Felszólalás adatai

DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Bevallom, amikor két héttel ezelőtt az önálló orvosi tevékenységről szóló törvénytervezet expozéjában azt mondtam, hogy kiemelt jelentőségű törvényjavaslat fekszik önök előtt, magam sem gondoltam, mekkora vitát fog gerjeszteni ez a mindössze négy paragrafusból álló előterjesztés.

(20.50)

Képviselőtársaim a vitára fordított hatalmas szellemi erőbefektetésekkel igazolták, hogy valami újszerűnek, valami eddig nem voltnak vagyunk tanúi, cselekvő részesei.

Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy ez a kis törvénytervezet a maga négy paragrafusával a társadalom mély szerkezetébe avatkozik be. Azt jelenti az utókor számára követhető módon, hogy hosszú idő óta először helyreáll és megerősödik a polgári értékrend ezen a területen is. Nem én mondtam, hanem egyik ellenzéki képviselőtársam, Házas József, hogy ez a törvényjavaslat az orvosok felszabadításáról szól.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! Úgy ötven évvel ezelőtt, amikor a háziorvosi hivatás még szellemi szabadfoglalkozás volt, azt a kor színvonalának megfelelően működő rendszert egyik napról a másikra felszámolták. Az orvosból hivatalnokot, a betegből alattvalót csináltak. A beteg nem választhatta meg többé, hogy legbensőbb ügyeit kire kívánja bízni, az orvos pedig a hivatal béklyóját volt kénytelen elviselni.

Az első lépést, a szabad orvosválasztást és a funkcionális privatizációt a rendszerváltozással még '91-ben sikerült megvalósítani. A második lépésre, a valódi szellemi szabadfoglalkozásúvá válásra további nyolc évet kellett várakozni. Ilyen körülmények között nehezen értelmezhető számomra néhány képviselőtársam megjegyzése, hogy hova ez a nagy sietség. Talán nem keltek meglepetést, ha elárulom önöknek, megkérdeztük a háziorvosok véleményét is. 95 százalékuk támogatja törekvéseinket, és csak mindössze 5 százalékuk szkeptikus. Ilyen támogatottság mellett, azt hiszem, nem mehet el az Országgyűlés szó nélkül.

Csak önökön múlik, tisztelt képviselőtársaim, hogy ennek az elemi igénynek milyen formában tudunk eleget tenni. Vajon teljes körű magánosításról beszélhetünk-e a jövő évtől kezdődően és meghonosítjuk az Európai Unióban szokásos normákat, vagy a kormányzó többség minden lehetőségét kimerítve nyilvánvalóvá tesszük a háziorvosoknak és a társadalomnak, hogy munkájuknak, tudásuknak, erőfeszítéseiknek önmagában is értéke van, de a teljes magánosításra még várniuk kell?

Engedjék meg, hogy az elhangzottak kapcsán néhány szót szóljak a vitáról. A vita tényleges tartalmától függetlenül nagy örömet jelentett számomra - és talán nemcsak számomra -, hogy egyáltalán megkezdődött ez a vita az Országgyűlés sokat megélt falai között. Megköszönöm képviselőtársaimnak, hogy számtalan problémafelvetésükkel, javaslatukkal, megoldási kísérleteikkel teljesebbé kívánták tenni a tervezetet.

Mindez megerősít bennünket abban, hogy a kormányprogram jó úton járt, amikor kimondta, hogy a háziorvosi rendszert magánosítja és az ellátásért felelőssé teszi. Miniszterelnök úr sem hagyott kétséget efelől a háziorvosi kar előtt tavaly szeptemberi beszédében. Mára, nem jelentéktelen előmunkálatokat követően kristálytisztán áll előttünk, hogy a kormányprogram - ha ellenzéki képviselőtársaim is így akarják - alkotmányos keretek között megvalósítható és az egészségügy átalakításának egyik igen fontos részét képezi.

Benyújtott törvényjavaslatunk számtalan jelzőt kapott, úgymint luftballon, fragmentum, üres halmaz, őskáosz, semmiből teremtés. Nekem a semmiből teremtés tetszik a legjobban - de sajnos ez sem igaz. Nem igaz, mert az értéket, ami a háziorvosi tevékenységhez fűződik, nem én, nem a kormány és nem önök teremtik. Ezt az értéket több mint 2500 éve folyamatosan teremti az emberiség. Az orvos, a háziorvos pedig életfogytig tartó tanulással, aktív tevékenységgel megtestesíti ezt az értéket.

Ha a világunk úgy működik, hogy az immateriális értékhez kézzelfogható, materiális dolgot rendel hozzá, akkor az jól van. De akkor legyünk következetesek és rendeljük hozzá mindenütt ezt a kézzelfogható dolgot, ahol az helyénvaló. Ha nem megy ingó és ingatlan formájában, akkor pénzben kifejezhető vagyoni értékű jog formájában.

Ismétlem, képviselőtársaim, csak önökön múlik, mire lesz lehetőség. Úgy gondolom, nem kell utalnom azokra az ellenvetésekre, amelyek úgy állították be a benyújtott módosító javaslatokat, mintha folyamatosan keveredne a feles törvény és a kétharmados törvény koncepciója. Meggyőződésem, hogy mindannyiunk számára világos, miről van szó. Nem kívánok részletesebben foglalkozni a túl hosszú előkészületi idő, a túl rövid bevezethetőség kérdésével, hiszen ha a jó szándék megvan a teljes körű privatizáció elfogadására, akkor valóban nem az idő számít, technikai részletkérdésként kezelhetjük.

Túlzott aggodalomnak vélem azokat a megnyilvánulásokat is, amelyek a járóbeteg-ellátásban dolgozó szakorvosok mellőzésétől félnek a magánosítás folyamatában. Többen garanciát kértek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A garancia maga a kormányprogram, amelynek következő eleme mondja ki, hogy a kormány a járóbeteg-ellátásban is támogatja a magántulajdon szerepének megerősödését, valódi és funkcionális magánosítás formájában. Annál nagyobb garanciát, mint hogy a törvénytervezet itt fekszik az önök asztalán, nem tudunk adni. De nincs is szükség rá, hiszen ez is a kormányprogram egyik eleme. Ha ezt az ígéretet betartjuk, miért ne tartanánk be a fokozatosság elvét figyelembe véve a másikat is?

Végül, kinek lesz jó ez a törvény és miért lesz jó. Utaltam rá, hogy jó lesz a társadalomnak, mert igaz és világos értékrendet közvetít számára. Természetesen ellenvethető, hogy nemcsak orvosok alkotják a társadalmat, másoknak is jár a megbecsülés. Ezzel egyetértek és őszintén kívánom, hogy alakuljon ki helyes értékrend a társadalom minden szegmensében. De önmagában ez nem elégséges indok arra, hogy ne tegyük meg a kezdő lépéseket. Jó lesz a betegnek is, mert választása, elégedettsége orvosával sokkal hangsúlyosabb szerepet fog kapni. Az orvos alapvető érdeke lesz, hogy bizalmi kapcsolatot építsen ki betegével, annak családjával, tevékenységét minőségi alapokra helyezze, hiszen tulajdonának értéke ebben a kapcsolatrendszerben fog - amelybe beleértem az egészség megőrzésének minden formáját - realizálódni. A beteg tehát csak nyerhet, mégpedig nagyobb egészséget. Jó lesz a háziorvos közvetlen munkatársainak, asszisztenseknek, ápolóknak, védőnőknek, mert az orvos társadalmi tekintélyének növekedése az ő elismertségüket is növeli. Személyes felelősségük és ezzel együtt megbecsültségük fontos összetevője lesz a praxis jó hírének.

Mit nyerhet a jelenlegi fenntartó? Legrosszabb esetben is a rá bízott lakosság nagyobb elégedettségét, hosszabb távon egészségesebb mivoltát. Teljes körű privatizáció esetén pedig adott esetben nehezen teljesíthető felelősségtől való megszabadulást.

Jelent-e valamit a többi orvos számára? Meggyőződésem, hogy igen, hiszen időben beláthatóvá válik számukra, hogy a szakellátásban is hasonló megoldásokra törekszünk a rendszer átalakításával.

Okoz-e változást a finanszírozásban? Reményeim szerint igen. Egy megerősödött, kitűnő kollégákból álló alapellátási rendszer, mely ráadásul hatékonyan működtethető, a lehetőség határáig elmenő definitív ellátással közvetlenül is költségkímélő tényező lehet.

Végezetül, miért jó a háziorvosnak? Jó, mert egzisztenciális biztonságot, polgári függetlenséget teremt. Jó, mert idős korukban félelem nélkül adhatják át a stafétabotot a fiatalabbaknak. Jó, mert folyamatosan tudatában lehetnek, hogy mindennapi munkájuk során önmaguk és családjuk számára is hasznosuló értéket teremtenek. Jó, mert külső, nem szakmai függelmi viszonyok nem, vagy kevésbé hátráltatják munkájukat, jobban támaszkodhatnak önerejükre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az összegezés vége felé engedjék meg, hogy összefoglaljam, mit várunk ettől a rövid törvényjavaslattól, mire számíthatnak a kedvezményezettek: a társadalom, a beteg emberek, az orvosok, a különböző testületek. Olyan törvény meghozatalára készülünk, amely jelentőséggel bír az egészségügy megújításának folyamatában.

(21.00)

A tervezet - hosszabb előkészület után - az utóbbi hetekben felgyorsult tempóban került önök elé. Az általános és a részletes vita során többen többször is megerősítették, hiszen mind a kormány, mind az ellenzéki pártok programjában szerepel az egészségügyi ellátórendszer megújításának keretén belül az alap- és járóbeteg-szakellátás magánosítása. Hogy szükség van a magánosításra, ezt önök is kimondták; nem tekinthetem véletlennek, hogy sorozatos hatpárti tárgyalások zajlottak, többséget igénylő módosítójavaslat-csomag elfogadásáról. (Folyamatos zaj.)

A kormány megtette, amit megtehetett, megtalálta azt a módot, amivel - igaz, módosító javaslatokkal feljavítva -, az alkotmány tiszteletben tartásával, egyszerű parlamenti többségének birtokában is megteremtheti az első lépést az önálló orvosi tevékenység magánosításának irányába. Hogy ez a magánosítás, mely szigorúan megköveteli a gyógyításban való személyes részvételt és ellenőrzött működést, teljes körű lesz-e vagy sem, ez, képviselőtársaim, önökön múlik. Megítélésem szerint - a korábban elmondottak alapján is - valóban nincs olyan része a társadalomnak, amely veszítene ezzel a lépéssel.

Végezetül a továbbiakat illetően szándékunk, hogy az egészségügyi intézmények és dolgozók jogállásáról szóló törvényjavaslat keretében megteremtsük a szakellátásban dolgozók számára is a szellemi szabadfoglalkozás lehetőségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmüket, együttgondolkodásukat, és bízom abban, hogy bölcs döntésükkel lerövidítik azt a folyamatot, amit az élet amúgy is kikényszerít majd.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, miniszter úr. Külön köszönöm azt, hogy olyan háttérzajban mondta el a beszédét, mintha egy forgácsolóüzemben kellett volna elmondania. (Derültség.) Megkérem képviselőtársaimat, hogy máskor nagyobb tisztelettel és csöndben hallgassák a minisztert.

Tisztelt Országgyűlés! Felkérem Herényi Károly jegyző urat, ismertesse azokat a módosító javaslatokat, amelyeket előterjesztőjük visszavont.

HERÉNYI KÁROLY jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az ajánlás 36. és a kiegészítő ajánlás 6. és 9. pontjait előterjesztője visszavonta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztő előzetesen írásban minden frakció részére eljuttatta a támogatott módosító javaslatok körét. Ezek szerint a T/1849/23. számú ajánlás 6., 7., 9., 13., 20. és 39. pontjait, továbbá a T/1849/36. számú kiegészítő ajánlás 2., 3., 5., 8. és 12. pontjait az előterjesztő támogatja.

Bejelentem, hogy a Fidesz és az SZDSZ képviselőcsoportja külön szavazást kért az ajánlás 9. pontjáról, az SZDSZ képviselőcsoportja szavazást kért továbbá a 13. és a kiegészítő ajánlás 2. pontjáról, hogy határozhassunk a 12. és a 15. pontokról.

ELNÖK: Ügyrendi jelentkező jelent meg a monitoron: Rubovszky György képviselő úr, Fidesz. Tessék!

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Szeretném bejelenteni, hogy a kiegészítő ajánlás 10. pontjában foglalt módosító javaslatot visszavonjuk.

ELNÖK: Köszönjük. Újabb jelentkező esetleg hasonló témában? Igen, Horváth Zsolt képviselő úr, Fidesz. Tessék!

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Szeretném bejelenteni, hogy az ajánlás 38. pontjában tett javaslatomat visszavonom társaimmal együtt.

ELNÖK: Köszönöm. Várok még a biztonság kedvéért egy percet. (Derültség.)

Tisztelt Országgyűlés! Felhívom figyelmüket, hogy a támogatott javaslatok elfogadása kizárja az ajánlás 4., 8., 16., 17., 19., 21., 22., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 36., valamint a kiegészítő ajánlás 1. és 7., továbbá a második kiegészítő ajánlás 1. pontjában szereplő javaslatok elfogadását. (Megszólal egy rádiótelefon.) Nagyon megköszönném, ha közben kikapcsolnák a rádiótelefont.

Most a támogatott módosító javaslatokról határoz az Országgyűlés, a külön szavazásra kért indítványok kivételével.

Az alkotmányügyi bizottság állásfoglalása szerint minősített többséget igényel a 39. pontban szereplő módosító javaslatnak az önkormányzati törvényt érintő része. Először erről határozunk. Felhívom figyelmüket, hogy ha az Országgyűlés nem fogadja el az indítvány minősített többséget igénylő részét, akkor a tartalmi összefüggésekre figyelemmel már nem tudunk határozni e javaslat további részéről, a külön szavazásra kért 9. pontról és a kiegészítő ajánlás 10. pontjáról sem.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a támogatott módosító javaslat minősített többséget igénylő rendelkezését. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslat minősített többséget igénylő részét 190 igen, 118 nem, 23 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! Most a további támogatott módosító javaslatokról határozunk az egyszerű többség szabályai szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 189 igen, 131 nem, 9 tartózkodás mellett elfogadta.

Most azokról a módosító javaslatokról határozunk, amelyekről a Házszabály értelmében még szavazni lehet.

Az ajánlás 1. pontjában Béki Gabriella és más képviselők a törvényjavaslat címének módosítása kapcsán a törvény hatályát kiterjesztik az alap- és járóbeteg-szakellátásban dolgozó orvosok körével. Ezzel összefüggésben határozunk az ajánlás 3., 12. és 15. pontjairól is. Felhívom figyelmüket, hogy a javaslatok elfogadása kizárja az ajánlás 13., 14. pontjában és a kiegészítő ajánlás 2. pontjában szereplő indítványokat. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatokat 135 igen, 192 nem, 3 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 2. pontjában Béki Gabriella és más képviselők a törvényjavaslat preambulumát módosítják. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 132 igen, 192 nem, 3 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 5. pontjában Bartha László az önálló orvosi tevékenység fogalmának kiegészítését kezdeményezi, és meghatározza a tevékenység folytatásának feltételeit is. Ezzel együtt határozunk az ajánlás 10. és 18. pontjairól is. Az egészségügyi bizottság támogatja, az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 148 igen, 180 nem, 4 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A 11. és 37. pontokban Béki Gabriella és más képviselők a törvényjavaslatot új paragrafussal javasolják kiegészíteni. Lényege: az önkormányzat a működési jogot szerződéskötés mellett, térítés ellenében átadhatja. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 130 igen, 177 nem, 23 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A 13. pontban Horváth Zsolt és más képviselők a törvényjavaslat 2. § (1) bekezdésének módosítását indítványozzák, jogszabály-hivatkozás pontosításával. A bizottságok és az előterjesztő támogatja, frakciókérésre külön szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 188 igen, 136 nem, 7 tartózkodás mellett elfogadta.

(21.10)

A 14. pontban Horváth Zsolt és más képviselők a törvényjavaslat 2. §-a (1) bekezdésének módosításával azt kezdeményezik, hogy a tevékenységet közalkalmazottként vagy vállalkozási formában lehessen folytatni. A bizottságok támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 30 igen, 285 nem szavazattal, 18 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A kiegészítő ajánlás 2. pontjában Horváth Zsolt és más képviselők a 2. § (2) bekezdésének módosításával azt indítványozzák, hogy bizonyos esetek kivételével az orvosi tevékenységet csak személyesen lehessen folytatni. A bizottságok és az előterjesztő támogatja, frakciókérésre külön szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 193 igen, 130 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

Az ajánlás 23., 24., valamint a kiegészítő ajánlás 4. pontjában szereplő indítványok alternatív módosítást javasolnak a törvény hatálybalépésére. Először Csáky András indítványáról határozunk a kiegészítő ajánlás 4. pontja szerint. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 123 igen, 204 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Most Bartha László, valamint Béki Gabriella és más képviselők javaslatát teszem fel szavazásra az ajánlás 23. pontja szerint. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 129 igen, 181 nem szavazattal, 16 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Most az ajánlás 24. és az ezzel összefüggő 25. pontjáról határozunk, Kökény Mihály és más képviselők javaslata alapján. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 131 igen, 190 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A 34. pontban Horváth Zsolt és más képviselők, valamint Kökény Mihály és más képviselők a törvényjavaslat 4. szakasza (4) bekezdésének elhagyását javasolják. Az alaprendelkezés az illetéktörvényben a vagyoni értékű jog fogalmát határozza meg. Felhívom a figyelmüket, hogy a javaslat elfogadása kizárja az ajánlás 35. pontjában szereplő indítványt. A bizottságok támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 156 igen, 168 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Most az ajánlás 35. pontját teszem fel szavazásra, Béki Gabriella és más képviselők indítványa szerint. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 130 igen, 173 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A kiegészítő ajánlás 11. pontjában Vojnik Mária és Kökény Mihály a törvényjavaslat 4. §-át új bekezdéssel egészítik ki, melyben a megszerzett joghoz való kedvezményes hozzájutás szabályát terjesztik elő. A bizottságok nem támogatják.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 132 igen, 188 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A 38. pontot visszavonták.

Tisztelt Országgyűlés! Végére értünk a határozathozatalunknak. Megkérdezem, van-e valakinek tudomása olyan módosító javaslatról, melyről kellett volna, de nem szavazott az Országgyűlés. (Nincs jelentkező.) Nincs.

Tisztelt Országgyűlés! A zárószavazásra a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az agrárgazdaság 1998. évi - már csak ennyi van - helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz érkezett módosító javaslat határozathozatala. Az előterjesztést H/1762. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig H/1762/4. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Farkas Sándornak, a mezőgazdasági bizottság elnökének, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra.