Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ország biztonságának egyik garanciája, hogy megbecsüljük azokat, akik a mindennapokban a magyar emberek biztonságát szolgálják. Így itt, a Ház falai között is szeretnék köszönetet mondani nekik az elhivatott szolgálatért. Versenyképes illetményeket kell tehát biztosítani a katonáknak, honvédségi dolgozóknak és a rendvédelmi területen dolgozóknak is. Bár a honvédelmi illetményalap jövőre 44 600 forintra emelkedik, a rendvédelem területén még mindig a 38 650 forintos köztisztviselői illetményalap a számítási pont. Emellett a közalkalmazotti bértábla sem változott, és mára alkalmazhatatlan.

A probléma megoldása sürgető, hisz a honvédelem és a rendvédelem területén körülbelül 75 ezer fő érintett. Emellett mindegyik szervezet óriási létszámhiánnyal és fluktuációval küzd, ami extra túlterheltséget okoz az állománynak. Mindkét területen az állomány éves szinten 8-10 millió óra túlszolgálatot és túlmunkát teljesít, ami fenntarthatatlan. Ez a munkavégzés hatékonyságát is rontja, valamint balesetekhez vezethet. Elfogadhatatlan az is, hogy a hivatásos és szerződéses állomány drasztikus hiányát mindössze egy kétoldalas tesztet kitöltő közmunkásokat alkalmazva próbálják meg elrejteni. Így mára halaszthatatlan az illetményalap egységesen 60 ezer forintra történő emelése, és a közalkalmazotti bértábla rendezése, annak minimálbérhez kötésével.

Amikor a biztonsági területen dolgozók helyzetéről beszélünk, akkor nem feledkezhetünk meg a személy- és vagyonőrágazatban dolgozókról sem, a biztonsági őrökről. Fontos látnunk ugyanis, hogy az állam által a biztonsági területen foglalkoztatott állomány mellett a piacon dolgozók is súlyos problémákkal szembesülnek, és tarthatatlan körülmények között dolgoznak. Bár ők nem az állam foglalkoztatottjai, mégis az államnak lenne kötelessége azt a szabályozási környezetet biztosítani számukra, és azt be is tartatni, ami megakadályozza, hogy a végletekig kiszolgáltatottak legyenek.

Magyarországon jelenleg is személy- és vagyonőrök tízezreit dolgoztatják feketén. Szavakban erősen küzd a kormány a feketefoglalkoztatás ellen, de ebben a szakmában sem tesznek semmit a valóságban. A személy- és vagyonőrök ott vannak mindenütt, az illatszerboltban, murvával hintett parkolók lakókocsijaiban, az elektronikus kapukat helyettesítik a metróban. A Belügyminisztériumnak kellene felügyelnie a területet, a nyilvános adatokból viszont az látszik, hogy nagy a baj, és nagyon sok embert foglalkoztatnak feketén. Akit pedig így vagy úgy bejelentenek, nagyon keveset keres. A minimálbéren bejelentett biztonsági őr mára a szakma elitjébe tartozik  papíron. Mint ahogy szintén inkább csak papíron érvényesek a területet szabályozó szigorú előírások. A személy- és vagyonőrzéssel foglalkozó cégeket és személyeket a rendőrségnek kell ellenőriznie igen szigorúan  vagyis hát kellene. Ehhez képest a biztonsági őrök szinte minden cégnél, hivatalnál kiszervezett vállalkozásoknak dolgoznak.

Nyílt titok, hogy feketén vagy minimálbért készpénzzel kiegészítve dolgoztatják őket. Még a szakma legnagyobb cégei is nagyon kevés embert alkalmaznak papíron. Jelenleg több mint százezer személy- és vagyonőrengedély érvényes Magyarországon, ám közülük csupán 39 ezren dolgoznak bejelentve olyan cégnél, amelyeknek a vagyonőrzés a fő tevékenysége. Eszerint akár 62 ezer vagyonőr is feketén dolgozhat. Jellemző, hogy a cégek mára munkaerő-kölcsönzőket vonnak be, hogy elkerüljék a járulék- és adófizetést, így alakulnak ki a végeláthatatlan alvállalkozói láncok, amellyel megkárosítják az államot tízmilliárdokra, és kiszolgáltatják a munkavállalókat. Ebben a szektorban a munkavállalók 71 százaléka ellen követ el jogsértést a munkaadó.

A legtöbben mindössze 400-600 forintos órabért kapnak kézhez. A problémát súlyosbítják a kifizetetlen túlórák, a ki nem adott szabadságok, a teljes kiszolgáltatottság, a hatósági ellenőrzés hiánya és a terület alulszabályozottsága miatt. Ez az alulszabályozottság rendkívül nehéz helyzetbe hozza a tisztességes foglalkoztatókat, és továbbra is kedvezményezi és nem képes visszaszorítani a törvénytelenséget elkövető munkáltatókat.

A kormány nem tesz érdemi lépéseket a probléma megoldására, sőt olyan törvénymódosítást fogadtak el, amellyel már érdemben tájékozódni sem lehet arról, hogy mely cég végez engedéllyel egyáltalán személy- és vagyonőri tevékenységet. Nem tudom, melyik államtitkár úr fog válaszolni, de kérem, hogy ne jöjjenek azzal, hogy hány törvénymódosítás volt, mennyi mindent tettek meg az ágazatban dolgozókért, mert bármilyen szabályt hoztak, az egyáltalán nem oldotta meg a problémát. Mára a helyzet tarthatatlan. Tehát kérdezem önöktől, hogy mit tesz a kormány a helyzet megoldására, és mikor lépnek végre a több mint százezer munkavállaló végletes kizsigerelése ellen egyébként most, a családok évében. (Taps az LMP soraiban.)