Felszólalás adatai

MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két jelentős témakörben szeretnék fölszólalni. Az egyik a védelem, honvédelem kérdése, a másik pedig az informatika és a távközlés kérdése.

A honvédelem területén is az általános költségvetési szempontok alapján tudomásul kell vennünk, hogy első a gazdaság stabilizálása, a gazdaság működőképességének az elősegítése. Ennek következtében tudomásul kell vennünk bizonyos megszorításokat, hiszen a jövő évi költségvetés az ország általános helyzetéből, a várható lehetőségekből indul ki. A korábbi évekhez viszonyítva új koncepciót, prioritásokat és hangsúlyokat kell figyelembe vennie, ugyanakkor pedig tudomásul kell venni a költségvetési megszorításokat.

A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat közel 300 milliárd forintot irányoz elő a Honvédelmi Minisztérium, ezen belül a Magyar Honvédség kiadásaira. Kétségtelen, hogy ez az összeg kevesebb az ez évre tervezett, illetve év közben módosított kiadási volumennél, és ennek megfelelően a védelemre szánt kiadások GDP-aránya is csökken. Ez a tény sajnos nem örvendetes, de tudomásul kell vennünk, hogy a jövő évi költségvetés általános célkitűzései és megfelelő elvi hangsúlyai miatt a védelemre jelenleg nem jut több pénz, legalábbis jövőre.

Abban kell bíznunk, hogy ez nem egy új trend, hanem időleges, noha jelenleg objektívnek tekintendő helyzet, amelyet racionálisan tudomásul kell vennünk.

Az egyedül helyes és józan eljárás annak vizsgálata, hogy milyen módok munkálhatók ki, és az ehhez kapcsolódó kellő ellenőrzés, elszámoltatás, szigorú, költséghatékony munka jól átgondolt prioritásokkal párosulva valamivel szerényebb körben és mértékben, de biztosítja a haderőreform, a képességfejlesztés feladatainak az elérését, teljesítését. Ennek megfelelően egyetértünk azzal, hogy a haderő-átalakításból, az önkéntes haderő működtetéséből, a NATO-tagságból és a nemzetközi kötelezettségekből fakadó feladatok prioritást élveznek, a haderőképességek a csapatok egy jól meghatározható körében és alegységeiben határozottan és érzékelhetően jelenjenek meg és szilárduljanak meg.

A HM-költségvetés belső arányait akár bírálni is lehet, de jelen helyzetben a humán tényezőt tekintve a profi haderő kulcskérdésének elfogadható a személyi kiadások tekintetében a 47 százalékos arány. Noha a fejlesztés rátája csökken, ezen belül viszont biztosított a Gripen-beszerzés, a lízingelés fedezete, és jut érdemleges összeg a gépjárműprogramra, a híradó- és informatikai fejlesztési programra, valamint a logisztikai kiadások keretén belül közel 10 milliárd forintos katonai képességek kialakítását célzó tevékenységek finanszírozására.

Nem kerülhető el azonban annak elemzése, hogy a források szűkítésére hol kerül sor, a csapatoknál-e vagy a központi szférában, a Honvédelmi Minisztérium és a vezérkar szerveinél, valamint a háttérintézményeknél. Egyetértésemmel találkozik az a döntés, hogy elsősorban a megszorításoknál a HM-igazgatás területén 3 milliárd forint, a HM-háttérintézmények területén 12 milliárd forint, valamint a honvéd vezérkar közvetlen szervei tekintetében 20 milliárd forint jelentkezik. Miközben a szárazföldi csapatokra szánt források szinten maradnak, a légierőé közel 4 milliárd forinttal, számottevően növekedik.

Külön üdvözlendő az a tény, hogy a logisztikai kiadásokon belül a csapatköltségvetés, vagyis a csapatokra fordítandó közvetlen kiadások, melyek 10 milliárd forintra rúgnak, elkülönítve jelennek meg. Az önkéntes haderőre történő átállás fontos feltétele volt az őrzés-védelem sorállományának a kiváltása, az ebből fakadó probléma megoldása. A költségvetés erre elkülönített összege megnyugtatónak tűnik, és a háromfázisú őrzés-védelem rendszere remélhetőleg jól fog működni.

Az ez évi költségvetés beterjesztésekor éppen azt bíráltam, hogy a két haderőnem közvetlen kiadásai aránytalanul alacsony szintet képviselnek. A jövő évi növekvő arányokat jónak tartom, és remélem, sőt javaslom, hogy ez a trend folytatódjék a jövőben is, ez legyen a jövő útja.

A szűkösebb lehetőségek ellenére örvendetes, hogy a hivatásos katonák kedvezményes nyugellátásához jelentős összeg, mintegy 14 milliárd forint áll rendelkezésre, és a 6 százalékos bérfejlesztés, valamint a 13. havi illetmény fedezete is maradéktalanul biztosítva van.

Viszonylag szerény arányt képviselnek a költségvetésen belül az infrastrukturális kiadások, noha ezekre, különös tekintettel a laktanya-rekonstrukciós programra, igen nagy szükség lenne. Megfontolást érdemelne, hogy e tekintetben is - például a szerződéses állomány laktanyai elhelyezése érdekében - kiemelten fontos terület legyen és hogyan lehetne valamivel több forrást biztosítani, de legalább a prioritást, illetve a célirányos erő-, eszközkoncentrálást, -felhasználást minimális követelményként kellene figyelembe venni.

Tekintettel a költségvetés jellegére, messzemenően támogatjuk, hogy a HM a törvényjavaslat 50. §-ában különleges jogosítványokat kap a feladatokkal kapcsolatos átcsoportosítási jogkör alkalmazására és a bevételgazdálkodás normatív szabályozásának az oldására, rugalmasabbá tételére. Ez nemcsak ésszerűsítés, hanem a jelen helyzetben egyenesen szükségszerűség is, mivel ezáltal pótlólagos források jelenhettek meg, amelyeket laktanya-korszerűsítésre, lakásépítésre és -vásárlásra lehet fordítani.

A költségvetés tükrében elkerülhetetlennek látszik a haderőreform feladatainak az ütemtervét az ésszerűség határain belül áttekinteni, és tovább erősíteni a költséghatékony gazdálkodást, és bizonyos takarékossági, racionalizálási intézkedéseket érvényesíteni, mert még mindig fellelhetők bizonyos pazarló elemek és pazarló jelenségek, amelyeket teljes körben föl kell számolnunk.

(13.10)

A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség tevékenysége nem lesz könnyű a 2005. évben. A haderőreform, az önkéntes haderő, a nemzetközi kötelezettségek, a képességfejlesztés feladatai és a költségvetés lehetőségei komoly feladat elé állítják a tárcát. Ez utóbbi maximális és racionális kihasználása, a honvédség fejlődésének - ha szerényebb mértékben is - biztosítása magas fokú követelményt támasztó vezetést, feszes ellenőrzést, felelősségteljes végrehajtást igényel a honvédség parancsnoki és tiszti állományától és nagyfokú helytállást a teljes személyi állománytól. A költségvetéssel összefüggésben, de azon kívül is kiemelt figyelmet kell fordítani az önkéntes haderő működéséhez, megszilárdulásához szükséges feladatokra és feltételekre, hogy a honvédelmi törvény módosításának szándékos elvetése ellenére a Magyar Honvédség feleljen meg az ország védelméből, nemzetközi kötelezettségeiből fakadó kettős, egyenértékű feladatoknak, a profi haderővé válás fokozatos megvalósítása szépívű reményének.

Mindezek alapján és az általános költségvetés igenlése mellett a Honvédelmi Minisztérium 2005. évi költségvetését szükségszerűen elfogadom, abban bízva, hogy a következő költségvetési tervezésnél megfelelő mértékben növelni fogjuk a védelmi szférára való ráfordításokat, és ennek megfelelően elfogadásra is ajánlom a honvédelmi költségvetést.

Az informatikai programmal kapcsolatban a jövő évi költségvetési törvényjavaslat tárgyalásakor elsődleges szempont az, hogy mennyi jut az információs társadalom fejlesztésére 2005-ben. Az utóbbi két évben jelentős fordulat következett be az információs technológia területén, megduplázódott az internethasználat, ezen belül megtízszereződött a széles sávú internethasználat, és bizony szükséges, hogy ez a tendencia folytatódjon. Hiszen az Unió is az informatikai technológiák alkalmazásában meglévő hátrányát tekinti a dinamikus gazdasági fejlődés egyik, ha nem a legnagyobb gátló tényezőjének.

Az információs társadalom, a tudásgazdaság ügye az új kormány programjában kiemelt szerepet kapott, azt komplex kormányzati programként kezeli. Itt mindenképp meg kell cáfolnom egyik ellenzéki képviselőtársamnak az informatikai bizottságban elhangzott kijelentését, miszerint 2005-ben az informatikai tárca annyit tud fordítani majd a programok támogatására, mint amennyit 2002-ben fordított az Informatikai Kormánybiztosság. Nos, a kormány költségvetési törvényjavaslata szerint a 23 milliárd forint támogatáshoz hozzá kell adni a fejezeti bevételként tervezett csaknem 18 milliárd forintot, így összességében csak az informatikai tárcánál 41 milliárd forint az az összeg, amit informatikai és távközlési célokra lehet fordítani.

Emellett, amint arra már utaltam, az informatikai célú támogatások és fejlesztések megjelennek más költségvetési fejezeteknél is. Néhány helyen nevesítve, mint például a területfejlesztési fejezetben található a pedagógusok, köztisztviselők informatikai támogatása, az internet-hozzáférés biztosítása. De említhetem az EU-integrációnál megjelenő informatikai jellegű európai uniós támogatásokat is, amelyek 2005-ben, az EU-forrásokkal együtt mintegy 11 milliárd forint megszerzését teszik lehetővé. Természetesen a Miniszterelnöki Hivatal fejezetében kormányzati informatikai fejlesztési kötelezettségként megjelenik 2,5 milliárd forint támogatás. Emellett a fogyatékkal élők számára az internethez jutás támogatása az új esélyegyenlőségi tárcánál, a határon túli magyarok informatikai támogatása pedig a külügyi tárca fejezetében szerepel.

Az informatikai tárca 22 programja kapott támogatást, amelyek elsősorban a versenyképesség, az egyenlő esélyek, a társadalom lehető legszélesebb körének információ-hozzáférési lehetőségei bővítését tűzték ki célul. Csak néhányat kiemelve: versenyképességünk egyik záloga a modern technológiák alkalmazása. Ezért nagyon fontosnak tartom a több évre szóló nemzeti információs infrastruktúra-fejlesztési program végrehajtását. A program kiemelkedő szerepet játszik az élenjáró internettechnológiák és alkalmazások széles körű hazai elterjesztésében, az információs társadalom hazai kialakításában, és jelentős húzóerőt gyakorol az egész magyar távközlési és informatikai iparra.

A folyamatos fejlesztőmunka eredményeképpen mára elismerten Európa és a világ élvonalába tartozó országos kutatási és felsőoktatási hálózati infrastruktúra alakult ki. A hálózat és a kapcsolódó informatikai szolgáltatások minden paraméterét tekintve egyenrangúak az EU vezető tagállamainak hasonló hálózataival és szolgáltatásaival. Csak elismeréssel szólhatok a közháló- és az e-Magyarország programokról, amelyek folytatása társadalmasítja az internetelérést. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében létrehozott közösségi helyeken az internethez való hozzáférés mindenki számára alanyi joggá válik, s azok is hozzájuthatnak az internethez, akiknek sem otthonukban, sem munkahelyükön nincs erre lehetőségük.

Sokan várják érdeklődéssel a Jövő Háza megvalósulását, amely létesítmény helyet ad a legkorszerűbb technológiáknak és technikáknak, elsősorban a műszaki tudományok, ezen belül az informatika és a telekommunikáció területén. Érdekes, látványos és tanulságos programnak ígérkezik. Növelni kell az erőfeszítéseket valamennyi tárcánál, összefogva, a digitális hitelesség elterjesztésére, amely alapvető fontosságú.

Összességében úgy ítélem meg, hogy a nemzetgazdaság lehetőségeire figyelemmel a költségvetési törvényjavaslatban tükröződő kormányzati szándék megfelel az információs társadalom követelményeinek, biztosítja Magyarország előrehaladását e téren. Ezért kérem az informatikai költségvetés támogatását is.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)