Felszólalás adatai

ELNÖK: Mivel a képviselő úr nem fogadta el a választ, kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 176 igen szavazattal, 140 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a választ.

Még egy interpellációra van időnk ma. Répássy Róbert és Vitányi István, a Fidesz képviselői, interpellációt nyújtottak be a pénzügyminiszterhez: “Miért kerül az olcsóbb állam az embereknek egyre több pénzébe?ö címmel. Képviselő úré a szó.

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A szocialisták miniszterelnök-jelöltjétől, Gyurcsány Ferenctől egy hete megtudtuk, hogy Magyarországon nagy a jólét. Alakulóban lévő kormánya terveiről eddig még egyetlen konkrétumot sem tárt a nyilvánosság elé, azt azonban csak remélhetjük, hogy a megváltozott összetételű kabinet nem kíván tovább rontani az emberek egyébként is nehezen fenntartható jelenlegi életszínvonalán.

Sajnos, ennek ellentmondani látszanak a pénzügyi tárcától kiszivárgott információk a kormány jövő évi adótörvényekre vonatkozó elképzeléseiről. A tervek szerint felére csökkentik az új építésű lakásszerzés illetékmentességi értékhatárát; mindezt csak azért, hogy akinek manapság véletlenül eszébe jut építkezésbe fogni, annak a támogatás szót végleg kitöröljék a szótárából. A Pénzügyminisztérium megszüntetné a családi gazdálkodónak nem minősülő vagyonszerzők esetében a termőföld visszterhes megszerzése után járó 75 százalékos illetékkedvezményt is. Hogy az örökség még fájdalmasabb legyen, és az ajándéknak ne tudjon senki felhőtlenül örülni, a szocialista kormány eltörli az értékpapír, a takarékbetét és az üzletrész ingyenes megszerzéséhez kapcsolódó illetékmentességet.

(15.10)

Az ügyfélbarát közigazgatás jegyében a szocialista-szabad demokrata kormány 2003 után jövőre ismét emelni fogja az államigazgatási eljárás általános illetékét, mégpedig 25 százalékkal. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatáért is ezentúl kétszer annyit kell majd fizetni, mint 2004-ben, és háromszor annyit, mint kellett a Medgyessy-kormány színre lépése előtt. Amennyiben valaki utazni akar, például a távoli Romániába, ezentúl öt évre 4000 forint helyett 6000 forintot, tíz évre pedig 6000 forint helyett 10 ezer forintot kell fizetnie útlevélilletékért. Aki pedig Gyurcsány módra, öregecskedő feleségét fiatalabbra kívánja cserélni, jövőre kétszer annyiért indíthat házassági bontópert, mint az idén, és négyszer annyiért, mint a polgári kormány idején. (Derültség az ellenzék soraiban.) Persze az élelmesebbek már kihasználták többször az olcsóbb bontóperi illetéket. (Derültség az ellenzék soraiban.)

Tisztelt Államtitkár Úr! Lassan nem tehetünk semmit anélkül, hogy az állam egyre kevesebb kedvezmények mellett egyre mélyebben ne nyúlna a zsebünkbe. Megnyugtató lenne tudni, hogy ez nem így van, de úgy tűnik, hogy az újabb csodavárás után hamar visszazökkenünk a valóságba, ahol jövőre ismét minden többe kerül.

Tisztelt Államtitkár Úr! Miért kerül az olcsóbb állam az embereknek egyre több pénzébe? Kijelenti-e, hogy nem lesz 2005-ben illetékemelés, illetékkedvezmény-megvonás? Ha mégis lesz, mi indokolja ezeket a lépéseket?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Veres János államtitkár úré a szó.

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ha a pontos kérdésére akarunk válaszolni, akkor képviselő úr hogyan emlékszik, 2000-ben mennyivel emelte az akkori kormány javaslata alapján az akkori parlamenti többség az illetékeket. (Zaj, felzúdulás a Fidesz soraiban.) Ha nem emlékezne, képviselő úr, akkor segíteni fogok képviselő úrnak. A 2000. évben önök 30 és 50 százalékos mértékkel emelték az illetékeket általánosan. (Felzúdulás, moraj az MSZP soraiban. - Közbekiáltások a Fidesz soraiból: De hány év után?!) Ha Répássy képviselő úr kérdésére is válaszolnék, akkor azt kell mondjam, hogy kettő, három és négy év után. Ha kérdésére továbbvisszük a választ, akkor hány éve volt 2000: ugye, négy éve, képviselő úr, még mindig. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem érti úgysem!) Tehát ha a képviselő úrék által akkor követett logikát követnénk mi is, akkor indokolt lenne ismételten az emelés, képviselő úr? Ugye, indokolt lenne, ha akkor megalapozott volt az önök javaslata. (Derültség az MSZP soraiban.) Ennek ellenére a kormány jelen pillanatban csak azokban az esetekben tartja szükségesnek és indokoltnak a különböző illetékekkel kapcsolatos mértékek felülvizsgálatát, amelyek régebben kerültek megállapításra, mint amit önök alkalmaztak, és amely esetekben olyan igazságtalanságok vannak, mint a jelenlegi rendszerben.

Képviselő úr fölolvasta azt a sajátságos helyzetet, hogy jelen pillanatban az értékpapír, az üzletrész és a takarékbetét nem képezi illetékkiszabás alapját, ha ezeknek a tulajdonjogában változás következik be. Ez elég sajátságos helyzet, mert elmondok egy példát. Van Budapesten egy ingatlan. Ennek az ingatlannak az adásvételénél nem a normál adásvétel gyakorlatát követték a felek, a korábbi tulajdonos cég és az új tulajdonos cég, hanem azt mondták, hogy ők bizony azt a céget veszik meg, amelynek a birtokában van ez az ingatlan, tehát azt a céget, amely ezt az ingatlant birtokolja. Ebben az esetben az érvényes magyar szabályok szerint sem az eladó, sem az új tulajdonos egy fillért a magyar költségvetésbe ezen jogügylet után be nem fizetett. Történetesen ez egy több mint 10 milliárd forintos ingatlan-adásvétel volt cégvásárlás leple alatt lebonyolítva. Mindkét cég külföldi cég volt. Önök tehát egyetértenek azzal, hogy ilyen esetben illesse meg mindkét céget a közteherviselés mentessége? Mert hiszen ez történik Magyarországon.

Amiről képviselő úr beszélt, például úgy gondolom, hogy az igazságos közteherviselés érdekében az ilyen jellegű ügyletek után valóban fizetni kellene valakinek valamennyit a magyar költségvetésbe. Vagy ha nem így gondolják, akkor persze ezzel ki lehet állni a közvélemény elé minden további nélkül. (Zaj. - Dr. Répássy Róbert: És az öröklés?) A Pénzügyminisztérium azt, hogy ilyen jellegű ügyleteknél bizony érdemes és szükséges lenne valakinek fizetni, szükségesnek tartja. Sőt, továbbmegyek, szükségesnek tartja azt is, hogy mivel az elmúlt 15 évben kialakult Magyarországon egy olyan üzletág, olyan tevékenységi kör, amelynél sem az adásvételnél, sem az örökségnél semmifajta illetékfizetési kötelezettség nincs, ez pedig nem más, mint az üzletrésztulajdon. Nyilvánvalóan a társasági törvény, a '88-as törvény előtt nem lehetett ilyen tulajdonnak a forgalmáról beszélni, ma azonban széles körben van ilyen jellegű forgalom Magyarországon, és ez után senkinek semmilyen befizetési kötelezettsége nincs a költségvetésbe. Ha tehát ezt is úgy gondolják, hogy igazságos, és az igazságos közteherviselés részét ez képezi, akkor nyilvánvalóan ebben sem egyezik meg a véleményünk egymással.

Összegezve, képviselő úr, azt kell mondjam, hogy ha indokolt volt 2000-ben olyan mértékű illetékemelés, mint amire én hivatkoztam, akkor nagy valószínűséggel indokolt lesz 2005. január 1-jétől is valamilyen mértékű, az azóta bekövetkezett inflációt figyelembe vevő illetékemelés. Ennek megfelelően fogjuk a kormány javaslatát beterjeszteni az Országgyűléshez.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Képviselő úr, elfogadja a választ?

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! A válaszának első részében azt hittem, hogy fordított a helyzet, mert ön interpellált hozzám, ön tett fel nekem kérdéseket (Felzúdulás az MSZP soraiban.), holott még egy darabig fordított a helyzet, sajnos, de nem sokáig, reméljük. (Derültség és szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Egyébként, amit tetszett mondani, az a feltett kérdésre nem válasz. Ha már arról beszél, hogy igazságosabb illetékteher-viselés legyen, akkor fel szeretném hívni az államtitkár úr figyelmét, hogy a lakásvásárlás illetéke 1994-ben lett megállapítva úgy, hogy 4 millió forintig 2 százalék, 4 millió forint felett 6 százalék. Jó lenne, ha itt lenne emelés nem illetékben, hanem értékhatárban, mert '94-ben 4 millió forintért egy lakótelepi lakást lehetett venni, most meg egy garázst sem lehet venni. Ezt a módosító javaslatunkat egyébként benyújtottuk, csak sajnos a kormánypárti többség ezt még napirendre sem vette.

Mivel nem válaszolt a kérdésemre, nem tudom elfogadni a válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az államtitkár úr válaszát 175 igen szavazattal, 147 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A kérdések következnek. (Zaj. - Számos képviselő elhagyja az üléstermet.)

Répássy Róbert, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek: “Mit tett a kormány a korrupció ellen?ö címmel. A miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt a válaszadásra Bárándy Péter igazságügy-minisztert jelölte ki. (Folyamatos zaj.) Kérem, képviselő úr, még várjon a kérdés feltevésével, amíg elcsendesedik a terem. Kérem, akik távoznak, tegyék meg minél előbb, hogy folytathassuk a munkát. (Általános zaj. - Rövid szünet.)

Öné a szó, képviselő úr.