Felszólalás adatai

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sok vita volt az újonnan elfogadott egyházügyi törvény körül, aminek nyilván oka az, hogy kétszer is el kellett fogadnunk. Természetesen emiatt meg lehet fogalmazni akár még jogos kritikákat is, de érdemesebb talán arról beszélni, hogy mi volt az a kiinduló helyzet, amelyet az Országgyűlésnek kezelnie kellett akkor, amikor arról döntött, hogy új egyházügyi törvényt fogad el.

Magyarországon európai méretekben példátlan, és talán a világon is egyedülálló számban működtek egyházak, 368 egyházat tartott nyilván a bíróság. Nyilvánvaló, hogy ez a szám nem valós egyházi tevékenységet végző egyházakat takart, az egyházi státus nem csupán vallási közösséget, hanem sok esetben csupán vállalkozási formát jelentett. Úgy gondoljuk, hogy ezen a helyzeten változtatni kellett, sem a magyar gazdaság nem bírja el azt, hogy gazdasági tevékenységeket finanszírozzon egyházi formákban, az egyházak történelmi múltja pedig szintén méltatlanná teszi ezt a helyzetet.

Éppen ezért az Országgyűlés tavaly december 30-án úgy határozott, hogy az újonnan elfogadandó törvényben 14 egyházat jegyez be, de azért, hogy az Országgyűlésnek legyen lehetősége és ideje a higgadt mérlegelésre, ezért a már benyújtott egyházi nyilvántartásba-vételi kérelmek tekintetében fenntartotta a lehetőségét annak, hogy az Országgyűlés a már ilyen kérelmet benyújtó egyházak tekintetében február 29-éig az egyházi jogi státust elismerje.

Az emberi jogi bizottság ennek megfelelően 17 újabb egyházra tesz javaslatot. Gyakorlatilag ez 12 egyházat jelent, illetve 5 buddhista közösséget. Úgy gondoljuk, hogy ezzel valamennyi világegyház magyarországi irányzata egyházi elismerést nyer, megfelelően szabályoztuk a történelmi egyházak jogi helyzetét, különös tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság korábbi határozatában egyértelművé tette, hogy az egyházak közötti pozitív megkülönböztetés a történelmi egyházak vonatkozásában alkotmányos, egyébként pedig valamennyi jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező egyház egyházi bejegyzést nyer, illetve az egyházi státusa folyamatos marad.

Amikor arról beszélünk, hogy Magyarországot rendkívül erős nemzetközi támadások is érték az elfogadott, majd újra elfogadott egyházi törvény miatt, akkor érdemes körülnézni Európa államaiban, hogy milyen az egyházak szabályozása, mennyi egyház működik egy-egy országban.

(14.20)

A szomszédos Romániában például egy vallási csoportnak legalább 12 évig kell működnie, és legalább 22 ezer követővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy az egyházi bejegyzésre esélye lehessen. Szlovákiában kulturális miniszteri hatáskörben van az egyházi elismerés; legalább 20 ezer, Szlovákiában állandó lakóhellyel rendelkező személy nyilatkozatát kell csatolni, de a szlovák egyházügyi törvény a törvény hatálybalépésével egyidejűleg 15 egyházat elismert, hasonlóan a magyar megoldáshoz. Csehországban a vallási közösségek regisztrációját szintén a kulturális minisztérium végzi. Lengyelországban 15 egyház helyzetét a kormánnyal kötött kétoldalú megállapodás rendezi, mintegy 150 kisebb vallási közösség egyesületként működik, az egyházak nyilvántartásba vételét az egyházügyért felelős miniszterhez - ez jelenleg a belügyminiszter - kell benyújtani.

Litvániában az állami elismerésről a litván parlament dönt. A vallási közösségek bejegyzése 1991-ben kezdődött, de miután a törvény 25 éves működési időt ír elő az egyházi bejegyzéshez, ezért mind ez idáig a litván parlament egyetlenegy egyházat sem jegyzett be, ugyanakkor az alkotmánybíróság - hasonlóan a magyar Alkotmánybíróság döntéséhez - egyértelművé tette, hogy a történelmi egyházak megkülönböztetése alkotmányjogi szempontból helytálló, mivel ezeket az egyházakat nem törvény vagy a törvényhozó akarata hozta létre, hanem azok a múltban gyökereznek.

Ausztriában szintén miniszteri hatáskörben van az elismerés. Belgiumban, az Európai Unió központjában a belga joggyakorlat alapján egy vallás, illetve vallási közösség állam által történő elismeréséről föderális törvényben kell rendelkezni. Ezzel szemben semmilyen jogorvoslati lehetőség nincs, semmilyen jogorvoslati lehetőség nincs akkor, ha a parlament nem szavazza meg az adott vallási közösség elismerésére irányuló törvényt. Dániában hasonló a helyzet, az igazságügyi minisztérium dönt az egyházak regisztrációjáról. Portugáliában a kormányzat részéről az igazságügy-miniszter felügyeli a regisztrációt. Spanyolországban a történelmi egyházak szerződést kötöttek az állammal, és ezeket a parlament törvénybe iktatta.

Azt mondhatjuk tehát, hogy a magyar egyházi szabályozás a nemzetközi gyakorlatnak mindenben megfelel, és a valóban egyházi tevékenységet végző egyházak a jövőben is zavartalanul tudnak működni.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: A kormány nevében ismét Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót válaszadásra.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Egyvalami van, ami nem változik ezen módosítás után sem az azelőtti állapothoz képest, nevezetesen hogy a vallásgyakorlás teljesen szabad Magyarországon, Magyarországon bárki bármilyen hitét, vallását, felekezetét megvallhatja vagy ettől tartózkodhat. Egyik sem kötelező senki számára sem, de mindenki szabadon gyakorolhatta az eddigi módosítás előtt is az ilyesfajta jogait.

Nagyon fontos, hogy mind az alaptörvény, mind pedig mindkét, tavaly elfogadott egyházügyi törvény mindenki számára garantálta a vallásszabadságot Magyarországon. Amiben változás volt, az pusztán a visszaélések kiküszöbölése, annak a kiküszöbölése, hogy valaki akár ezzel az egyháznévvel ne élhessen vissza, hiszen az sértő azokra a valódi egyházi tevékenységet végző, valódi hitelveket, valódi teológiai tartalmat közvetítő egyházakra, amelyek akár már évtizedek vagy évszázadok óta itt vannak Magyarországon, vagy akik akár Magyarország államiságát megalapozták - történelmileg talán a kereszténység nélkül, katolikus egyház nélkül nem is létezhetne ma itt, Közép-Európa szívében Magyarország -, másrészről pedig az állam érdekeit is sértették, hiszen ezek a felekezetek visszaélhettek adókedvezményekkel vagy normatív támogatásokkal. A cél tehát mindenképpen csak az volt, hogy tisztázzuk ezt a helyzetet.

A legfontosabbnak talán azt tartom ebben a módosításban, hogy a kormánytöbbség tartja a szavát. Korábban azt mondtuk, hogy az a kezdő lista, az a 14 egyház és felekezet, amely szerepelt a törvény végén, annak a mellékletében, csak egy kezdő csomag, és utána meg fogjuk vizsgálni mindazoknak az egyházaknak és felekezeteknek a különböző státuslehetőségeit, akik később hozzánk fordulnak. Abból a 350 egyházból és felekezetből, amely korábban bejegyzésre került a megyei bíróságok és a Fővárosi Bíróság által, mindösszesen 80 adott életjelet. Tehát a kettő közötti különbség, több mint 200 egyház valódi életjelet nem mutatott, nem kérte újra a nyilvántartásba vételét, tehát ők valódi tevékenységet valószínűleg nem folytattak, vagy ha folytattak, akkor nem egyházi tevékenységet folytattak. Így a szabályozás módosításának ez már önmagában elegendő indoka és elég igazolása, hogy láthattuk, több százas nagyságrendben vannak olyan egyházak, amelyek mindenfajta egyéb intézkedés nélkül, kérelemelutasítás nélkül önmaguk beismerték, hogy nem működnek.

Ugyanakkor fontos azt hangsúlyoznunk, hogy tartotta a kormány a szavát, és ki is bővíti ezeknek az egyházaknak a körét. Nagyon fontos, akár magyarországi feladatot ellátó, akár nemzetközi beágyazottságú egyházakról, felekezetekről van szó, az anglikánokról, a koptokról, az üdvhadseregről, vagy olyan protestáns felekezetekről, mint a metodisták, pünkösdisták, hetednapi adventisták, valamint a világegyházak képviselői is egyházi keretek között tevékenykedhetnek, iszlámok, hinduk és buddhisták egyaránt.

Ahogy a képviselő úr is említette, ahány ország, annyiféle szokás, más egy skandináv, egy észt, litván vagy egy dél-európai szabályozás. Volt, ahol csak egy egyház van, pontosabban van is, ahol csak egy egyház van; van, ahol az alaptörvény, az alkotmány szövege - mint ahogy Görögországban - nemcsak azt rögzíti, hogy a Szentháromság egy Isten nevében fogadják el az alkotmányt, de az is szerepel, hogy melyik a hiteles Biblia-fordítás. A magyar alaptörvény ezt azért még messze nem tartalmazza állam és egyház kapcsolatával kapcsolatban. Tehát ahány ország, annyiféle szokás; van, ahol államegyház is létezik.

Ahogy a képviselő úr is említette, Szlovákiában a 2009-es törvény 20 ezer tagot írt elő, és csak 15 egyházat cikkelyezett be a törvénybe. Minisztérium veszi nyilvántartásba az egyházakat Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Dániában és Portugáliában; a parlament - hozzánk hasonlóan - Spanyolországban, Litvániában vagy Ausztriában. Magyarország, ha azt a sort nézem, amely természetesen nem feltétlenül a vallásszabadság legjobb ismertetőjegye, hogy hány egyház és felekezet van bejegyezve, ha ezt a sort néztem, akkor a 9. helyen állt a 14 egyházzal, de nyilván hátulról nézve, tehát még bőven nyolc olyan európai uniós tagállam volt, ahol a magyarnál jóval kevesebb egyházat és felekezetet vettek nyilvántartásba. Ezzel most nyilván Magyarország az Európai Unió klasszikus középmezőnyébe kerül a vallásszabadsági törvénnyel kapcsolatban a bejegyzett egyházak számát tekintve.

Elmondhatjuk tehát, hogy ez egy olyan módosítás, amit minden képviselő jó szívvel támogathat. A kormány is támogatja a bizottságnak ezt a javaslatát, és bízunk benne, hogy így most már végképp eloszlatunk mindenfajta egyházügyi törvénnyel kapcsolatos nemzetközi vitát és kérdést. Mindenki számára egyértelmű, hogy bár eddig is a vallásszabadság jogát mindenki számára biztosította a törvény, hiszen 98,5 százaléka a lakosságnak azokhoz a felekezetekhez tartozott, amelyek a törvény első változatában a 14-es mellékletben szerepeltek, de most már szinte mindenki, aki nagyobb közösséghez tartozik, az állammal való kapcsolatát rendezettnek tudhatja be; és mindenki más is, aki vallási tevékenységet folytat, 10 fővel vallásos egyesületet létrehozhat, vagy pár fővel alapítványi formában folytathatja a tevékenységét, mint ahogy ezt Németországban is tehetik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   23-26   27-30   31-34      Ülésnap adatai