Felszólalás adatai

Több hozzászóló, de elsősorban Novák Előd bizottsági kisebbségi vélemény formájában érintette az internet szabadságára vonatkozó, szerinte cenzúrát jelentő megoldási javaslatokat. Szeretnék néhány dolgot leszögezni. Először is, a magyar büntetőjog régóta ismeri, az alkotmánnyal teljes összhangban, a sajtótermék elkobzását. Hiszen ha egy sajtótermékben bűncselekmény valósul meg, akkor azt elkobozzák, megsemmisítik, azaz elérhetetlenné teszik, hogy egy másik fogalmat használjak.

Tehát az írott sajtóban régóta érvényesül az a büntetőeljárási intézkedés, illetve érvényesül az a bűncselekmény elkövetése miatti jogkövetkezmény, hogy bizony a sajtóterméket meg kell semmisíteni. Ami itt most az internet tekintetében történik, vagy az elektronikus adattal szemben történik, az nem más, mint ennek az elektronikus közegben értelmezhető változata. Tehát határozottan állítom, hogy nincs újdonság a magyar sajtójog eddigi szabályaihoz képest, semmilyen újdonság nincsen a javaslatban, pusztán az az újdonság, hogy az elektronikus adatot másként kell elkobozni vagy elérhetetlenné tenni, mint ahogyan azt az írott sajtóban kell.

Novák Előd a Btk.-t csak felhasználói szinten ismeri, ezért számos tévedést tartalmazott a felszólalása. A törvényjavaslatból elolvashatta volna, amelyet 40 nappal ezelőtt hoztunk nyilvánosságra, tehát a kormány honlapján október 16. óta olvasható volt, hogy az úgynevezett blokkolás csak nagyon szűk körben meghatározott bűncselekmények esetén, gyermekpornográf adattartalom, állam elleni bűncselekmény és terrorcselekmény esetén, kizárólag bírói döntésre valósulhat meg. Tehát szó sincs arról, hogy a kormány bármilyen döntést hoz és ezáltal blokkolnak internetes adattartalmakat, hanem független bíróság és csak szigorúan meghatározott bűncselekményi körben blokkolhatja ezeket az adattartalmakat.

Ugyanígy a hozzáférhetetlenné tétel is csak bűncselekmény elkövetése esetén, vagy legalább bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén, de minden esetben bírói döntésre következhet be. Amennyiben persze Novák Elődnek a büntető törvénykönyv betartása olyan akadályokat jelent, amelyek szerinte a szabadságjogait korlátozzák, akkor, ha persze így fogjuk fel, sajnos azt kell mondjam Novák Elődnek és képviselőtársainak, hogy bizony a Btk. mindig is korlátja lesz a véleménynyilvánítási szabadságnak, tehát addig terjed a véleménynyilvánítási szabadság, amíg bűncselekményt nem valósít meg. De ez nem újdonság szerintem. Tehát hogyha ez eddig nem volt evidens, akkor sajnálom, hogy erről most kellett felvilágosítanom őket.

Itt térnék rá egy kis ugrással az LMP véleményére, elsősorban a Szabó Timea által és később a Dorosz Dávid által is megismételt véleményre. Milyen érdekes, hogy liberális nézőpontból is lehet védeni a kuruc.info-t. Lám-lám, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását érzékelik az LMP-sek akkor, amikor egyébként az általam előbb felsorolt (Dr. Dorosz Dávid közbeszól.), súlyos bűncselekmények gyanúja esetén az internetet korlátozni lehet. Lám-lám, itt a szélsőséges liberális álláspont és a szélsőjobboldali álláspont a véleménynyilvánítás szabadságában találkozik. (Dr. Dorosz Dávid felnevet.)

Ezt egyébként nem először tapasztaltuk. A gyűlölet-bűncselekmények és más, verbálisan elkövethető bűncselekmények értékelésénél a Társaság a Szabadságjogokért és más liberális jogvédők ugyanazon az állásponton állnak, mint most az LMP és a Jobbik. Tehát furcsa egybeesés, de mégis egybeesik az álláspontjuk. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Tiszta igaza van...) Én konstatálom, hogy ez így történik, de még egyszer felhívom az önök figyelmét, hogy mindez bűncselekmény gyanúja vagy bűncselekmény elkövetése esetén történik.

Bárándy Gergely képviselő úr és mások is kifogásolták a szerintük elmaradt egyeztetéseket. Szeretném önöket tájékoztatni, hogy a kormány október 16-án nyilvánosságra hozta a törvénytervezetet, ezzel együtt közigazgatási vitára bocsátotta. A közigazgatási vita során a véleményezésre jogosultak megismerhették a törvénytervezetet, és egyébként véleményt is nyilvánítottak róla.

Kétségtelenül igaz, hogy az országgyűlési szakasz meglehetősen rövid volt, ezért a Ház nevében is elnézésüket kérem, mert nem a kormány, hanem a Ház tűzte napirendre a benyújtást követően viszonylag rövid időtartam után, de hát gondolom én, hogy a kormánynak azt a szándékát, hogy még az év végéig elfogadja az Országgyűlés ezt a törvényt, csak így lehetett megvalósítani. Megjegyzem, hogy a kormány jogalkotási programjában, amelyről már a tavaszi ülésszak végén tájékoztatta a kormány az Országgyűlést, szerepelt az új Btk.-val összefüggő törvények módosítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek a reakcióim az önök által elmondottakra, mert viszonylag kevés tartalmi észrevételt mondtak. Én bízom benne, hogy a részletes vitában még egyszer meg tudjuk vitatni a törvényjavaslatot. A javaslat egyértelműen az új Btk. hatálybalépésével függ össze, abban az új Btk. hatálybalépésével összefüggő számos technikai rendelkezés van. A nagy terjedelem részben ebből adódik. Tehát hogyha átlapozzák azokat az oldalakat, amelyekben kizárólag jogtechnikai módosítások szerepelnek, onnantól kezdve már egy viszonylag rövid rész könnyen áttekinthető. Javaslom, hogy ezt tegyék meg akár még ezen a héten, és akkor a részletes vitában vissza tudunk térni az önök álláspontjára.

De mindezzel együtt is, akik támogatták a javaslatot, köszönöm a támogató nyilatkozatukat, és remélem, hogy az ellenzék megfontolja a javaslat támogatását.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)