Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról történő határozathozatalra következő ülésünkön kerül sor. Kétperces felszólalásra azért nem adok lehetőséget, mert ez volt az államtitkári válasz a vitában elhangzottakra; úgyhogy erre most nincs módom.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a polgári törvénykönyv módosításáról szóló 2000. évi
LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Rubovszky György képviselő önálló indítványát T/5218. számon, a bizottság ajánlását pedig T/5218/1-2. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Rubovszky György úrnak, a napirendi ajánlás szerint 15 perces időkeretben.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tekintettel a javaslatom hosszúságára és az idő előrehaladottságára, messze nem kívánom a rendelkezésemre álló időt végigbeszélni.

Tisztelt Országgyűlés! A polgári törvénykönyv ügyleti és késedelmi kamatainak szabályozása a '70-es évekbeli 5 százalékos ügyleti kamattal és 3 százalékos késedelmi kamattal szemben folyamatosan emelkedett, mígnem 1999-ben már 20 százalékos ügyleti kamattal és 8 százalékos késedelmi kamattal dolgoztunk.

Ekkor Csiha képviselő asszony a gazdasági helyzet javulására való tekintettel előterjesztette törvénymódosító indítványát, és hogy elkerüljük azt, hogy a polgári törvénykönyvet a gazdasági élet stabilizálódása folytán folyamatosan módosítani kelljen, olyan szabályt javasolt a polgári törvénykönyvbe bevezetni, amely szerint az ügyleti és a késedelmi kamatot az adott évre érvényes költségvetési törvény állapítsa meg.

Szeretném kihangsúlyozni, hogy akkor az Országgyűlés ezt a törvénymódosítást nagy többséggel fogadta el, és így a 2000. évi LXXXVIII. törvény 2000. szeptember 1-jével hatályba is léphetett. Valamennyien elnéztük, nem vettük észre azt, amit a gyakorlat bizonyított be később, a törvény hatálybalépése után. Szoktuk mondani, hogy puding próbája az evés. A jogalkalmazás során napvilágra kerültek azok a kérdések, hogy a tartós jogviszonyoknál és az elhúzódó jogviszonyoknál igen sok problémát okoz ez a fajta rendelkezés.

Tulajdonképpen csupán ebben a két kérdésben terjesztettem elő törvénymódosítást, ami arról szól, hogy a 2000. évi LXXXVIII. törvény hatálybalépését megelőző ügyletekből a törvény hatálybalépése után esedékessé váló kamatokra is terjedjen ki ez a kamatcsökkentés. Ugyanígy, a tartós jogviszonynál pedig mindig az esedékességkori kamatszámításra kerüljön sor.

Az alkotmányügyi bizottságban kifejtett viták arra jogosítanak fel, hogy különösebb részletekbe ne menjek, tekintettel arra, hogy a bizottsági tárgyalás során az ott jelen lévő valamennyi képviselő a törvényjavaslatot támogatta.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megkérdezem a kormány jelen lévő képviselőjét, kíván-e szólni a napirendi ajánlás szerint 10 perces időkeretben.

(17.20)

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt előterjesztő Képviselő Úr! A kormány a törvényjavaslatot annak helyes megfogalmazása és helytálló indokai alapján teljes mértékben támogatja.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező gazdasági bizottságot, van-e kijelölt bizottsági előadója. (Dr. Gyimesi József jelentkezik.) Gyimesi József úr. A gazdasági bizottság előadója ön? (Dr. Gyimesi József: Nem.) Nem. Akkor nincs a gazdasági bizottságnak kijelölt előadója.

Most az írásban előre jelentkezett felszólalóknak adom meg a szót, a napirendi ajánlás szerint 10-10 perces időkeretben. Rubovszky György úr kíván-e most szólni? (Dr. Rubovszky György: Nem.) Hankó Faragó Miklós úr következik, az SZDSZ képviselője.

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, de elállok a szólás lehetőségétől.

ELNÖK: Ő is eláll. Hozzászólásra jelentkezett Gyimesi József úr, a Fidesz képviselője. Mégiscsak ön kerül sorra, képviselő úr.

DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot. Az alkotmány- és igazságügyi bizottság egyhangú határozatával fogalmazta meg, hogy általános vitára ajánlja a tisztelt Háznak az önálló képviselői indítvány formájában benyújtott törvényjavaslatot.

Valamennyien emlékszünk még azokra az időkre, amikor főleg az ügyleti kamat, de a késedelmi kamat mértéke is két év alatt elérte vagy meghaladta a tőke összegét. A késedelmi kamat mértéke nagyon sok esetben olyan fenyegetettséget jelentett a vállalkozói réteg számára, ami nem elsősorban a teljesítésre ösztökélte, hanem arra, hogy a fizetési kötelezettség alól kibújjék. A Rubovszky György képviselő úr által említett körülmények indokolták a kamatfizetés módjának újbóli szabályozását, és a 2000. évi LXXXVIII. törvény ezeket a szabályokat megalkotta.

Vélhetően valamennyiünk figyelmét elkerülte az a körülmény, hogy a törvény hatálybalépésekor elsősorban nem a kamatfizetési kötelezettség esedékessé válására voltunk figyelemmel, hanem az annak alapját képező jogviszony keletkezésére, ezért rendelkezett úgy ez a törvény, hogy a hatálybalépését követően keletkezett jogviszonyokból eredő követelések tekintetében alkalmazható csak. Ez pedig azt a furcsa helyzetet teremtette, hogy a jogalkotói szándék ellenére a magasabb kamatmértéket kell alkalmazni ügyleti és késedelmi kamat számításakor, amennyiben a jogviszony a törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett. Ez azt a kettősséget is magával hozta, hogy ma a jogalkalmazásban ez bizonytalanságot eredményez, hiszen egy korábbi jogviszony alapján ugyanazon időpontban magasabb kamatot kell számítani, attól függően, hogy a követelés mikor jött lére.

Az alkotmányügyi bizottságban kialakult egységes álláspont annak a jogi álláspontnak az elfogadását is jelentette, hogy a kamatfizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a törvény alkalmazása szempontjából jelentőséggel bíró tény, nem pedig a jogviszony keletkezése. Ezért kérjük a törvényjavaslat további támogatását is.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem Rubovszky képviselő urat, kíván-e reagálni az elhangzottakra. (Dr. Rubovszky György: Nem.) Nem kíván.

Az általános vita lezárására - a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében - a pénteki ülésnap végén kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Molnár Róbert képviselő úr, a Fidesz képviselője: "Medgyessy és 1956" címmel. Megadom a szót a Házszabály rendelkezése alapján ötperces időkeretben.