Felszólalás adatai

LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A költségvetés mostohagyerekéről szeretnék néhány szót említeni. Már csak azért is, mert itt az elmúlt napokban nagyon kevés szó esett az agráriumról, és az elmúlt hetekben gyakorlatilag a sikerjelentéseken és “a következő évi költségvetés nyertese az agráriumö című reklámszövegen kívül nem sok mindent hallhattunk és tudhattunk meg a magyar mezőgazdaságról.

Nem akarok olyan messzire visszamenni, mint előttem Wiener képviselő úr, mert már kezdtem azt hinni, hogy a Horn-kormány költségvetését kell elemeznünk, de azt hiszem, hogy nem erről van szó, hanem az előttünk lévő évet és annak a lehetőségeit szeretnénk áttekinteni.

Nos, a mezőgazdaság nyertese a következő évi költségvetésnek - ezt a miniszter úr grafikonon is bemutatta, hogy mennyivel több pénzt fognak kapni a gazdák jövőre, mennyivel több pénz jut az ágazatnak jövőre, mint az elmúlt esztendőben.

Tarthatatlanná vált a mezőgazdaságból élők helyzete. Ezt látva 2004-ben egy petíció keretében nyújtottunk be törvénymódosítást, mindezt azért, hogy minden uniós támogatás után visszaigényelhető legyen az áfa. Ez azért is indokolt, ugyanis a gazdamegállapodásban rögzített pályázatokat túljegyezték, és maga a miniszter úr tett ígéretet arra, hogy az elutasított pályázók lehetőséget kapnak a további pályázatoknál is. Egyetlenegy gond van: nem azokkal a kondíciókkal.

A 2005-ös agrárköltségvetés teljességében alulfinanszírozott a közel 80 milliárdos determinációnak köszönhetően, illetve a Draskovics-csomag 10 milliárdos zárolásának köszönhetően. Ezért azt indítványoztuk, hogy 50 milliárd forint friss pénz juthasson a költségvetésbe az FVM-nek, így biztosítva a nemzeti támogatások fenntarthatóságát. Ugyanis még a koppenhágai megállapodásban engedélyezett támogatásokra sem rendelkezik a minisztérium elegendő forrással. Sajnálatos módon szocialista képviselőtársaink ezen indítványainkat szakmai indokok nélkül, sorra utasítják el.

Bár nincs itt Wiener képviselő úr, emlékeztetőül a nem is olyan régen elhangzottakból: versenyképes, az európai integrációba beépülő magyar mezőgazdaságot szeretnénk - hangzott az ígéret Medgyessy Pétertől. Kerestem ezt az ígéretet Gyurcsány Ferenc négysoros pamfletjében, ami a világoskék színű füzetecskében a mezőgazdaságnak jutott. Ilyen címszó alatt nem találtam semmit. Ez rettentő aggasztó, ugyanis azt látom, hogy a fent említett törvénymódosítások a 2005. költségvetési évben is nélkülözhetetlenek lesznek. Ezt részben önálló képviselői indítvány formájában, részben költségvetési módosító formájában ismét a parlament elé is terjesztettük, és kívánjuk terjeszteni. És kíváncsian várjuk, hogy a kormánynak, illetve a szocialista párti agrárképviselőknek van-e merszük ezt elutasítani.

(12.50)

Reménykedünk abban, hogy kérésünk támogatásra talál a kormányoldalnál, mert ezek minden mezőgazdaságból élő termelőt érintenek ma Magyarországon.

Sajnálatos módon a kormány hiába értékelte győzelemként a koppenhágai megállapodást, cselekedetével tovább növelte és folyamatosan növeli a magyar gazdák versenyhátrányát az Európai Unió más országainak szerencsésebb gazdáival szemben. Miről is van szó, tisztelt képviselőtársaim? Mint tudjuk, az Európai Unió engedélyezte, hogy a magyar állam 30 százalékkal hozzájárulhasson az Uniótól kapott 25 százalékos támogatáshoz. Reméltük - mert azt hittük, a józan ész erősebb -, hogy a gazdák ezt egyszerre fogják majd megkapni, illetve reménykedtünk abban, hogy az állam érez felelősséget, és előbb fogja a 30 százalékos kiegészítést az érintettnek eljuttatni. De döbbenten tapasztaltuk, hogy ez a kormányt nem érdekelte. Egy soha nem látott gazdademonstráció eredményeképpen sikerült az érdekképviseleteknek mindenfajta politikai támogatottság nélkül elérniük, hogy úgynevezett faktorálás útján a 30 százaléknak körülbelül a felét, 46 milliárd forintot megkaphassanak. A kormány ebben az esetben is az ágazat szereplőit sújtó megoldást talált, ugyanis szerencsétlen gazdákból kikényszerítették, hogy a faktorálási költség felét, azaz 1,8 milliárd forintot ők álljanak. Ennyivel is csökkent a magyar gazdák versenyképessége.

A Fidesz agrárkabinetje szeretné elérni, hogy a jövő évi költségvetésben szerepeljen a 2005. évi nemzeti kiegészítő támogatás teljes összege. Miniszter úr véleményét elfogadva, hogy a 30 százaléknak együtt kell mozognia az idei uniós 30 százalékkal, jóhiszeműen elhisszük, s azt a tényt is, hogy az integrált irányítási és ellenőrzési rendszer működik. Ha viszont ez így van, akkor úgy gondoljuk, semmi akadálya nincs a 60 százalék egyidejű folyósításának. Még szerencsésebb lenne, ha a minisztérium tanulna a szlovákiai példából, és az év elején folyósítaná a hazai 30 százalékot. Mindösszességében így közel 180 milliárd forintra lenne szükségük a gazdáknak, amit jövőre meg kellene kapniuk. A fenti törekvésünk találkozik egyébként a Magyarországon működő érdekképviseletek szándékaival is.

Munkahely, munkahely, munkahely, a munka megbecsülése. Döbbenettel olvastuk a 2005. évi költségvetés ÁSZ-jelentését, mely szó szerint a következőt fogalmazza meg: “A személyi juttatások összege nem tartalmazza a köztisztviselői tizenharmadik havi illetményt, a bérfejlesztés 6,5 százalékának megfelelő összegét, a közalkalmazottaknál pedig a bérfejlesztés 1,5 százalékpontnyi és az 5 százaléknak a támogatással nem fedezett részét a tervezési köriratnak megfelelően.ö Furcsa, hogy a miniszter úr a gazdálkodók után a saját kollégáival is ki akar tolni. A Fidesz, látva és tudva az FVM állományában dolgozók becsületes munkáját, követeli a kormánytól, hogy minden törvényben előírt juttatást kapjanak meg a munkavállalók, és az ehhez szükséges forrásokat teremtsék elő. Úgy véljük, hogy a munkavállaló nem lehet vesztese a rossz kormányzati munkának. Ugye tudják, tisztelt képviselőtársaim, hogy hány emberről van szó? Az FVM esetében több mint 17 ezer ember és családja sorsáról van szó.

Látható a 2005-ös költségvetésben, hogy az FVM jelentősen növeli a hatósági és szolgáltató intézetek saját bevételi kötelezettségeit; állategészségügy, növényegészségügy, földhivatalok és még sorolhatnám. Ez a kötelező hatósági díjtételek emelésével oldható csak meg, úgyhogy úgy tűnik, az FVM lassan be fogja vezetni a gazdálkodók irányában talán még a dögadót is. Ez nem más, mint az állattenyésztők megsarcolása. A lépés nehezen indokolható, különösen ha figyelembe vesszük, hogy jelentősen csökkent Magyarországon az állatállomány. Sőt, oly mértékben csökkent, hogy az elmúlt száz esztendőben nem volt olyan kevés állat az országban, mint most. Ezért azt javasoljuk a minisztériumnak és a kormánynak, hogy csökkentse ezt a bevételi sorát, illetve hogy az állam vállalja át ennek a tételnek a kompenzálását. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Unióban vagyunk. Az uniós tagállamok is ezt csinálják. Mi miért legyünk ebben kivételek?

A 2005-ös költségvetésben csökkenést tapasztalunk az úgynevezett érdek-képviseleti támogatásban is. Engedjenek meg még egy idézetet, amelynek a Gyurcsány-programban természetesen nem találtam párját. Korábban a vállalásuk így szólt: “az állami források elosztásában a köztestületek és civil szervezetek ellenőrző szerepének biztosítása, az agrárirányítás szakmai hitelének visszaállításaö mint cél. Nos, ehhez kellenek működő érdekképviseletek is. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondoljuk, hogy a közösségi agrárpolitika intézményrendszerét működtető döntéshozatali folyamat aktív befolyásolása a magyar szakmai érdek-képviseleti szervezetek által kiemelten fontos nemzetgazdasági érdek. Állami támogatással is hozzá kell jutni ahhoz, hogy a megfelelő szervezettséggel és szakmai háttérrel rendelkező magyar szakmai érdek-képviseleti szervezetek aktívan vehessenek részt a brüsszeli lobbizásban. Ezért javasoljuk a fenti célra elkülönített költségvetési keret duplájára emelését. Csak egyetlenegy példát emelek ki, a hegyközségek támogatását, amelyek aktívan részt vesznek a szőlőtermelők életében, és rettentő fontos a munkájuk az uniós részvétel során is. Nos, a hegyközségeknek számtalan új feladatuk adódott az elmúlt hónapok szabályozása során, ezzel szemben döbbenten látjuk, hogy a költségvetésben az ő működésükre jelentősen kevesebb pénz fog jutni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bátran és igazságosan! Tavaly az agrárkamara kapott csak 750 millió forintot támogatásként, a 2005-ös költségvetésben az érdek-képviseleti szervezeteknek összességében ennek csak a töredéke jut. Azt javasoljuk, hogy a költségvetésben jelenjen meg minden egyes támogatott érdekképviselet soronként, és a parlament döntse el az érdekképviseleteknek jutó összeget szervezetenként, elkülönítetten, külön és külön. Azt szokták mondani, hogy átláthatónak és igazságosnak kell lenni az elosztásnak. Úgy gondolom, ez a javaslatunk mindenképpen az önök törekvéseit támogatja. Feltétlenül szükséges, hogy a parlament lássa, és tételesen ki lehessen mutatni.

Több a pénz a magyar mezőgazdaságban 2005-ben, de miből áll ez a több pénz? A szerződés alapján járó uniós támogatásokkal több a pénz. Egyébként pedig a költségvetés nemzeti része jelentősen csökken. Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálja a kormány a gazdáktól a pénzt?

Végezetül csak azt tudjuk megállapítani, hogy nem teszik meg azt, amit az Unió más tagországai megtesznek. Az idő rövidsége miatt nem szeretném untatni önöket azzal, hogy felolvassam a Baromfi Terméktanács által nyilvánosságra hozott, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak címzett nyílt levelet, amelyben a Baromfi Terméktanács fehéren feketén leírja azt a problémahalmazt, ami a 2005-ös költségvetéssel kapcsolatban a Fidesz álláspontja is. Meggyőződésem, hogy ha nem fogadják el a módosító javaslatainkat, és nem történik bárminemű változás a 2005. évi költségvetésben, akkor napokon belül hasonló nyílt levelet fognak kapni még számtalan mezőgazdasági szervezettől, mert amit önök csinálnak 2005-ben a mezőgazdasággal, az minden, csak nem igazságos. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)