Készült: 2024.09.25.23:35:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

11. ülésnap (2002.06.25.),  299-302. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 10:46


Felszólalások:   297-299   299-302   303-309      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem az Országgyűlést, hogy egyetért-e a javasolt vitaszerkezettel, szakaszolással. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a jelenlévők többsége egyetért a vitaszerkezettel.

Megnyitom a részletes vita 1. szakaszát az ajánlás 1-3-ig terjedő pontjai alapján. Felhívom figyelmüket, hogy a Házszabály 105. § (3) bekezdése értelmében a részletes vitában kizárólag a módosító javaslatokhoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni.

Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Senki sem jelentkezik.) Illetve megkérdezem Homa János képviselő urat, hogy ehhez a vitaszakaszhoz kíván-e felszólalni, miután írásban előre jelezte hozzászólási szándékát. (Jelzésre:) Nem ehhez kíván hozzászólni. Úgy látom, hogy más sem kíván ehhez a vitaszakaszhoz hozzászólni, úgyhogy ezt a vitaszakaszt lezárom.

Megnyitom a részletes vita 2. szakaszát az ajánlás 4-15-ig terjedő pontjai alapján. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vita e szakaszát is lezárom.

Megnyitom a részletes vita 3. szakaszát az ajánlás 16-17. pontjai alapján. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a részletes vita e szakaszát is lezárom.

Megnyitom a részletes vita utolsó szakaszát az ajánlás 18-23-ig terjedő pontjai szerint. Kérdezem, ki kíván felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel egyetlen felszólaló sem jelentkezett a részletes vitában, a részletes vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e valamit mondani. (Jelzésre:) Most nem kíván semmit sem mondani.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról történő határozathozatalra a következő ülésünkön kerül sor.

Soron következik az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/186. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/186/5. számon kapták kézhez. Az ajánlásban összesen négy módosító javaslat szerepel. A módosító javaslat tartalmára és összefüggésére figyelemmel kezdeményezem, hogy a részletes vita két szakaszból álljon. A vita 1. szakaszában az 1-2-3. összefüggő pontok szerepeljenek, amelyek az egyes ítélőtáblák illetékességi területeivel foglalkoznak. A vita 2. szakaszában pedig a debreceni és a győri székhelyű ítélőtáblákra vonatkozó rendelkezés található az ajánlás 4. pontja szerint.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a javasolt vitaszerkezetet. Aki elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a jelenlévők többsége egyetért a vitaszerkezettel.

Megnyitom a részletes vita 1. szakaszát az ajánlás 1-2-3. pontjai szerint. Felhívom figyelmüket, hogy a Házszabály 105. § (3) bekezdése értelmében a részletes vitában kizárólag a módosító javaslatokhoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni.

Írásban előre jelezte hozzászólási szándékát Isépy Tamás képviselő úr, aki nincs itt, úgyhogy akkor neki nem kell szót adnom.

Tehát megkérdezem, ki kíván felszólalni. (Jelzésre:) Kétperces hozzászólásra jelentkezett Vitányi Iván képviselő úr, de ő sincs itt, úgyhogy nem hiszem... (Jelzésre:) Vitányi István? Bocsánat! Elnéztem, fel kellett volna tenni a szemüveget.

Vitányi István úr kétperces hozzászólásra kért lehetőséget.

Megadom a szót.

 

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Már az általános vita kapcsán is szót kértem ebben az ügyben, illetőleg az alkotmányügyi bizottság legutóbbi ülésén is, miszerint a képviselőtársaimmal benyújtott módosító javaslat kapcsán a kormány képviselője az alkotmányügyi bizottsági ülésen, álláspontom szerint, nem tudott olyan meggyőző érvet felhozni, ami azt igazolta, illetőleg bizonyította volna, hogy ne lehetne 2003. január 1-jétől a debreceni ítélőtáblát felállítani.

Az ott elhangzottak, illetőleg a kezemben lévő jegyzőkönyv tanúsága szerint az előterjesztők képviselőjének az az egyetlen érve, illetve kifogása volt az időpont vonatkozásában, hogy nincs hivatalos tudomásuk arról, hogy a debreceni ítélőtábla felállításának feltételei jelenleg fennállnak-e. Magyarul nincs hivatalos tudomásuk arról, hogy ingatlan állna rendelkezésre, valamint, hogy a bíróságok - személyi létszám, utánpótlás és egyebek - megfelelnek-e a feltételeknek.

 

(17.50)

 

Én az általános vitában is elmondtam, és az alkotmányügyi bizottság ülésén is elmondtam: mintegy két héttel ezelőtt született döntés Debrecen város képviselő-testülete részéről, amely az ingatlant vagy telek vagy épület formájában biztosítja a bíróság felállításához, és a bíróságról szerzett információm szerint a bíróság maga is készen áll az ítélőtábla 2003. január 1-jével történő felállításához. Ezért érthetetlen számomra az, hogy ezt a módosító indítványt nem fogadták el.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita 2. szakaszát a 4. ponthoz. Kérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A részletes vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíván-e most valamit mondani, vagy a szavazás előtt. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Most.) Megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak.

 

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Az ítélőtáblák és fellebbviteli főügyészségek felállításáról folytatott, valóban részletes, számos kérdésre kiterjedő vita lezárásához érkeztünk most el. A törvényjavaslat kapcsán valamennyi politikai erő kifejtette álláspontját, és az általános vita, valamint a bizottsági ülések során hangoztatott nézetkülönbségek ellenére biztosan állíthatom azt, hogy valamennyi politikai erő egyetértett az ítélőtáblák felállításának szükségességével, számával és azok székhelyével is.

Az eredetileg benyújtott törvényjavaslat három ítélőtáblát nevesített, Budapest, Pécs és Szeged székhellyel, míg a további ítélőtáblák felállításáról szóló döntésre 2005. december 31-éig adott haladékot az Országgyűlésnek. A javaslat körül kialakult parlamenti vita elsősorban arról szólt, hogy a törvény konkrétan jelölje meg a két további ítélőtábla székhelyét, illetékességi területét és a felállítás időpontját. Mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők módosító javaslatai lehetséges székhelyként Győrt és Debrecent nevezték meg.

A kormány a vitában elhangzott érveket elfogadva az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal és a Legfőbb Ügyészséggel is egyetértésben úgy döntött, hogy a jogalkalmazók és a bírói szervezet tervezhető felkészülése érdekében támogatja az erre irányuló módosító javaslatot. Konkrétummá vált tehát: 2004. július 1. napjától Győrött és Debrecenben is ítélőtábla kezdi meg működését - szeretném megnyugtatni, Vitányi István képviselő urat.

A városok kiválasztását és az ítélőtáblák és fellebbviteli főügyészségek számának ötre történő emelését Magyarország közlekedési, földrajzi adottságai, az ügyforgalmi adatok, a bírói, ügyészi utánpótlás biztosíthatósága és nem utolsósorban az a tradíció indokolja, hogy az '50-es évekig ezekben a városokban működtek táblabíróságok.

Az újonnan létrehozandó bírói fórumok azonban csak akkor láthatják el maradéktalanul feladataikat, ha már indulásukkor olyan személyi és tárgyi feltételekkel rendelkeznek, melyek megfelelő hátteret biztosítanak a gyors és hatékony ítélkezéshez. A két új tábla esetében ez a háttér felelősséggel csak 2004. július 1-jéig lesz megteremthető.

(Dr. Vitányi István felé:)

Itt szeretnék nagyon röviden reagálni arra az iménti felszólalására, képviselő úr, amelyben a kormány szemére veti, hogy miért nem tudja elfogadni az érveket. Az érvek valós érvek voltak, mint láthatja, a kormány ezeket az érveket alapvetően akceptálta. Pusztán csak annyit szeretnék itt megjegyezni, hogy egy kissé furcsán hangzottak ezek az érvek egy olyan frakcióban ülő képviselő úrtól, amely frakció az elmúlt négy évben egyrészt minden nehézség nélkül fölállíthatta volna mind az öt táblát; sőt megfordítom a dolog: nemhogy fölállíthatta volna, igen hatékonyan kellett önöknek megakadályozni azt, hogy az egyébként öt évvel ezelőtt eldöntött igazságszolgáltatási reform keretében felállhassanak ezek a táblák időben. Ha önök nem akadályozzák meg, ezek a táblák már régen ítélkezési gyakorlatot folytathatnának, tehát egy kissé furcsán hangzik a szemrehányás.

De nem a vitára szeretném a hangsúlyt helyezni, hanem arra, hogy sikerült konszenzusra jutnunk, és nagyon remélem, hogy a szakmai vita a későbbi során is megmarad majd fontos törvényjavaslatok kapcsán.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény elfogadásának szükségessége nem lehet kétséges. Az alkotmány és az Alkotmánybíróság határozata egyaránt kötelez erre bennünket. Ettől függetlenül is, az ellenzéki érvek akceptálása kapcsán is szeretném kérni, hogy ha mód van rá, akkor ne csak a kormánypárti képviselők, hanem az ellenzék támogatását is élvezhesse ez a törvényjavaslat, és kérem ezért, hogy a tisztelt Ház támogassa azt.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

 




Felszólalások:   297-299   299-302   303-309      Ülésnap adatai