Készült: 2024.09.21.05:58:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

50. ülésnap (1999.02.12.),  61-69. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 27:49


Felszólalások:  Előző   61-69  Előző      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A házbizottság megállapodásának megfelelően a módosító javaslatokat ma délután 14 óráig lehet előterjeszteni.

Soron következik a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az önálló indítványt T/596. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/596/2-3. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Rubovszky György képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokkal kapcsolatban már ismert olyan korlátozásokat, amelyek a belföldi részvénytársaságok esetében a személyi átfedéseket, vagyis a tisztségviselést és a felügyelőtanácsi tagságot kizárták. Ez a külföldi társaságok tekintetében nem volt rendezve. A most hatályos, 1997. évi CXLIV. törvény, amely 1998 júniusában lépett hatályba, egy olyan általános rendelkezést hozott, amely szerint a törvény 294. § (2) bekezdése az alábbi összeférhetetlenségi szabályt alkalmazza: ugyanazon személy nem lehet egyidejűleg az uralkodó tag és az ellenőrző társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja.

Ez a kérdés számtalan problémát vet fel, különös tekintettel a külföldiek magyarországi befektetésével kapcsolatban. Kizárja a külföldieket, a külföldi társaságokat abból, hogy a Magyarországon létesített, ellenőrzött gazdasági társaságokban akár igazgatótanácsi, akár felügyelőbizottsági tagsággal a tulajdonosi ellenőrzési jogaikat gyakorolhassák.

A két törvény, tehát a korábbi Gt. és a most hatályos jogszabály között még van egy olyan különbség is, nemcsak a külföldi és a belföldi társaságokkal kapcsolatos megszorításban, hanem a régi Gt. kizárólag az ellenőrzött részvénytársaságokra írta alá ezt a tilalmat, a most hatályos jogszabályunk viszont ezt minden, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságra kiterjesztette, így a korlátolt felelősségű társaságokra is.

A gyakorlat bebizonyította, hogy az 1997. évi CXLIV. törvénybe számtalan olyan hiba csúszott, ami akkor nem derült ki, a megalkotásnál talán nem kellő körültekintéssel lett a jogszabály megszövegezve. Ilyen már volt 1998 őszén, amikor szintén a részvénytársaságokkal kapcsolatban önálló képviselői indítványként került előterjesztésre a törvény módosítása.

Erre csupán csak azért hívom fel a figyelmet, mert én akkor ezt a javaslatomat annak az önálló képviselői indítványnak a módosító javaslataként terjesztettem elő, de megvizsgálva az egész előterjesztést, rá kellett döbbennem, hogy igenis, ez a Házszabály szerint nem alkalmazható, mert nincs meg az az összefüggés, amely a megnyitás ellenére lehetőséget biztosítana a módosító javaslat előterjesztésére.

Ezért alakult ki az a furcsa helyzet, hogy épphogy befejezte a tisztelt Ház a korábbi önálló képviselői indítvány fölötti vitát, máris előterjesztettem ezt a törvényjavaslatomat, vagyis az előbb hivatkozott összeférhetetlenségi szabály törlését.

Tisztelt Országgyűlés! El kell még mondanom azt, hogy ezzel kapcsolatban tudomásomra jutott, hogy a Magyar Bankszövetség még 1998 őszén az Igazságügyi Minisztériumban kezdeményezte nemcsak az általam megcélzott szabály megváltoztatását, hanem még két hasonló szabály módosítását is.

Az Igazságügyi Minisztérium akkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy túl friss a törvény ahhoz, hogy ennek a módosításába most belemenjen.

Én tökéletesen megértem és el is fogadom ezt az álláspontot, és mégis, ennek ellenére előterjesztettem képviselői indítványomat, aminek megmondanám röviden, mi a gyakorlati indoka:

1999. május 1-jéig kell megalkotni a gazdasági társaságoknak az alapító okirat, illetve társasági szerződés azon módosításait, amelyek az új törvényre való tekintettel eltérnek a régitől. Ilyen körülmények között május 1-jéig meg kell alkotniuk azokat a módosításokat, amelyek ezt az előbb hivatkozott összeférhetetlenségi szabályt beépítik a társasági szerződésekbe vagy alapító okiratokba. Ezt szeretném én megelőzni, tehát hogy erre a módosításra ne kerüljön sor, ezért terjesztettem elő, és ezért tartom fenn változatlanul önálló képviselői indítványomat.

Nagyon röviden szeretném tájékoztatásul elmondani, hogy úgy a gazdasági bizottságban, mint az alkotmány- és igazságügyi bizottságban, az általános vitára való alkalmasság tekintetében megtartott vitán mint előterjesztő, részt vettem. A gazdasági bizottsági vitának nem az volt a lényege, hogy ezt a szabályt, vagyis az általam előterjesztett módosítást a bizottság tagjai ne támogatnák, hanem az volt az általános álláspont, hogy számtalan olyan problémát tudnak még, amiket jó lenne egyszerre rendezni.

Az előbb hivatkozott módosítási határidők miatt nincs lehetőségem arra, hogy tovább várjak. Úgy ítélem meg, hogy ennek mindenképpen menni kell annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az a szerencsétlen lépés, amit a ma hatályos törvény a társaságoknak előír.

Az alkotmányügyi bizottság is hasonló álláspontra helyezkedett, azzal, hogy felkérte az Igazságügyi Minisztérium jelen lévő képviselőjét, hogy a minisztériumon belül tájékozódjanak, és az egyéb problémás kérdéseket egy átfogó rendezéssel oldják meg. Ezen megjegyzés ellenére az alkotmány- és igazságügyi bizottság 30 igenes szavazatával támogatta a társasági törvény módosítását.

Tisztelettel ezen indokok alapján terjesztem elő önálló képviselői indítványomat.

Kérem a tisztelt Házat, szíveskedjen lefolytatni a vitát, és a vita eredményeként a törvény módosítását elfogadni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most az előre jelentkezett felszólalásokra kerül sor.

Megadom a szót Fritz Péter úrnak, az MSZP képviselőjének.

FRITZ PÉTER (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az a sajátos helyzet állt elő, hogy magával az előterjesztéssel részben egyetértek, részben nem, az előterjesztő képviselővel viszont teljes egészében egyetértek. Megmagyarázom, miért van ez így.

Egyetértek a beterjesztett önálló képviselői indítvánnyal szakmai szempontból. Saját gyakorlatomban is találkoztam olyan esetekkel, amikor az uralkodó és az alárendelt vállalati pozíció egyidejű betöltésének a tilalma indokolatlan.

Ezért mindenképpen úgy hiszem, és ezzel gazdasági bizottsági képviselőtársaim is egyetértenek -, hogy a törvénynek ezt a pontját valóban módosítani kell. Viszont vannak olyan esetek, amikor nem biztos, hogy módosítani kell. Ezért én azt kérem az előterjesztő képviselő úrtól és a jelen lévő képviselőtársaimtól is, hogy az előterjesztés indokolásánál egy kicsivel mélyebb indokolás kellene hozzá, mert az ott fölhozott példa és az abból való következtetés egy kicsit a dolgok leegyszerűsítése. Ezzel együtt még egyszer megismétlem: szakmai szempontból egyetértek.

Egyetértek továbbá az indítvánnyal praktikus szempontból is, mivel a májusi beszámoló közgyűlések időpontja valóban indokolja, hogy addig megszülessen ez a parlamenti döntés, hogy legalább azok a gazdasági társaságok jól járjanak, amelyek ebben a kérdésben érintettek, és amelyeknek ez problémát jelent. Viszont nem értek egyet a törvényalkotásnak ezzel a formájával, hogy önálló képviselői indítványok formájában és annak következtében egy 300 paragrafusos törvényt módosítunk, egyiket a másik után úgy, hogy igazából a törvény koncepcionális kérdését ilyen módon nem is lehet vizsgálni. Ez egyfajta lopakodó, folyamatos törvényalkotást, törvénymódosítást jelent. Ezzel a magam részéről és képviselőtársaim részéről messze nem értek egyet.

Az előterjesztő képviselő úr is elmondotta, hogy ez azt a lehetetlen helyzetet teremti meg, hogy egyedi indítvány tárgyalása során a képviselőknek nincs joguk, nincs módjuk arra, hogy az egyéb javaslataikat, észrevételeiket valamilyen módosítás formájában előterjesszék, hiszen a törvény mindig csak egy-egy ponton van megnyitva. Hiszen ő maga is a korábban, nemrég lezárt hasonló törvénymódosítási vitában már előterjesztette ezt a javaslatát, csak ott nem volt módja arra, hogy ezt javaslat formájában előterjessze, ezért kényszerült rá, hogy egy újabb javaslat formában előterjessze.

(12.40)

 

De annak a vitának a során többen is voltunk, akik javaslatot tettünk. A magam részéről messze nem értek egyet azzal, hogy olyan gyakorlatot honosítsunk meg a Házban, hogy a képviselők egyenként, egy-egy pontban egy törvény módosítását kezdeményezzék. Tehát egyetértve az előterjesztő képviselő úr megjegyzésével, amely a gazdasági bizottságban fogalmazódott meg, magam is azt javaslom, hogy össze kellene gyűjteni az ezzel kapcsolatos ismereteket, javaslatokat. Ezeket jogalkalmazási igény szempontjából és a tapasztalatok szempontjából át kellene vizsgálni, és valamilyen módon a kormánynak kellene együttesen egy módosító indítványt ezzel kapcsolatosan beterjeszteni, hiszen a gazdasági élet megkívánja, hogy ezek a törvények időnként változzanak.

A teljességre való törekvés nélkül megemlítenék néhány olyan gondolatot, amely már felmerült, hogy legalább ne szálljanak el közöttünk ezek a gondolatok; például az elnöki és a vezérigazgatói pozíciónak a problematikája. Jelenleg Magyarországon a legtöbb nagyvállalatnál egyszerre tölti be a vezető ezt a két pozíciót. A jelenleg hatályos törvény értelmében ez lehetetlen. Tehát a májusi beszámoló taggyűléseken, közgyűléseken ezt mindenhol meg kell változtatni, ennek a gyakorlata még nem alakult ki. A vezérigazgató az igazgatóság nélküli társaságoknál indokolt és elképzelhető, de ez viszonylag kevés esetben fordul elő Magyarországon. Viszont a vezérigazgató helyett a cégvezető intézményét vezettük be, amely nem egy automatikus csere, ugyanis a cégvezetői intézményhez más munkajogi, képviseleti jogi és szokásjogi feladatok társulnak, és el kell mondjam, hogy ez a gazdasági társaságoknál rengeteg problémát vet fel ebben a pillanatban.

Megemlítem azt is, hogy megváltoztak a törvény alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályok, és a cégbejegyzés rendje is megváltozott. Ezek is problémát jelentenek a gazdasági társaságoknak. Szeretném megemlíteni, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a múlt esztendőben levéllel fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, amikor is a nyitott és a zárt alapítású részvénytársaságok problematikáját vetette fel, különösen azoknak a cégeknek az esetében, amelyek a nemzetközi részvénypiacon szerepelnek. Magam is kilenc észrevételt tettem a legutóbbi törvény tárgyalásán, de természetesen nem lehetett figyelembe venni, hiszen nem volt megnyitva a törvény ezekben a pontokban. Ismét szeretném elmondani, érdemes volna ezeket csokorba foglalni, az egészet átgondolni, és az egészet az alapvető változtatás igényével megformálni.

Nem értek egyet a törvénymódosítással már csak azért sem, mert az Igazságügyi Minisztérium több helyen, több fórumon és többször is elmondta, hogy nem híve annak, hogy a hatályos törvényeket ilyen módon puhítsuk fel, és ilyen módon módosítsuk.

Ezzel egyetértek, hogy a törvényeket ilyen módon nem lehet módosítani.

Összességében, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja azzal a szándékkal fog eljönni az ülésre, hogy ezt a törvényt támogassa, de szeretném elmondani, hogy ez az utolsó olyan törvény, amelyet ilyen módon támogatni fog.

A következő törvényeknél nem is fogjuk mérlegelni, hogy mi a helyzet. Ha a képviselők általi egyenkénti kezdeményezésre módosulnak a törvények, ezzel a folyamattal nem tudunk egyetérteni, és ezt csak úgy tudjuk kifejezni, hogy nem fogjuk elfogadni a legközelebbi alkalmakkor az ilyenfajta törvénykezési módot.

Ez alkalommal is felvetem, nem tudom, hogy van-e még mód és idő rá, de ha van, akkor a kormány talán gondolja át, és még a májusi taggyűlésekig a legégetőbb problematikát tekintse át, és valamilyen módon próbáljon ebben rendet teremteni, ugyanis tömegesen lesznek tisztújítások, felügyelőbizottsági cserék, és ezt követően a cégbejegyzéseknek óriási számú módosítása lesz. Segítséget kellene nyújtani a gazdasági társaságoknak.

Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Felszólalásra következik Kovács Kálmán úr, az SZDSZ képviselője. Megadom a szót.

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr!

Rögtön azzal kezdeném, hogy minden tiszteletem Rubovszky György képviselőtársunké, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény nagyon jelentős problémáját, fogyatékosságát megpróbálja a saját szakmai tudása, a legjobb tudása szerint javítani, korrigálni. Ezt mindenképpen méltányolni szeretném, és előre szeretném bocsátani azért, mert nem az ő munkájának a kritikáját szeretném most megfogalmazni, hanem az előttünk levő törvény módosításának a kritikáját, illetve magának az eljárási rendszernek a kritikáját szeretném elmondani.

A legfontosabb, azt hiszem, azt leszögeznünk, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény gyakorlatilag a magyar gazdaság alkotmánya. Ez rögzíti az alapvető gazdálkodási szabályokat, és éppen ezért ennek a törvénynek az állandósága ad egyfajta biztosítékot, nyugalmat a magyar gazdaságnak, hiszen az alkotmányt nem jó hetente módosítani, a gazdaság alkotmányát sem jó havonta, kéthavonta soronként, bekezdésenként módosítani.

Ez nem a képviselő úrnak szól, hiszen a képviselő úr egy meglévő probléma kijavítására tesz javaslatot, hanem a kormányzati és a parlamenti munkának a kritikája. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ha a társasági törvényben van probléma - márpedig valóban több probléma vetődik fel, és időszerű ezek áttekintése -, akkor ez ne ad hoc jelleggel történjen.

Hiszen mindannyian emlékszünk rá, hogy nem olyan régen, éppen az őszi ülésszak utolsó napjaiban tárgyalta és fogadta el a módosítását ugyanennek a törvénynek a tisztelt Ház. Akkor is egyetlen ponton történt a törvény módosítása.

Akkor az hangzott el a Házban - többek között az én számból is -, hogy úgy tűnt, hogy az a törvénymódosítás bizonyos személyi politikai, gazdaságpolitikai célkitűzés, mint konkrét probléma kiküszöbölésére vagy elrendezésére született. Most is az emberben az az érzés van, amikor így, soronként kerül elénk törvénymódosítás, hogy az életből valamilyen éles, a kormányzat számára megoldandó, hirtelen felvetődő probléma gyors kezelése az, amit kezelni kell ebben a törvényjavaslatban ahelyett, hogy átgondolnánk a gazdasági társaságokról szóló törvény szükséges módosítását, és egy csokorban nyújtanánk be.

(12.50)

Már előttem elhangzott a képviselőtársam, a Szocialista Párt részéről, hogy az előttünk levő tavaszon a társaságok kényszerű alapszabály-módosítási törvényi kényszere miatt, az egyes cégbírói bejegyzések különböző értelmezései miatt komoly problémák lesznek a vezető tisztségviselő, a társaságvezető vagy cégvezető, vezérigazgató és egyéb témakörökben. Ez a bizottsági ülésen is elhangzott, és ez a gazdaság szereplői között ismert probléma.

Tehát feltétlenül azt tartottuk volna jónak, ha ezeket a kérdéseket együttesen kezelve egy módosítás érkezik elénk akkor, amikor áttekinthetjük ezt a problémakört.

Ami a konkrét módosítást illeti, itt - mondjuk így - a durva tiltás helyett sajnos a jó szándék ellenére a durva vagy feltétel nélküli megengedés álláspontja jelenik meg a módosításban, hiszen a módosítás nem más, mint a törvényjavaslat egy tiltó jellegű rendelkezésének a törlése, hatályon kívül helyezése.

Alapvetően, az indoklás szerint is ez elsősorban a magántársaságok, multinacionális és hazai cégek, de elsősorban magántársaságok nyugati gyakorlatában kialakult cégellenőrzési, cégkapcsolati rendszernek a törvényi tiltását helyezné hatályon kívül, tehát lehetővé tenné, hogy úgy, ahogy ez sok civilizált országban a magángazdaság területén működik, nálunk is megvalósuljon ugyanazon személynek több vezetőtestületben egyidejűleg történő megjelenése.

Ugyanakkor szeretném azt mondani, hogy amilyen szerencsétlen volt ez a teljes körű tiltás, éppen olyan szerencsétlen a teljes körű felszabadítás. Elegendő csak annyit mondanunk, hogy a nagy magyar közszolgáltató, szolgáltató cégek körében a verseny, illetve a versenytisztaság, a kvázi monopolhelyzetbe kerülés kérdésköre - nem akarok most olyan napirenden lévő területeket megemlíteni az új stratégiai területekről, mint amilyeneket lehetne, de még egyszer: nem akarom, mert hiszen nem cégeket citálunk ide, de mondjuk, lehetne a távközlés területén cégek, cégcsoportok problémáját felvetni -, vajon a versenyjogszabályok elegendő biztosítékot nyújtanak-e a tiszta versenyre, az összefonódás, az utasítás, a kartellbe tömörülés vagy egyszerűen csak a gazdasági erőfölény megakadályozására a jelen formájukban is. És ezzel a Gt.-ben levő tiltásnak a feloldásával nem az történik-e meg, hogy mivel más jogszabályaink puha, finom csiszolása még hátra van, egy olyan gazdasági környezetben adunk egyértelmű engedményt, amely gazdasági környezet nem azonos azzal a nyugati, vagy mondjuk így, mintában átvett környezettel, ahol ez az engedmény létezik.

Hogy világos legyek: igen, tudjuk, hogy a nyugat-európai gyakorlat szerint - elsősorban a magángazdaságban - e szerint a módosítás szerint a tiltás elmaradása, az engedélyezési vagy engedményi rendszer működik, de a kérdés úgy hangzik, hogy vajon ugyanabban a jogszabályi környezetben-e.

Vajon a versenytörvények, a kartellbe tömörülés elleni törvényi jogszabályok ugyanolyan szigorúak-e nálunk, mint Európában, és ugyanúgy, ugyanolyan szigorral működik-e az ezt ellenőrző hivatali rendszer a Versenyhivataltól kezdve a cégbíróságokig? Amíg nem biztos, hogy ez a környezet is alkalmas és összhangban van a nyugat-európai szabályozással, addig a durva tiltás helyett az egyoldalú vagy feltétel nélküli engedmény nem biztos, hogy a legjobb megoldás. Ezért mi úgy érezzük, hogy a képviselői szándék helyes iránya ellenére ez a javaslat ebben a formájában még nagyon-nagyon sok veszélyt jelent a kialakulóban lévő magyar piacgazdaságra. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni a vitában.

Az előterjesztő, Rubovszky György neve jelent meg a képernyőn.

Megadom a szót.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden szeretnék válaszolni az elhangzottakra. Mind a két képviselő úr kifogásolta azt, hogy - ahogy Kovács Kálmán képviselő úr fogalmazott - a gazdasági életünk alkotmányával kapcsolatban szerencsétlen megoldás az, ha ilyen részkérdésekben történik módosítás. Ezzel én 100 százalékig egyetértek, és ezt felszólalásomban is elmondtam, de itt mérlegelni kellett azt a kérdést, hogy egy csomó gazdasági társaság esetében egy csomó kényszertisztújításra kerüljön sor május 1-jei határidővel, vagy próbáljunk a mundér becsülete érdekében lenyeletni a gazdasági társaságokkal egy rosszul sikerült törvényi rendelkezést.

A két ellenpólusból én azt a következtetést vontam le, hogy azt a nem ízléses formát választom, hogy a korábbi módosító indítványomat önálló képviselői indítványként terjesztem elő, és kisebb hátrányt okozok azzal, ha egy szépséghibát okozok, mint ha érdemi hátrányt okoznánk a gazdasági társaságoknak.

Ami pedig a teljes felszabadítás és a szigorú korlátozás közötti lehetőséget illeti, én a veszélyt tulajdonképpen a külföldi társaságok belföldi ellenőrző társaságainál, illetve a külföldi bankok magyarországi ellenőrző társaságainak létrehozásánál látom, és ez volt az a cél, ami arra késztetett, hogy indítványomat előterjesszem. Én is sajnálom, hogy az Országgyűlés Házszabálya nem ad lehetőséget arra, hogy ugyanazon törvényhez esetleg több önálló képviselői indítvány közösen kerüljön tárgyalásra, és így időrendben meg kell várni. Úgy érzem, hogy ha megpróbáltam volna elkezdeni összegyűjteni ezeket a különböző problémákat, amelyek a ma hatályos jogszabállyal vannak, akkor azt a célt, amit elsősorban el szeretnék érni, nem tudtam volna megvalósítani.

Ahogy felszólalásomban is mondtam, változatlanul azt tartom járhatónak, hogyha ezeknek a felszólalásokban elhangzott példáknak az alapján az Igazságügyi Minisztérium egy átfogó, koncepcionális módosítást terjeszt elő; egyetértve azokkal a problémákkal, amelyeket Fritz Péter képviselő úr is mondott, megértve azt is, amit Kovács Kálmán képviselő úr mondott, de ez az én szándékomat és módosításomat meghaladja.

Ha pedig bármilyen korlátozási vagy bármilyen ilyen intézkedési elképzelése van a szabaddemokratáknak, úgy érzem, hogy módosító indítványként ez ebben a részben előterjeszthető. E tekintetben nem vitás, hogy a törvény 294. §-a megnyitásra került. Ez a házszabályi probléma, ahogy a Fritz Péter képviselő úr által elmondott problémák - melyekkel egyetértek - itt nem tárgyalhatók meg, tekintettel az előbb hivatkozott házszabályi akadályra.

Ennek ellenére köszönöm szépen a vitát, és kérem a további tárgyalást. Köszönöm.

(Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Mai ülésünket berekesztem.

Figyelemmel az Országgyűlés elfogadott új munkarendjére, a tavaszi ülésszak második ötnapos ülését 1999. március 1-jén, 13 órára hívom össze.

Jó pihenést kívánok mindenkinek a hétvégére.

 

 

(Az ülésnap 12 óra 57 perckor ért véget.)

 

 




Felszólalások:  Előző   61-69  Előző      Ülésnap adatai