Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A házbizottság megállapodásának megfelelően a módosító javaslatokat ma délután 14 óráig lehet előterjeszteni.

Soron következik a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az önálló indítványt T/596. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/596/2-3. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Rubovszky György képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokkal kapcsolatban már ismert olyan korlátozásokat, amelyek a belföldi részvénytársaságok esetében a személyi átfedéseket, vagyis a tisztségviselést és a felügyelőtanácsi tagságot kizárták. Ez a külföldi társaságok tekintetében nem volt rendezve. A most hatályos, 1997. évi CXLIV. törvény, amely 1998 júniusában lépett hatályba, egy olyan általános rendelkezést hozott, amely szerint a törvény 294. § (2) bekezdése az alábbi összeférhetetlenségi szabályt alkalmazza: ugyanazon személy nem lehet egyidejűleg az uralkodó tag és az ellenőrző társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja.

Ez a kérdés számtalan problémát vet fel, különös tekintettel a külföldiek magyarországi befektetésével kapcsolatban. Kizárja a külföldieket, a külföldi társaságokat abból, hogy a Magyarországon létesített, ellenőrzött gazdasági társaságokban akár igazgatótanácsi, akár felügyelőbizottsági tagsággal a tulajdonosi ellenőrzési jogaikat gyakorolhassák.

A két törvény, tehát a korábbi Gt. és a most hatályos jogszabály között még van egy olyan különbség is, nemcsak a külföldi és a belföldi társaságokkal kapcsolatos megszorításban, hanem a régi Gt. kizárólag az ellenőrzött részvénytársaságokra írta alá ezt a tilalmat, a most hatályos jogszabályunk viszont ezt minden, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságra kiterjesztette, így a korlátolt felelősségű társaságokra is.

A gyakorlat bebizonyította, hogy az 1997. évi CXLIV. törvénybe számtalan olyan hiba csúszott, ami akkor nem derült ki, a megalkotásnál talán nem kellő körültekintéssel lett a jogszabály megszövegezve. Ilyen már volt 1998 őszén, amikor szintén a részvénytársaságokkal kapcsolatban önálló képviselői indítványként került előterjesztésre a törvény módosítása.

Erre csupán csak azért hívom fel a figyelmet, mert én akkor ezt a javaslatomat annak az önálló képviselői indítványnak a módosító javaslataként terjesztettem elő, de megvizsgálva az egész előterjesztést, rá kellett döbbennem, hogy igenis, ez a Házszabály szerint nem alkalmazható, mert nincs meg az az összefüggés, amely a megnyitás ellenére lehetőséget biztosítana a módosító javaslat előterjesztésére.

Ezért alakult ki az a furcsa helyzet, hogy épphogy befejezte a tisztelt Ház a korábbi önálló képviselői indítvány fölötti vitát, máris előterjesztettem ezt a törvényjavaslatomat, vagyis az előbb hivatkozott összeférhetetlenségi szabály törlését.

Tisztelt Országgyűlés! El kell még mondanom azt, hogy ezzel kapcsolatban tudomásomra jutott, hogy a Magyar Bankszövetség még 1998 őszén az Igazságügyi Minisztériumban kezdeményezte nemcsak az általam megcélzott szabály megváltoztatását, hanem még két hasonló szabály módosítását is.

Az Igazságügyi Minisztérium akkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy túl friss a törvény ahhoz, hogy ennek a módosításába most belemenjen.

Én tökéletesen megértem és el is fogadom ezt az álláspontot, és mégis, ennek ellenére előterjesztettem képviselői indítványomat, aminek megmondanám röviden, mi a gyakorlati indoka:

1999. május 1-jéig kell megalkotni a gazdasági társaságoknak az alapító okirat, illetve társasági szerződés azon módosításait, amelyek az új törvényre való tekintettel eltérnek a régitől. Ilyen körülmények között május 1-jéig meg kell alkotniuk azokat a módosításokat, amelyek ezt az előbb hivatkozott összeférhetetlenségi szabályt beépítik a társasági szerződésekbe vagy alapító okiratokba. Ezt szeretném én megelőzni, tehát hogy erre a módosításra ne kerüljön sor, ezért terjesztettem elő, és ezért tartom fenn változatlanul önálló képviselői indítványomat.

Nagyon röviden szeretném tájékoztatásul elmondani, hogy úgy a gazdasági bizottságban, mint az alkotmány- és igazságügyi bizottságban, az általános vitára való alkalmasság tekintetében megtartott vitán mint előterjesztő, részt vettem. A gazdasági bizottsági vitának nem az volt a lényege, hogy ezt a szabályt, vagyis az általam előterjesztett módosítást a bizottság tagjai ne támogatnák, hanem az volt az általános álláspont, hogy számtalan olyan problémát tudnak még, amiket jó lenne egyszerre rendezni.

Az előbb hivatkozott módosítási határidők miatt nincs lehetőségem arra, hogy tovább várjak. Úgy ítélem meg, hogy ennek mindenképpen menni kell annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az a szerencsétlen lépés, amit a ma hatályos törvény a társaságoknak előír.

Az alkotmányügyi bizottság is hasonló álláspontra helyezkedett, azzal, hogy felkérte az Igazságügyi Minisztérium jelen lévő képviselőjét, hogy a minisztériumon belül tájékozódjanak, és az egyéb problémás kérdéseket egy átfogó rendezéssel oldják meg. Ezen megjegyzés ellenére az alkotmány- és igazságügyi bizottság 30 igenes szavazatával támogatta a társasági törvény módosítását.

Tisztelettel ezen indokok alapján terjesztem elő önálló képviselői indítványomat.

Kérem a tisztelt Házat, szíveskedjen lefolytatni a vitát, és a vita eredményeként a törvény módosítását elfogadni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most az előre jelentkezett felszólalásokra kerül sor.

Megadom a szót Fritz Péter úrnak, az MSZP képviselőjének.

FRITZ PÉTER (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az a sajátos helyzet állt elő, hogy magával az előterjesztéssel részben egyetértek, részben nem, az előterjesztő képviselővel viszont teljes egészében egyetértek. Megmagyarázom, miért van ez így.

Egyetértek a beterjesztett önálló képviselői indítvánnyal szakmai szempontból. Saját gyakorlatomban is találkoztam olyan esetekkel, amikor az uralkodó és az alárendelt vállalati pozíció egyidejű betöltésének a tilalma indokolatlan.

Ezért mindenképpen úgy hiszem, és ezzel gazdasági bizottsági képviselőtársaim is egyetértenek -, hogy a törvénynek ezt a pontját valóban módosítani kell. Viszont vannak olyan esetek, amikor nem biztos, hogy módosítani kell. Ezért én azt kérem az előterjesztő képviselő úrtól és a jelen lévő képviselőtársaimtól is, hogy az előterjesztés indokolásánál egy kicsivel mélyebb indokolás kellene hozzá, mert az ott fölhozott példa és az abból való következtetés egy kicsit a dolgok leegyszerűsítése. Ezzel együtt még egyszer megismétlem: szakmai szempontból egyetértek.

Egyetértek továbbá az indítvánnyal praktikus szempontból is, mivel a májusi beszámoló közgyűlések időpontja valóban indokolja, hogy addig megszülessen ez a parlamenti döntés, hogy legalább azok a gazdasági társaságok jól járjanak, amelyek ebben a kérdésben érintettek, és amelyeknek ez problémát jelent. Viszont nem értek egyet a törvényalkotásnak ezzel a formájával, hogy önálló képviselői indítványok formájában és annak következtében egy 300 paragrafusos törvényt módosítunk, egyiket a másik után úgy, hogy igazából a törvény koncepcionális kérdését ilyen módon nem is lehet vizsgálni. Ez egyfajta lopakodó, folyamatos törvényalkotást, törvénymódosítást jelent. Ezzel a magam részéről és képviselőtársaim részéről messze nem értek egyet.

Az előterjesztő képviselő úr is elmondotta, hogy ez azt a lehetetlen helyzetet teremti meg, hogy egyedi indítvány tárgyalása során a képviselőknek nincs joguk, nincs módjuk arra, hogy az egyéb javaslataikat, észrevételeiket valamilyen módosítás formájában előterjesszék, hiszen a törvény mindig csak egy-egy ponton van megnyitva. Hiszen ő maga is a korábban, nemrég lezárt hasonló törvénymódosítási vitában már előterjesztette ezt a javaslatát, csak ott nem volt módja arra, hogy ezt javaslat formájában előterjessze, ezért kényszerült rá, hogy egy újabb javaslat formában előterjessze.

(12.40)

De annak a vitának a során többen is voltunk, akik javaslatot tettünk. A magam részéről messze nem értek egyet azzal, hogy olyan gyakorlatot honosítsunk meg a Házban, hogy a képviselők egyenként, egy-egy pontban egy törvény módosítását kezdeményezzék. Tehát egyetértve az előterjesztő képviselő úr megjegyzésével, amely a gazdasági bizottságban fogalmazódott meg, magam is azt javaslom, hogy össze kellene gyűjteni az ezzel kapcsolatos ismereteket, javaslatokat. Ezeket jogalkalmazási igény szempontjából és a tapasztalatok szempontjából át kellene vizsgálni, és valamilyen módon a kormánynak kellene együttesen egy módosító indítványt ezzel kapcsolatosan beterjeszteni, hiszen a gazdasági élet megkívánja, hogy ezek a törvények időnként változzanak.

A teljességre való törekvés nélkül megemlítenék néhány olyan gondolatot, amely már felmerült, hogy legalább ne szálljanak el közöttünk ezek a gondolatok; például az elnöki és a vezérigazgatói pozíciónak a problematikája. Jelenleg Magyarországon a legtöbb nagyvállalatnál egyszerre tölti be a vezető ezt a két pozíciót. A jelenleg hatályos törvény értelmében ez lehetetlen. Tehát a májusi beszámoló taggyűléseken, közgyűléseken ezt mindenhol meg kell változtatni, ennek a gyakorlata még nem alakult ki. A vezérigazgató az igazgatóság nélküli társaságoknál indokolt és elképzelhető, de ez viszonylag kevés esetben fordul elő Magyarországon. Viszont a vezérigazgató helyett a cégvezető intézményét vezettük be, amely nem egy automatikus csere, ugyanis a cégvezetői intézményhez más munkajogi, képviseleti jogi és szokásjogi feladatok társulnak, és el kell mondjam, hogy ez a gazdasági társaságoknál rengeteg problémát vet fel ebben a pillanatban.

Megemlítem azt is, hogy megváltoztak a törvény alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályok, és a cégbejegyzés rendje is megváltozott. Ezek is problémát jelentenek a gazdasági társaságoknak. Szeretném megemlíteni, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a múlt esztendőben levéllel fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, amikor is a nyitott és a zárt alapítású részvénytársaságok problematikáját vetette fel, különösen azoknak a cégeknek az esetében, amelyek a nemzetközi részvénypiacon szerepelnek. Magam is kilenc észrevételt tettem a legutóbbi törvény tárgyalásán, de természetesen nem lehetett figyelembe venni, hiszen nem volt megnyitva a törvény ezekben a pontokban. Ismét szeretném elmondani, érdemes volna ezeket csokorba foglalni, az egészet átgondolni, és az egészet az alapvető változtatás igényével megformálni.

Nem értek egyet a törvénymódosítással már csak azért sem, mert az Igazságügyi Minisztérium több helyen, több fórumon és többször is elmondta, hogy nem híve annak, hogy a hatályos törvényeket ilyen módon puhítsuk fel, és ilyen módon módosítsuk.

Ezzel egyetértek, hogy a törvényeket ilyen módon nem lehet módosítani.

Összességében, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja azzal a szándékkal fog eljönni az ülésre, hogy ezt a törvényt támogassa, de szeretném elmondani, hogy ez az utolsó olyan törvény, amelyet ilyen módon támogatni fog.

A következő törvényeknél nem is fogjuk mérlegelni, hogy mi a helyzet. Ha a képviselők általi egyenkénti kezdeményezésre módosulnak a törvények, ezzel a folyamattal nem tudunk egyetérteni, és ezt csak úgy tudjuk kifejezni, hogy nem fogjuk elfogadni a legközelebbi alkalmakkor az ilyenfajta törvénykezési módot.

Ez alkalommal is felvetem, nem tudom, hogy van-e még mód és idő rá, de ha van, akkor a kormány talán gondolja át, és még a májusi taggyűlésekig a legégetőbb problematikát tekintse át, és valamilyen módon próbáljon ebben rendet teremteni, ugyanis tömegesen lesznek tisztújítások, felügyelőbizottsági cserék, és ezt követően a cégbejegyzéseknek óriási számú módosítása lesz. Segítséget kellene nyújtani a gazdasági társaságoknak.

Köszönöm szépen. (Taps.)