Készült: 2019.10.16.20:23:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

71. ülésnap (2019.06.12.), 103. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:09


Felszólalások:  Előző  103  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy éppen nem az igazságügyi tárca az, aki most képviseli ebben a vitában a kormány álláspontját. Úgy látom, államtitkár úr is egyetért velem e tekintetben. (Dr. Orbán Balázs: Én? Nem!) Nyilván fura lenne, ha az a Trócsányi miniszter úr, aki mindenféle földi jót elmondott (Dr. Orbán Balázs: Örülök, hogy itt lehetek!) erről a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatról annak idején itt a parlamentben, most itt állna, és neki kellene elmondani, hogy mégis visszavonjuk, illetve ideiglenesen elhalasztjuk e törvény hatálybalépését, amit egyébként a Jobbik Magyarországért Mozgalom üdvözöl. Illetve nem azt, hogy elhalasztásra kerül, hanem azt, hogy nem kerül bevezetésre, és reméljük, nagyon bízunk benne, hogy soha nem is fog hatályba lépni ez a törvény, és soha nem fog bevezetésre kerülni.Hogy miért is mondjuk ezt? Azért mondjuk, mert ha az ember megnézi, utánanéz kicsit a közigazgatási bíróságok rendszerének és annak, hogy Magyarországon ennek milyen hagyománya van, akkor mindnyájan tudjuk, mint ahogy megtudtuk a miniszteri expozéból is, hogy létezett Magyarországon a közigazgatósági bíróságok rendszere már a 19. század végén. Ha megnézzük ezt, és elővesszük adott esetben az egyetemi tankönyvünket, amit én nem voltam rest és megtettem, akkor megismerhetjük, hogy mit is írnak az egyetemi tankönyvek a közigazgatási bíróságokról, amit valamikor a 19. század végén bevezettek Magyarországon. Mit ne mondjak, nagyon érdekes dolog ütötte meg a szememet, fel is olvasnám, hogy mit ír a Magyar állam- és jogtörténet tankönyv  egyébként Csizmadia-Kovács-Asztalos írta (Dr. Orbán Balázs: Nem ő írta!)  az 1886. évi XXVI. törvénycikkről. „A közigazgatási bíróságokat elválasztotta a bírósági rendszertől, de a kormány saját felügyelete alatt központosította és a közigazgatási bíróságot a kinevezéseken, az előléptetéseken keresztül függő helyzetben tartotta.” Tehát ezt írja a tankönyv, hogy miért is hozták létre 1896-ban ezt a bíróságot.

Az áthallás elég erős a 21. században, a Fidesz-érában, amikor azt látjuk, hogy milyen erős központosítás, hatalom-központosítás van itt Magyarországon, és hogy a kormány miféle csúcshatalomra törekszik, miközben, mint láttuk, van egy rendszer, amit 2010 óta nem tud a kormány és a Fidesz maga alá bedarálni, ez pedig a magyar bíróságok rendszere. Egyszerűen képtelen elfogadni azt a kormány és képtelen elfogadni a jelenlegi kétharmados parlamenti többség, hogy igenis léteznek még független bíróságok, igenis a bírák csak a törvényeknek vannak alárendelve, ezért úgy gondolták, hogy igenis létre kell hozni egy olyan új szervezetet, amely majd a kormányzati döntéseket fogja végrehajtani. Tehát ha elolvassuk az akkori tankönyvet, akkor egyértelműen összecseng a kép.

Valamikor a 19. században úgy gondolták, hogy a montesquieu-i hatalmi ágak szétválasztása meg fogja oldani ezt a problémát, és nem lesz kormányzati túlhatalom majd az igazságszolgáltatásban. Lám, az igazság már a 19. században rácáfolt, ezt nem tudták megoldani, és ezért kellett létrehozni olyan bíróságokat, amelyek teljesen függetlenek voltak a végrehajtói hatalomtól, a végrehajtói hatalom semmilyen formában nem tudta befolyásolni a bírák ítéleteit, és ezért hozták létre azokat a bírósági rendszereket, amelyek a 19. század közepén Európában gyakorlatilag mindenütt elfogadottak voltak, ahol nem volt ilyen befolyás. Majd ezen változtatott a 19. század legvégén a közigazgatási bíróságokról szóló törvény, ahol újra visszajött az, hogy lehetett befolyásolni bizonyos területekre szűkítve az ítélkezéseket, mint ahogy írja az egyetemi tankönyvünk, a kinevezési rendszeren, illetve a bírák előmeneteli rendszerén keresztül.

De akkor felteszem azt a kérdést, hogy vane szükség Magyarországon közigazgatási bíróságokra, amelyek teljesen önállóan, a bírósági rendszerből kivéve működnek. Akár azt mondom erre, illetve a korábbi vitákban is elmondtam már évekkel ezelőtt is, hogy akár lehet is rá szükség, akár nem ördögtől való az, ha önálló közigazgatási bíróságok vannak.

(14.20)

De akkor működik ez jól, ha megfelelő garanciák biztosítva vannak a jogszabályban, hogy a végrehajtó hatalom nem tud beleszólni az ítélkezésbe, teljes mértékben független lesz a végrehajtói hatalomtól a bírósági rendszer. És azt látjuk, hogy amikor ez a törvény bevezetésre került volna, illetve a parlament el is fogadta, hála istennek, hatályba nem lépett, de 170 évet lépett volna vissza Magyarország az európai jogfejlődésben, 170 évvel mentünk volna vissza az időben.

Amikor a miniszteri expozé volt ezzel a törvénnyel kapcsolatban, akkor Trócsányi László miniszter úr elmondta, hogy hazánk jogtörténetében kiemelkedő jelentőségű esemény részesei vagyunk, és a rendszerváltás nagy adóssága az, hogy létrejöjjenek a közigazgatási bíróságok, és a rendszerváltás mostohagyermeke volt a közigazgatási bíróság, hogy nem jöhetett korábban létre.

Ő a múlt nemes hagyományaira hivatkozott, és felidézett olyan szellemi kútfőket, akik őt arra sarkallták, hogy a közigazgatási bíróságokat be kell vezetni Magyarországon. Itt megemlíti többek között Boér Eleket, Martonyi Jánost és Szabó Józsefet, akik  mint ahogy mondta itt az expozéban  több nyelven naprakészek voltak a közigazgatási bíráskodás nemzetközi irodalmában és a gyakorlatában.

Hát, ezzel szemben azt látjuk, hogy akire ő éppen hivatkozott, Szabó József jogtörténész…  és én megkerestem, hogy ez a Szabó József jogtörténész mit is írt a közigazgatási bíróságról, ha már Trócsányi miniszter úr őrá hivatkozott. Tehát ez már nem a tankönyv, hanem egy jogtörténeti tanulmánya Szabó József jogtörténésznek, aki elmondja az 1886. évi törvénycikkről, hogy a hatékony közigazgatási jogvédelem hiányáért, amit ez a törvény vezetett be, a hatékony közigazgatási jogvédelem hiányáért a történelmi felelősség a korabeli politikai elitet terheli. Nem merték követelni a hatékony közigazgatási jogvédelem egyetlen változatát sem. A magyar politika féltette a központi hatalmat egy jól működő, hatékony bírósági rendszertől, ezért vezették be a közigazgatási bíróságnak ezt a formáját, ami 1896-ban Magyarországon bevezetésre került.

És lám, jött a jó ötlet a Fidesz-KDNP részéről, ha ez megfelelt akkor, és jó volt akkor, hogy ne a független bírósági rendszer érvényesüljön, akkor ez milyen jó lesz nekünk is, hivatkozhatunk a történelmi hagyományokra, tradíciókra, és be fogjuk ezt vezetni, lám milyen jó lesz! Ezzel szemben azt látjuk, hogy óriási volt az ellenállás mindenki részéről, és még azt is tudjuk, hogy Handó Tünde is ezzel kapcsolatban egy közel húszoldalas pamfletet adott ki, amelyben első látásra még ő is rendkívüli mértékben bírálta a közigazgatási bíróságoknak a bevezetését. Ő sem értett ezzel egyet. Aztán persze  bizonyos nyomásra, gondolom  ezt a véleményét megváltoztatta, és utána már elfogadta, hogy legyenek közigazgatási bíróságok.

De miért van szükség  teszem fel újra a kérdést  közigazgatási bíróságokra? Miért kell ezt a rendszert megváltoztatni? Meghallgattuk itt többször, minden évben Handó Tündének a beszámolóját, amikor a bírósági igazgatási rendszerről beszélt, arról, hogyan működnek a bíróságok, a bíróságok igazgatása milyen szintű Magyarországon, és ezeken elmondta, már 2016-ban elmondta, hogy Magyarországon a közigazgatási bíráskodás kiemelkedően magas színvonalú az Európai Unió többi országához képest is. És elmondta azt is, hogy második helyen áll Magyarország, ahol a legjobban működik a közigazgatási bíráskodás rendszere a független magyar bíróságok rendszerén belül. Ezt én hangsúlyoztam ki, de ez így működött.

Majd 2017-es beszámolójában pedig elmondta, hogy hatalmasat léptünk előre, hiszen Magyarország az első lett az Európai Unióban, itt a legjobb a közigazgatási bíráskodás, gyakorlatilag az egész Európai Unióban. Én nem gondolom azt, hogy olyan sok mindenben lennénk mi az elsők az Európai Unióban, és örülünk annak, és valóban büszkék lehetünk arra, hogyha a bíróságok ilyen jól dolgoznak. Ha a magyar bírák ennyire jól felkészültek, és valóban a magyar közigazgatási bíráskodás a legjobb az egész Európai Unióban, igenis büszkék lehetünk rá. És nem gondolom azt, hogyha felteszem újra ezt a kérdést, hogy vane szükség új közigazgatási bírósági rendszerre, hogy le kellene bontani azt a rendszert, ami Magyarországon kiválóan működött az elmúlt két évtizedben. Nem hiszem, hogy azt le kell bontani.

És megkérdezem azt, hogy a Fidesz, a kormány miért akarja ezt lebontani, ha ez kiválóan működik. Ha szakmailag az Európai Unióban az első helyen van a közigazgatási bírósági rendszer, ha szakmailag olyan jól működik, ha szakmailag nincs rá panasz, akkor miért kell egy teljesen új (sic!) rendszert megváltoztatni, teszem fel ezt a kérdést. Nyilván ennek csak és kizárólagosan politikai okai lehetnek, olyan politikai okok, amelyek alapján  amit már láttunk akkor, amikor a bírák kényszernyugdíjazásáról beszéltünk, amikor ideterjesztették azt a törvényjavaslatot is  próbálták megfélemlíteni a független magyar bíróságokat, hogy igenis, ne olyan törvényeket hozzanak, amelyekről ők azt gondolják, hogy a törvényeknek megfelelőek, hanem igenis, a kormánynak megfelelő ítéletek születhessenek.

És bizony ebben a törvényben, amely most, hála istennek, nem fog hatályba lépni, és reméljük, hogy soha nem fog hatályba lépni, ez lehetőséget adott volna arra, hogy a kormány bizony komoly befolyást gyakorolhasson, és a lehetősége meglegyen, hogy befolyást gyakoroljon az ítélkezésre. Itt elsősorban arról a személykiválasztási folyamatról van szó, amelyről elmondta miniszter úr az expozéjában, hogy itt pedig át lesznek véve a bírák, és hogy ez milyen jó lesz, a közigazgatási bírák át fognak jönni.

Igen ám, csakhogy azt is láttuk, hogy nagyon sok helyen nem jelentkeztek a bírák arra, hogy átjöjjenek; illetve, amikor Handó Tünde beszámolt róla, hogy körülbelül hány bíró várható, hogy átjön, meg azt is megtudtuk a minisztériumtól, hogy hány főből fog állni a közigazgatási bíróság, akkor láttuk azt, hogy messze a felét sem fogja kiadni az ítélkező bíráknak a létszáma ezeknek a közigazgatási bíróságoknak a rendszerében. Gyakorlatilag olyan kiválasztási rendszer került be ebbe a törvényjavaslatba, amely aztán törvénnyé is változott, olyan kiválasztási rendszer, ami arra determinálta a bíróságokat, hogy a jövőben gyakorlatilag kizárólagosan bírói rendszeren kívülről, a közigazgatásból töltsék fel a megüresedő bírói álláshelyeket, illetve azokat az álláshelyeket, amelyek nem kerülnek 2020. január 1-jével felállításra, azokat a bírói álláshelyeket kívülről fogják feltölteni. Itt pedig körülbelül a bíróságoknak a kétharmada került volna be kívülről.

A törvény szövegében egyértelműen benne van, és meg vannak nevesítve, ha jól emlékszem, a 81. §ban azok az intézmények, ahol az ott dolgozókat előnyben kell részesíteni a többiekkel szemben. Kik ezek? Nyilván a minisztériumokban, a miniszteri szerveknél, a kormányhivatalokban dolgozók, az ügyészségen dolgozók, tehát azok, akiket folyamatosan a kormány a kétharmados többség tudatában gyakorlatilag maga alá begyűrt, és az ezekben dolgozó emberek, akik abban szocializálódtak, hogy nekik bizony teljesíteni kell a miniszter elvárásait, bizony meg kell felelni a kormány elvárásainak, mert azonnal elveszthetik az állásukat, ha ezt nem teszik meg. Így lehet befolyásolni azt, hogy kiket válasszanak ki.

Olyan pontrendszert dolgoztak ki a bírák előmeneteli rendszerébe, illetve felvételi rendszerébe, ami teljesen egyértelműen…  és utána önök elmondták volna, hogy teljesen legálisan, hát ez a törvény, ezt kell alkalmazni, hogy a kívülről jövők előnyt élveznek, méghozzá a pontszám során olyan előnyt, ami gyakorlatilag behozhatatlan. És hozta volna azt a rendszert is, hogy gyakorlatilag belülről a bírósági titkárok és fogalmazók soha nem lehettek volna bírák, mert a kívülről jövők mindig előnyt élveznének a pontszámok alapján. De ha nem, akkor ott van még utolsó vétójogként az igazságügyi miniszternél az a lehetőség, hogy bármikor megvétózhatja egy-egy bíróaspiránsnak a kinevezését, még akkor is, ha az arra alkalmas közigazgatási bírói tanács őt választotta a legalkalmasabbnak és szakmailag a legjobbnak, még mindig egy indokolás mellett a miniszter azt mondhatja, hogy neki bármilyen oknál fogva nem tetszett ennek a bírának a hozzáállása, számára nem volt meggyőző a szakmai tudása, és leírja 3-4 mondatban, hiszen csak egy indokolást kell hozzátenni, és már nem ő lesz felterjesztve a köztársasági elnök irányába, és nem ő lesz kinevezve bíróvá.

Tehát ily módon a kormány gyakorlatilag folyamatosan a saját embereivel tudja feltölteni ezeket a bíróságokat, és semmiféle megnyugtató fék nem lett beépítve ebbe a rendszerbe, még akkor is, ha a Velencei Bizottság a kritikai érveit többször elmondta önöknek, mégsem lett beépítve minden szinten. Bizonyos szinten be lett, de alapjaiban nem nyúltak hozzá, és alapjaiban ma is megvan arra a lehetőség, hogy olyan csapatot állítsanak össze, amely majd nem a törvénynek, hanem elsősorban miniszteri elvárásoknak fog megfelelni. Ez a legnagyobb problémája ennek a törvénynek, ezért nem volt támogatható ez a törvény.

(14.30)

A legfőbb aggályaim tehát még egyszer elmondanám. Az ügyek politikai befolyásolása lehetőség lett volna, és szerintünk a jogállamiság újabb bástyája dőlt volna le, a bírói függetlenséget csorbította volna nagymértékben. Rossznak tartjuk az egységes bírósági szervezet megbontását, ezt az új rendszer eltávolítja, az igazságszolgáltatást az ügyfelektől, mert térben is egészen távolra fognak kerülni. Nem lesz egységes a bírói pályázati rendszer, lehetőség lesz a bírói posztok politikai alkalmasság szerinti betöltésére, és a közigazgatásból jelentkezők már megtanultak azonosulni ezzel a politikai rendszerrel.

Ezek azok a legfőbb okok, amik miatt számunkra ez a törvény elfogadhatatlan, és nagyon örülünk annak, hogy ez most nem kerül bevezetésre, és reméljük, hogy ez örökre elhalasztásra kerül. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  103  Következő    Ülésnap adatai