Felszólalás adatai

DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tőkepiacról 2001-ben elfogadott törvény jól szolgálta a magyar pénzügyi és tőkepiacok fejlődését, a többszöri módosítások révén az Európai Unió szabályrendszerével is összhangba került. Új fogalmak, új intézmények kerültek bevezetésre, amelyek kiállták az elmúlt évek próbáját. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a tőkepiaci szereplők jól végzik a munkájukat, a felügyeletnek drasztikus intézkedéseket nem kellett hozni, a befektetők is biztonságban tudhatták megtakarításaikat. A mai nap is említett baumagos befektetőkkel épp az volt a gond, hogy sajnos nem voltak a törvényi szabályozás hatálya alatt.

(10.00)

Ráadásul az eltelt időszak a szabályozott hazai piacok egyik legprosperálóbb időszaka volt, bár azért meg kell jegyezni, hogy a külföldi nagybefektetők térségben, régiókban gondolkoznak, és a magyar tőkepiac felfutása is ebben a folyamatban értékelhető reálisan.

A most benyújtott, T/15820. számú törvényjavaslat a közepesnél nagyobb módosításnak tekinthető. Gyakorlatilag három nagy egységre tagolódik a módosítás, még ha keverednek is a törvényjavaslatban a különböző egységek: a három egységből kettő jogharmonizációs követelmény, amely érinti a bennfentes kereskedelemre és a piacbefolyásolásra, valamint a tájékoztatóra vonatkozó új szabályok belső joggá alakítását, míg a további módosítások nagyon heterogének, a piaci szereplők által kezdeményezett változtatásokra irányulnak.

Megítélésünk szerint a 2003/6-os irányelv a bennfentes kereskedelemre és a piacbefolyásolásra vonatkozóan és a 2001/34-es a tájékoztatót illetően jól szolgálja a magyar tőkepiacok fejlődését. Jól végiggondolt szabályok, amelyek növelik a nyilvánosságot, javítják a fogyasztóvédelmet, és adott esetben az eddigieknél szélesebb értelemben és keményebben szankcionálják a tisztességtelen piaci magatartást, amely csak növelheti a közbizalmat a tőkepiac intézményrendszere iránt.

Fontosnak tartjuk, hogy beépítésre kerül a magyar szabályozásba is az, hogy a tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet, adott esetben garanciát vállaló piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.

Kimondásra kerül az, hogy a tájékoztató a regisztrációs okmányból, az értékpapírjegyzékből és az összefoglalóból áll. A tájékoztatót valamennyi felelős személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni, ráadásul ez a felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. Teljességgel logikus az a szabály is, hogy nem szükséges a tájékoztató és a hirdetmény közzétételéhez a felügyelet engedélye, ha azt az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága engedélyezte, és a felügyelet igazolja, hogy a tájékoztató vagy alaptájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak.

Az irányelvnek megfelelően újraszabályozásra kerül a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás, illetve ez utóbbi új fogalomként kerül bevezetésre. A törvényjavaslat kimondja, hogy tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás. A befektetési szolgáltatónak, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónak már eleve meg kell tagadni a szerződéskötést, ha a megbízás bennfentes kereskedésről szól vagy piacbefolyásolást valósít meg.

A törvényjavaslat külön definiálja az árfolyam befolyásolására alkalmas információt. Ez az egész szankcionálás alapja, ugyanis minden olyan információ befolyásolásra alkalmas, amely a befektető által nagy valószínűséggel felhasználásra kerülne befektetési döntése meghozatalakor. Rendkívül fontos szabály, hogy a bennfentes információhoz hozzáférő személyekről nyilvántartást kell vezetni, magának a piacbefolyásolásnak a mibenlétéről pedig négy pontba szedett definíció gondoskodik.

Helyénvaló és az EU szigorát jól mutatja az a szabály, hogy a bejelentésre kötelezett személyt jóhiszeműsége esetén akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul. Ezzel a pozitívumok döntő részét fel is soroltam.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat összessége sajnos rengeteg jogi és tartalmi hibával küzd, azt is mondhatnám, hogy méltatlanul bántó hibákat tapasztaltunk, amely eddig nem volt megfigyelhető a pénzügyi jellegű törvényeknél: fordítási hibák, értelmetlen mondatok sora.

Sajnos már a preambulumban megfogalmazott célokkal is gond van: azt sugallja ez a bevezető, hogy a közbizalmat meg kell erősíteni az értékpapírok és a származtatott termékek vonatkozásában, hiszen a bennfentes kereskedelmet és a piaci manipulációt vissza kell szorítani. Ebből az következik, hogy általánosan elterjedt ezek szerint Magyarországon a piaci folyamatok rosszhiszemű befolyásolása. Ha ez így van, akkor miért nem tettek ellene már valamit, illetve tessék bemutatni, hogy milyen intézkedéseket kellett hozni a felügyeletnek. Ilyenekről nem tudunk. Remélem, nem arról van szó, hogy ezt eltitkolták előlünk.

Öt fő kifogásunk van a beterjesztett törvénnyel kapcsolatban. Egyrészt rendkívül aggályos a befektetési hitel definíciójának változása. Eddig legalább fékek voltak beépítve a rendszerbe, amely gátat szabott a befektető túlzott eladósodásának, és már láttuk azt, hogy mit okozott a kilencvenes évek végén az árfolyamok csökkenésekor a hitelből fizetett portfoliók tömkelege mind a befektetők, mind a szolgáltatást nyújtók között. Most, amikor ismét nehezebb idők járnak a tőzsdei befektetőkre, hibás gondolkodás a forgalom csökkenését hitelen keresztül megakadályozni.

Itt van a következő problémás terület, a hozamgaranciák kérdése. Ebből a kilencvenes évek közepén már hatalmas problémák adódtak, de akár a Kulcsár-ügyre is hivatkozhatunk, ahol szintén hozamgaranciát vállalt a bróker, most pedig mindezt törvényerőre kívánják emelni. Úgy gondolom, hogy tőkére vállalt garancia lehetséges, de hogy hozamokra is, ez mindenfajta kockázatkezeléssel és -viseléssel ellentétes. Az egész hozamgaranciát pedig elegendő lenne hozamot biztosító pénzügyi eszközökre, tőzsdei termékekre vonatkozó befektetési politikával alátámasztani az ügyfél részletes tájékoztatása mellett. Ne haragudjanak a kifejezésért, de ez nevetségesen sovány biztosíték.

Egészen új instrumentumot is a tőkepiacról szóló törvény hatálya alá kíván vonni a tervezet benyújtója: az üvegházhatású gázkibocsátási egységekre és légszennyező anyagkibocsátási jogokra vonatkozó opciók határidős és egyéb származtatott ügyleteit. A javaslat indokolásából megtudhatjuk, hogy ez nem jelenthet alapot levegőszennyezési joggal kapcsolatos magyar szabályozás megalkotásához. Ráadásul homályos utalást olvashatunk még arra vonatkozóan is, hogy adókedvezményekkel tervezik a kibocsátási egységek adásvételét ösztönözni.

Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy egyrészt nincs törvényi garancia arra vonatkozólag, hogy nem jön létre hazánkban előbb-utóbb a levegőszennyezés joga és ezen jogok adásvétele, de hogy ehhez adókedvezmény is járulhat, úgy, hogy a részleteit sem ismerjük, azt hiszem, ezt így sürgősen le kellene venni a napirendről. Úgy gondolom, hogy ezt a lehetőséget csakis komplexen, minden hatását bemutatva lehet csak megtárgyalni, egy elemét ismertetve alkalmatlan ennek a kényes ügynek a megvitatására.

A tőzsdekényszer alól kivételre kerülnek a magyar állam készfizető kezességvállalásával forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is. Ezt még így önmagában támogatni is lehetne, ám vélhetően inkább arról van szó, hogy szabad kezet kapjon az MFB Rt. vagy más kibocsátó a PPP-s konstrukciók kontroll nélküli finanszírozására, és bárhogy is trükköznek, végső soron az államadósság növelésére.

Végül a kifogásaink között szólni kell a részvénytársaságok zártkörűvé és nyilvánossá nyilvánításáról. Ez persze eddig is megvolt a gazdasági társaságokról szóló törvényben, de nem ilyen formában. Önmagában csak az, hogy a társasági szerződéseket meg kell változtatni, és mondjuk, a cégtáblákat, levélpapírokat, irományokat le kell selejtezni, több száz millió forintos többletköltséget jelent a cégeknek. Úgy idevetni ezt a módosítást, hogy ezzel összefüggésben a többit, a lényegit nem ismerjük, úgy vélem, csak a bizonytalanság érzését növelnénk vele, ráadásul az oly sokat hangoztatott versenyképességi elemek is ilyen apróságokból tevődnek össze.

A többi apróság már eltörpül az előbb említett alapvető kifogások mellett. A törvényjavaslat folyamatosan kis- és középvállalkozásokról beszél bizonyos helyeken, a magyar szabályozás mikrovállalkozása pedig kimarad. Megszámlálhatatlanul sok helyen “személyö-t említ a javaslat, vélhetően természetes és jogi személyt ért alatta, de nem derül ki az, hogy melyiket - esetleg mindkettőt? Kibocsátott alaptőkéről szól a javaslat, amely közgazdaságilag értelmezhető ugyan, ám precízebb lenne a számvitelileg és jogilag is megragadható “jegyzett tőkeö kifejezést használni.

Az értelmetlen megfogalmazás csimborasszója a következő, idézem az 5. § (2) bekezdés d) pontját: “A részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket, hogy osztalékként kezelt azonos fajtájú, illetve azonos fajtájú részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik.ö És ez a rész sajnos még többször megismétlődik. Legalább ötször nekifutottam, tisztelt képviselőtársaim, ennek a mondatrésznek, és jelentem, abban reménykedem, hogy a lényeget sikerült kihámoznom, pedig, higgyék el, nem először találkozom gazdasági jogi szöveggel.

Az elmondottak alapján talán nem meglepő, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciója a benyújtott törvényjavaslatot jelenlegi formájában nem tudja támogatni. Elismerjük azt, hogy az Európai Unióval kapcsolatos szabályok hasznosak, jól körülhatároltak és javítják a magyar tőkepiac szabályozottságát, ám a többi módosítás túlzott kockázatvállalást és az eddigi szabályozás indokolatlan enyhítését szolgálná, amellyel kár lenne az eddig jól működő magyar tőkepiacot a bizonytalanság felé taszítani. Ez nem lehet érdeke egyik magyar politikai erőnek sem.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

(10.10)