Felszólalás adatai

Ugyanakkor szeretném megjegyezni, frakcióvezető úr, hogy ön elég erősen csúsztatott a bolgár példa vonatkozásában, ugyanis Bulgária 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és a rájuk vonatkozó, a szerződésben meghatározott moratórium 2014. január 1-jén jár le. A bolgár parlament a döntésével semmi mást nem tett, képviselő úr, mint kezdeményezte a moratórium meghosszabbítását, ugyanazt a meghosszabbítást, amit mi már 2010-ben kezdeményeztünk, ugyanis Magyarország 2004-ben csatlakozott és a hétéves moratórium 2011-ben járt le, mi pedig azt kezdeményeztük, hogy 2014. május 1-jéig hosszabbítsák ezt meg. Egyébként javaslom, nézze meg, hogy a bolgárok valójában mit is kezdeményeztek; vagy ha azt javasolja nekünk, hogy vegyük át a bolgár földtörvényt, akkor azt gondolom, hogy elég rossz úton járunk, ugyanis a bolgárok lehetővé teszik a jogi személyeknek - külföldieknek és belföldieknek egyaránt -, hogy termőföldet vásároljanak az országban. A parlament által - és nem önök által, mert önök bojkottálták az új földtörvény elfogadását - elfogadott földtörvény kizárja a jogi személyek azon lehetőségét, hogy Magyarországon termőföldet vásároljanak, és ez vonatkozik mind a belföldi, mind pedig a külföldi jogi személyekre.

Ön azt mondta, hogy ez a kormány nem tesz semmit, csak alibizik. Hadd mondjam el azokat a nagyon fontos dolgokat, amit már többször is elmondtam, de úgy látom, hogy az önök tudatához ezek a nagyon fontos gondolatok valahogy nem jutnak el. Az új Btk. lehetőséget biztosít arra, hogy a termőföldet jogellenesen megszerzőkkel szemben a büntető törvénykönyv eszközeivel lépjünk fel, és nagyon súlyos, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azokat a spekulánsokat, akik a törvényben meghatározott módon kívánnak termőföldet vásárolni. Az új földforgalmi törvény, az ön állításával ellentétben, három olyan akadályt állít a spekulánsoknak, akik Magyarországon termőföldet akarnak vásárolni, amelyek alapján nem tudnak. A magyar államnak elővásárlási joga van. A magyar állam elővásárlási joga mindenkit megelőz. A helyi földbizottságok vétójoggal rendelkeznek, ezt önök is támogatták. A helyi földbizottságok hozzájárulása nélkül Magyarországon a jogszabály hatálybalépését követően senki nem tud termőföldet vásárolni. De ha a helyi földbizottságok mégis úgy döntenek, hogy hozzájárulnak a földvásárláshoz, a mezőgazdasági szakigazgatási szervek meg tudják akadályozni a termőföld megvásárlását. Ez az a törvény, amelyre önök nemet mondtak, képviselőtársam.

De ha még továbbmegyünk, a Nagy István képviselőtársam által benyújtott törvényjavaslat, amelynek a vitája már megtörtént a parlamentben, konkrétan meghatározza, hogy az ilyen módon megszerzett termőföldek vonatkozásában a bíróságnak lehetősége van, hogy az ügyész indítványára a magyar állam javára ítéli, marasztalja azt a földterületet, amelyet ilyen módon szereztek meg.

Tisztelt Képviselőtársam! Tudja, hogy a bolgárok hol tartanak hozzánk képest? Sehol. A bolgár földtörvény olyan kritériumokat tartalmaz, amilyeneket ha mi elfogadtunk volna, akkor ön most nem azért állt volna fel, hogy mi is kövessük a bolgár példát, hanem azért állt volna fel, hogy miért nem akadályozzuk meg a külföldi befektetők, jogi személyek termőföldvásárlását. Én azt gondolom, hogy azok a nagyon fontos jogszabályok, amelyeket felsoroltam, és azok a jogszabályok, amelyek az új földtörvény végrehajtásához kapcsolódóan lehetőséget fognak teremteni, 2014. május 1-jére Magyarországot olyan helyzetbe hozzák, hogy Magyarországon sem külföldi, sem belföldi spekuláns egyetlen négyzetcentiméter termőföldet sem tud megvásárolni. Ehhez kértük az önök segítségét, és önök ezt utasították el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)