Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Két módosító indítványomra szeretném újólag és röviden felhívni a tisztelt Ház figyelmét, abban a reményben, hogy nemcsak a jegyzőkönyvet olvasókat, de talán a jelenlévőket is sikerült meggyőznöm.

A bizottságok ajánlástervezetének a 8. pontja tartalmazza azt a javaslatomat, mely szerint a tanulmányi szolgálat halasztása ne csak az első képesítés megszerzésének az időszakára legyen engedélyezhető, azaz változatlan formában maradjon fenn a jelenlegi halasztás lehetősége.

Mint gyakorló pedagógus, nem tudok a törvényjavaslatban szereplő szigorítással egyetérteni, mivel a sorkatonai szolgálat nagyon sok reménybeli diák esetében lezár egy tanulási periódust. A gyakorlati életben ugyanis - a tananyag felejtése, a megszerzett ismeretek kopása miatt - a katonai szolgálat befejezése után már lényegesen kevesebben szánják rá magukat további képesítések megszerzésére, mint közvetlenül az érettségi vagy az első diploma megszerzése után. Véleményem szerint nem használ sem az egyénnek, sem az országnak, ha a mainál több fiatal tanulási szándékát hiúsítja meg a katonai behívó.

A bizottsági viták eredményei számomra azért is nehezen magyarázhatóak meg, mert véleményem szerint az egész törvényjavaslat legfontosabb változtatása a szolgálati idő csökkenése. Ha nem lenne szolgálatiidő-csökkentés, akkor már ma se tudnánk behívni minden sorkötelest. Miért éppen a tanulni szándékozókat akarjuk elsősorban behívni, miért nem hagyjuk őket utoljára, amikor a több ismeretükkel esetleg már a hadsereg számára is hasznosabbak lehetnének? Eddig semmilyen meggyőző statisztikát nem láttunk arról, hogy a továbbtanulás mennyiben veszélyeztetné a sorállomány kitöltését. Viszont arról tudok, hogy a katonai szolgálat milyen gyakran idézte elő a továbbtanulási szándék feladását. Kérem a tisztelt Házat, fontolják meg az indítványomat!

A bizottsági ajánlás 3. pontja jelzi a számomra, hogy nemcsak nekem, hanem még négy képviselőtársamnak is feltűnt az a tervezett jogszabály, amely szerint "az a hadköteles, aki nem kapott szolgálathalasztást, és 24 éves koráig nem rendelték sorozásra, a katonai alkalmasságának megállapítása céljából felhívás nélkül is köteles megjelenni a hadkiegészítő parancsnokságon". A törvényjavaslat részletes indoklása többek között a nyilvántartások elégtelenségével indokolja a hadkötelesek felhívás nélküli megjelenési kötelezettségének ezt az új szabályát. Azoknak a büntetését, akik nem kapják kézhez a sorozási felhívást, és ennek következményeként el se mennek sorozásra, ennek a mulasztásnak a szankcióit még nem tartalmazza ez a törvényjavaslat. Véleményem szerint ebben az esetben ez még többünk figyelmét felkeltette volna, de nyilván majd a törvényhez kapcsolódó végrehajtási utasítások intézkednek erről.

Számomra elfogadhatatlan hozzáállás a hivatali mulasztások, a hanyagságok, nyilvántartási hiányosságok következményeit egyoldalúan a vétlen fiatalokra terhelni. Manapság annyi hivatalos irat, bevallás és jelentés terheli a civil lakosságot, hogy ezek alapján joggal lenne elvárható mindenkire kiterjedő, teljes körű népesség-nyilvántartás létezése. Elméletben - mind a személyi számok, mind a személyiigazolvány-számok, mind a társadalombiztosítási jelzőszámok, mind az adóazonosító jelek alapján - többszörösen is nyilvántartjuk az egész felnőtt korú népességet. Ha ennyire használhatatlan ez a sok adattár, ha ennyire használhatatlan a lakókat és lakcímeket rögzítő népesség-nyilvántartásunk, akkor miért tettük azt lehetővé, hogy az idén csak egy olyan népszámlálás történjen, amelyik sem a lakcímeket, sem a családi és személyi neveket nem regisztrálta? Ki lehetett volna javítani a hiányos honvédségi nyilvántartásokat egy régóta bevált, hagyományos népszámlálás adatai révén.

Ki lehetne javítani a nyilvántartásokat akkor is, ha összevetnénk a különböző nyilvántartásokat, de ezt sokan, alkotmányos jogokra hivatkozva, ellenzik. Akkor miért a fiatalokat tesszük felelőssé és büntethetővé azért, mert - valami megfoghatatlan ideológia miatt - mi magunk kényszerülünk működtetni hiányos és összekapcsolhatatlan nyilvántartásokat? Félő a számomra, hogy ez a folyamat erősödik, és a jövőben más esetekben is az állampolgárokat tesszük majd felelőssé azért, mert használhatatlan a hatósági népesség-nyilvántartás. Ennek a folyamatnak a megelőzése érdekében is kérem képviselőtársaimat, hogy fontolják meg a módosító javaslatomat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok, valamint a MIÉP padsoraiban.)