Készült: 2024.09.22.19:15:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

27. ülésnap (2018.10.03.), 56. felszólalás
Felszólaló Arató Gergely (DK)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:52


Felszólalások:  Előző  56  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az a helyzet, azzal kezdte Németh Szilárd képviselő úr, hogy vitán felül áll, hogy a Sargentini-jelentés, a bevándorlást támogató erők, Soros, összeesküvés által…  ez volt a lényeg. Bocsánat, ha nem pontosan idézem, pedig ma már 37-szer felolvasták ugyanazt a szöveget, lassan megtanulhatnám. (Balla György: Ehhez kevés vagy!) A lényeg mégiscsak az, hogy továbbra is azt állítják, hogy itt a bevándorlási ügyről szól ez a jelentés.

(14.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kell mondanom, hogy ez az állítás nemhogy nem áll vitán felül, de nem is igaz. Ez a jelentés ugyanis  tudniillik a Sargentini-jelentés, aminek kapcsán önök legújabb politikai kiáltványukat az Országgyűlés elé terjesztették  arról szól, hogy az európai uniós szerződéseket minden tagországnak be kell tartania, így Magyarországnak is. Ez arról szól, hogy az Európai Unió szerződésében biztosított jogokat minden európai polgárnak biztosítani kell, a magyar polgároknak is. Ez a jelentés arról szól, hogy a magyar polgárok jogait érvényesíteni kell az Európai Unióban, és az Európai Unió ezeket megvédi. (Nacsa Lőrinc: Nem erről szól!) Szégyen és sajnálatos, hogy ezeket a jogokat a magyar kormánnyal és a magyar kormányt támogató parlamenti többséggel szemben kell megvédeni, de hát ez a helyzet, drága képviselőtársaim. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Úgy van!) Önök állították elő ezt a helyzetet, nem Sargentini asszony, nem az Európai Parlament és nem mi.

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke világosan megfogalmazza azokat az alapértékeket, amelyeken az Európai Unió alapul, a demokrácia, a jogállam elvét, a kisebbségek jogainak tiszteletét, a férfiak és nők egyenlőségére épülő társadalmat, a szociális jogok érvényesülését. A Sargentini-jelentés azzal kapcsolatban fogalmazza meg az Európai Parlament aggályait, hogy ma Magyarországon ezeket az alapértékeket tiszteletben tartják-e.

Tisztelt Képviselőtársaim! Érvényesül Magyarországon a tudományos élet szabadsága? (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Igen!) Azt mondják, hogy igen? Akkor, amikor a Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudomány napján előadásokat tilt be nyíltan politikai okokból az önök nyomására? Amikor pénzügyi pórázon akarják tartani a Magyar Tudományos Akadémiát? Amikor el akarják üldözni Magyarország egyik legjobb minőségű egyetemét?

Érvényesül a vélemény szabadsága, amikor 30 év után újra folyóiratokat zárnak be, szerkesztőségeket cserélnek ki azért, mert olyan cikkek jelennek meg, amelyek nem tetszenek a kormánynak?

Érvényesül Magyarországon az igazságszolgáltatás szabadsága, amikor különbíróságot akarnak ültetni a magyar igazságszolgáltatás nyakába közigazgatási bíróság címmel, és abba a saját kedvüknek megfelelő bírókat szeretnének kinevezni? És mondhatja azt államtitkár úr vagy a kormánypárti képviselők, hogy a bírók nyugdíjazásáról szóló vita lezárult az Európai Unióval úgy, hogy önök csúfosan meghátráltak, mert beláttatták önökkel azt, hogy megsértik az uniós jogot (Dr. Völner Pál: Megegyeztünk!), de ettől még azokat a bírókat nyugdíjba küldték, azok nem tértek vissza (Dr. Völner Pál: Amúgy is nyugdíjba mentek volna.), és bizony megkezdődött, folytatódott az igazságszolgáltatás megszállása.

Érvényesül Magyarországon a magánélet védelme, amikor az önök által elfogadott új büntetőeljárási törvény szerint lényegében korlátlanul lehet megfigyelni ma Magyarországon bárkit, akiről azt gondolják, hogy valakivel kapcsolatban áll (Dr. Völner Pál: Ez nem így van!), aki valakit látott, akiről esetleg feltételezhető, hogy bűncselekményt követett el? De még alapos gyanú sincsen (Dr. Völner Pál: Nem így van!), semmilyen kapcsolata nincs az illetőnek a bűncselekménnyel, ennek ellenére meg lehet figyelni. És érvényesül Magyarországon a magánélet védelme, amikor bírói engedély nélkül végezhetnek egyes szervezetek megfigyelést, például az önök kedvenc házi titkosszolgálata, a TEK?

Tisztelt Képviselőtársaim! Érvényesülnek Magyarországon a szociális jogok akkor, amikor éppen most rendelik el azt, hogy a hajléktalan embereket nem integrálni és segíteni, nem támogatni kell, hanem a szabálysértési jog eszközeivel üldözni? Önök szerint érvényesülnek a magyar emberek jogai?

Az Európai Parlament ezt nem így látja. És igaza van, ha nem így látja, mert az Európai Parlamentnek az is a dolga  ahol ugyanolyan megválasztott képviselők ülnek, mint önök vagy én, akiket ugyanúgy a saját választóik küldtek , hogy őrködjenek az Európai Unió alapértékei fölött, és őrködjenek minden európai polgár jogai fölött.

És önök kétségbe vonják azt, hogy ez a jelentés a magyar kormányt vagy legalábbis a kormánytöbbséget ítéli el. De ki korlátozza Magyarországon az egyházalapítás szabadságát? Kis Józsefné, a Kunigunda utcából? Ki az, aki nem gondoskodik arról, hogy a férfiak és nők egyenjogúsága érvényesüljön? A Miskolci Egyetem szociológushallgatói? Kik azok, akik miatt ma Magyarországon az Alkotmánybíróság nem hozhat érdemi döntéseket? Valamelyik településnek, Bakonybélnek a földművesei, ők döntöttek erről?

Nem, tisztelt képviselőtársaim, önök, az önök kormánya, az önök parlamenti többsége döntött úgy, hogy elveszi és korlátozza a magyar emberek jogait. Legyenek hölgyek és férfiak, vállalják a felelősséget azért, amit tettek! Vállalják a felelősséget azért, hogy ez a jelentés az önök döntéseit bírálja! Ez a jelentés azt bírálja, amit önök tettek ezzel az országgal! Ha megtették, akkor legalább ne futamodjanak meg, és ne bújjanak az ország háta mögé, ne bújjanak a magyar polgárok háta mögé, mert ők nem résztvevői ezeknek a döntéseknek, hanem elszenvedői és kárvallottjai.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kritizálják ezt a jelentést azért, mert hiányos, mert nem kellően alapos, és ebben van némi igazság. Mert az Európai Unió ma nem elég erős szervezet. Az Európai Uniónak ma nincsen megfelelő szervezetrendszere arra, hogy az emberi jogok érvényesülését az Európai Unión belül kellően gondosan tudja vizsgálni. És ez nem jól van így. Mi olyan Európai Uniót szeretnénk, amelyikben a polgárok, minden egyes európai polgár védelmének erősebb garanciái vannak. De ezért van az, hogy a jelentés rendkívül óvatos és konzervatív módon kizárólag nagy tekintélyű nemzetközi szervezetek megállapításaiból, vizsgálataiból építkezik. Az ENSZ, az Európai Tanács vizsgálataiból, az Európai Bíróság és az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéleteiből építkezik elsősorban.

Az lehet, tisztelt képviselőtársaim, hogy az önök számára mindenki Soros-ügynök és bevándorláspárti nem tudom, micsoda, aki bármiben vitatkozik önökkel, de ezeket a szervezeteket egyébként mindenütt a művelt világban tekintélyes, komoly szervezetnek tekintik. Lehet, hogy vitatkoznak velük, nem kell velük egyetérteni, hiszen demokrácia van, de komolyan veszik az ő jelentéseiket. Az Európai Parlament azt mondja, hogy az ő jelentéseiket figyelembe véve bizony ebben a 12 pontban, amit megfogalmaz ez a jelentés, komoly kétségek állnak fönn.

Bírálják azt  egyébként előbb is képviselő úr , hogy nem küldött az emberi jogi, igazság- és belügyi bizottsága az Európai Parlamentnek delegációt Magyarországra. Ez valóban így van. És, tudják, miért van így, képviselőtársaim? Azért, mert az önök pártcsaládjának a képviselői, a Néppárt képviselői a Fidesz kezdeményezésére megakadályozták azt, hogy ilyen bizottság legyen. Sargentini asszony kezdeményezte, a baloldali frakciók támogatták, a jobboldali frakciók akadályozták meg ezt a tényfeltáró bizottságot.

De volt itt azért tényfeltáró bizottság, mert a költségvetés-ellenőrzési bizottság küldött ide delegációt, Deutsch Tamás képviselő úr ennek tagja is volt. Ha megnézik, hogy ez a bizottság milyen kiegészítést nyújtott be a jelentéshez, akkor látni fogják, hogy a legkeményebb állításokat, amelyek önnek a legjobban fájnak, a korrupcióval kapcsolatban, pontosan ez a bizottság tette, azért, mert neki módjában volt alaposan tájékozódni. Tisztelt Képviselőtársaim! Gyanítom egyébként, hogy a 12 pontból ez a pont fáj önöknek a legjobban, hiszen mégiscsak nehéz lenne tagadni a mindent átszövő korrupciót, ahol a miniszterelnök büszkén dicsekszik azzal, hogy 30 éve jár oligarchák pénzén meccsekre, és bejelentette, hogy még további 30 évig ezt szeretné tenni.

De nem szeretném, ha a képviselőtársaim azt gondolnák, hogy az önök legújabb vesszőparipájáról, politikai csodafegyveréről, a határőrségről nem szeretnék beszélni, bár a Sargentini-jelentésben ezzel kapcsolatban az égadta világon nem szerepel semmi. Egyébként sem a „kerítés”, sem a „tranzitzóna” szavak nemhogy a jelentésben, a jelentés indoklásában sem szerepelnek.

Mi is a helyzet a határőrséggel? Tessék kinyitni az Európai Bizottság javaslatát  elérhető , ennek például a 38. cikke világossá teszi, hogy az európai határ- és parti őrség által kiküldött csapatok a helyi nemzeti hatóságok és határőrség irányítása alatt állnak. És mindenütt másutt, ha végigkövetik a javaslatot, az szerepel, hogy az adott tagállam engedélyével és irányítása alatt tevékenykednek az európai határőrség által küldött egységek, ügynökök. Teszem hozzá, ugye azt mondja itt Németh Szilárd, hogy mit tudnak ezek az európaiak a határőrségről. El kell mondanom, tisztelt képviselőtársaim, hogy az európai határőrségnek a rendelkezésre álló emberei egy jelentős részét a tagállamok ajánlják föl.

Itt a nagyszerű lehetőség a magyar kormánynak, ha fontos az európai határok védelme, hiszen önök arról beszélnek, hogy nemcsak a magyar határokat kell megőrizni, hanem Európa határait is  teszem hozzá, ebben igazuk is van , hogy a magyar kormány ajánljon föl határőröket az Európai Határőr Ügynökségnek a rendelkezési állományába, és biztassa arra egyébként a magyar határőröket, hogy pályázzanak az európai határőrség hivatásos állományába is, akik pontosan ugyannyira zsoldosok, mint a magyar határőrök, azok ugyanúgy határőrök, ugyanúgy hivatásos rendőrök, rendvédelmi dolgozók, csak éppen uniós alkalmazottként.

(14.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kimondottan inszinuációnak gondolom az európai intézményekben dolgozó sok-sok magyarral szemben, hogy ők azt gondolják, hogy ők nem ugyanolyan hazafiak, mint azok, akik a magyar kormány alkalmazásában állnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül hadd tegyek arra is egy rövid megjegyzést, hogy abban is tévednek, amikor azt gondolják, hogy az európai migrációs ügynökség majd elveszi a tagállamok hatásköreit. Itt is teljesen egyértelmű a helyzet: benne van az uniós jogszabályokban, a jelenlegiekben is, minden tervezetben is, hogy a migrációs kérelmek elbírálása, ha tetszik, fideszül annak eldöntése, hogy ki jöhet ide, az adott tagállam hatásköre volt, és az is marad mindenfajta változás után.

Végül, tisztelt képviselőtársaim, azon csak mosolyogni tudok, amikor a kétharmadot emlegetik, és a nem szabályszerűen megszerzett kétharmadot emlegetik önök, hiszen egyik oldalról ez az Európai Parlamentnek a ’70-es évek óta alkalmazott szavazási mechanizmusa, minden egyes döntés így születik az Európai Parlamentben. Én azt gondolom, hogy ha önök ezt megkérdőjelezik azért, mert most pont ez áll érdekükben, akkor megkérdőjelezik az Európai Parlament összes döntését az elmúlt évtizedekben, azt is, amelyikkel Magyarország uniós tagságához járult hozzá, de azt hiszem, hogy ez csak a gyenge kifogáskeresés, a vereségbe való bele nem nyugvásnak a gesztusa. Nem tudnak együtt élni azzal, hogy a közvetlenül választott európai parlamenti képviselők döntő többségének rossz véleménye van az önök tevékenységéről, beleértve a kereszténydemokrata képviselőket is, az önök saját pártcsaládját. De én azt javaslom, hogy ne duzzogjanak, hanem gondolkodjanak el rajta, és legalább a saját pártcsaládjukkal ne olyan módon tárgyaljanak, mint ahogy a magyarországi ellenzékkel tárgyalnak, hanem próbáljanak megoldást keresni.

Végül, azt mondta Gulyás Gergely miniszter úr az expozéjában, hogy a magyar kormány nyitott a párbeszédre, nyitott arra, hogy együttműködjön az uniós szervezetekkel. Hát ez csodálatos! Akkor itt a nagyszerű alkalom! Ugyanis az az eljárás, amelyiket most az Európai Parlament megindítani javasol az uniós alapszerződés 7. cikkelye (1) bekezdése alapján, pontosan arról szól, hogy folyjon a jogállamról, a jogállamiságról, az európai uniós alapértékekről strukturált párbeszéd az európai intézmények és az adott tagország között.

Ha önök valóban nyitottak erre a párbeszédre, akkor itt a nagyszerű lehetőség, támogassák majd a mi javaslatunkat, amelyik a Sargentini-jelentés szövegét javasolja elfogadni e helyett a határozati javaslat helyett, és kezdjék meg ezt az érdemi párbeszédet. Mert Magyarország alapvető érdeke az, hogy egy magyar polgárnak ne legyen kevesebb joga, mint egy német, francia vagy akár cseh polgárnak. Magyarországnak alapvető érdeke az, hogy az Európai Uniónak ne csak formálisan, hanem valójában legyen tagja; hogy az Európai Uniótól ne csak a pénzt várja, hanem fogadja el azt az európai közösséget, ami ugyanúgy a kultúránknak a része, mint a zsidó-keresztény kultúra hagyománya. A magyar polgároknak az az érdeke, hogy Magyarország az Európai Unió valódi tagja legyen, és ők is ugyanolyan európai életet élhessenek, mint szerencsésebb sorstársaik, akik valamelyik másik európai országban, egy valóban európai kormány uralma alatt élnek.

Azt kérem tehát önöktől, hogy legyenek nyitottak a párbeszédre az európai intézményekkel, legyenek nyitottak a parlamentben is az érdemi párbeszédre a magyar polgárok jogairól, az uniós alapértékekről, a jogállamról, a demokráciáról, a férfiak és nők egyenlőségéről, a szociális igazságosságról, mert ez az ország érdeke, ez a magyar polgárok érdeke, és mi ennek a szolgálatára tettünk esküt. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP és a DK soraiban.)




Felszólalások:  Előző  56  Következő    Ülésnap adatai