem ad lehetőséget számunkra. A kormány abban az elcsépelt és lehetetlen törvényalkotási technikában, amit itt a nagy nyárban követ, hibát hibára halmoz, erre a Házszabályra hivatkozva akarja helyretenni ezt. Megértem a kormány igyekezetét. Hogyha a kormány nem ehhez a házszabályi rendelkezéshez nyúlna, akkor gyakorlatilag nem lenne már lehetősége arra, hogy ezt a törvényt úgy fogadjuk el, hogy szeptember 1-jén, ahogy azt a kormány akarja, életbe lépjen. Hiszen a hatálybalépés előtt 45 nappal meg kell születnie a törvénynek, kihirdetésre kell hogy kerüljön, mert ez csak így jelent alkotmányos eljárást. Tehát a kormány kényszerből nyúl ehhez a szakaszhoz, azért, mert eddig egyszerűen nem ismerte fel a helyesírási hibákat. Ezt sokszor megszoktuk már az önök kormányzása alatt.

Aztán az is tragikomikus, hogy most a Házszabály 107. §-ára hivatkozva írja át magának a törvénynek a címét is, meg a preambulumot is. Eddig a kormánypárti képviselők és a tisztelt kormány nem vette észre azt, hogy a törvényben már eddig megszavazott részletszabályok és a cím között ellentmondás feszül, és ezért ezt most akarja helyretenni.

Persze amit elmondtam, az csak valamifajta jogászi és házszabály-értelmező okoskodásnak tűnik, bár komolyan gondolom, hogy megsértjük a Házszabályt, amikor egy ilyen eljárásnak teret engedünk. Természetesen azokat a tartalmi kifogásainkat, amelyeket a törvényalkotás során, amikor a törvény elénk került, az általános és részletes vitában megfogalmaztunk, továbbra is fenntartjuk.

A kormány azért kényszerül arra, hogy valamifajta különadót és járulékot vessen ki, mert az eddigi gazdaságpolitikája csődöt mondott, és most keresi azokat a jogalanyokat, legyen szó gazdasági társaságokról, jogi személyekről vagy magánszemélyekről, akiktől még valamifajta különsarcot lehet elvenni, és ezzel lehet gazdagítani a költségvetés amúgy üres kasszáját. Ez az eljárás azért is elfogadhatatlan, mert nem ösztönzi a magyar gazdaság szereplőit semmire, nem orientál semmire, egyszerűen azt mondja a gazdaság szereplőinek, hogy ha a kormány kényszert érez arra, hogy a költségvetés üres zsebét valamilyen technikával feltöltse, akkor egyszerűen megkeresi azokat a szereplőket, akiktől pénz vehet el. Már a preambulumban is megfogalmazza a kormány azt, hogy itt az általános közteherviselés lehetőségén felül keresi azokat a személyeket - jogi és magánszemélyeket -, akiktől valamilyen többletadó-bevételt remél.

Én azt gondolom, hogy ez tartalmilag is rossz irány és elfogadhatatlan irány, ugyanakkor ehhez itt, a nagy nyárban házszabálysértő módon nyúl hozzá, a Házszabályt sértően hozza elénk ezeket a javaslatokat, ezért se tartalmilag, se formailag nem támogatható az, ami előttünk van. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)