Felszólalás adatai

Ön azzal kezdte, hogy példátlan az Európai Unióban, hogy pusztán egy kormánytöbbség, egy kormányoldal fogadjon el egy alkotmányt, egy alaptörvényt. Én úgy gondolom, nem az a példátlan, hogy egy kormányoldal fogad el egy alaptörvényt, hanem az, hogy egy kormányoldalnak olyan széles körű parlamenti többsége van, amely feljogosítja őt, teljesen alkotmányosan, törvényesen és szabályosan, hogy egy alaptörvényt fogadjon el. Úgyhogy én úgy gondolom, igazából itt a parlamenti arányok azok, amelyek párját ritkítóak, nem pedig az, hogy egy kormányoldal hoz meg egy alaptörvényt. És azt meg hadd tegyem hozzá KDNP-s képviselőként, azért legalább két pártról beszélhetünk, a Fideszről és a KDNP-ről.

Ami az alkotmánybírósági törvénnyel kapcsolatos kifogásait illeti, az önök képviselője is ott ült az alkotmányügyi bizottságban, és a parlamenti vitában is egyértelművé tettük, hogy maga az Alkotmánybíróság értett egyet azokkal a javaslatokkal, módosító indítványokkal, amelyek az alkotmánybírósági törvényhez érkeztek.

Tehát amikor ön az Alkotmánybíróságról szóló, január 1-jén hatályba lépő sarkalatos törvény egyes passzusaival vitatkozik, akkor nem velünk, vagy nemcsak velünk vitatkozik, de magával az Alkotmánybírósággal is vitatkozik, hiszen itt egy hosszas egyeztetésre került sor, és egyetértésre jutott a kormányoldal és az Alkotmánybíróság abban, hogy hogyan zajlódhat technikailag, tartalmilag január 1-jétől az Alkotmánybíróság eljárása.

Azt pedig engedje meg, hogy elmondjam, hogy számomra azért valamelyest hiteltelen az, amikor a Jobbik lép fel mint az alapjogok és a jogállamiság legfőbb védelmezője, hiszen hogyha megtapasztalnánk azt a típusú Gárda-kormányzást, amire a Jobbik készült, akkor emlékszünk, hogy hogyan van önöknél a jogállamiság: Morvai Krisztina fönn ül a Sándor-palotában, van két pecsétje; pecsételné az egyikkel, másikkal: "magunkfajta", "magukfajta", és önök így döntenék el a jogállami kérdéseket.

Ehhez a Gárda-típusú Gárda-kormányzáshoz képest, azt hiszem, hogy Magyarországon azért még nem kell aggódnunk a jogállamiság miatt. Magyarországon az alkotmánybírósági törvény és az alaptörvény passzusai is teljes mértékben megfelelnek az európai uniós szokásoknak, az európai uniós vagy a világon mindenhol bevett jogállami alapelveknek is. Így például az Európai Unió számos országában csak valódi alkotmányjogi panaszra kerülhet sor, de nem kerülhet sor actio popularisra.

Az a típusú szabályozás, amit a magyar alaptörvény most tartalmaz, az a német alaptörvényből, a német alkotmánybírósági törvényből átvett szabályozási mód. Ott is a képviselők egynegyede fordulhat az Alkotmánybírósághoz, tisztelt képviselő úr. Tehát hogyha önnek nem tetszik ez a magyar szabályozás, hogy a képviselők egynegyede fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akkor a Német Szövetségi Köztársaság nagykövetsége előtt is szervezhet egy tüntetést, nem csak a magyar parlament előtt. Ugyanezt a német modellt vettük át. Ott is a német alkotmánybíróság ügyeinek 95 százaléka a valódi alkotmányjogi panaszok alapján történik, tehát azok alapján, amik január 1-jétől a magyar törvény szerint is egyfajta jogorvoslati fórumként, a többi jogorvoslati lehetőség kimerítése után, vagy közvetlenül akkor, hogyha nincs jogorvoslati lehetősége egy állampolgárnak, akkor vehető igénybe. Tehát mondom, ez a szabályozás is teljes mértékben megfelel a német alkotmánybíróság gyakorlatának is.

A mi jogállami modellünk valamelyest a német, germán minta átvételén is alapul, és ott is mindösszesen 5 százalék azoknak a normakontrolloknak az iránya, amit ön az előbb hiányolt, hogy a Jobbik-frakció nem fordulhat közvetlenül az Alkotmánybírósághoz. A képviselők egynegyede számára vagy az ombudsman számára, a kormány számára a normakontroll lehetősége továbbra is nyitott Magyarországon. De a legfontosabb kérdés minden alkotmánybírósági üggyel kapcsolatban az, hogy senkit se érhessen joghátrány alkotmányellenes jogszabály miatt.

Ez a január 1-jétől hatályba lépő lehetőség teljes mértékben biztosítja ezt, hiszen ha valakit olyan törvény miatt ér hátrány, amely alkotmányellenes, akkor a normál jogorvoslati lehetőségek kimerítése után az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és kérheti az Alkotmánybíróságtól ennek az alkotmányellenes törvénynek a megsemmisítését, és ez rá nem vonatkozhat.

A mi hozzáállásunk, a mi kiindulópontunk az állampolgárok alkotmányos alapjogainak a védelme. Ilyen szempontból ez teljes mértékben megfelelő, hiszen ha bárkit alkotmányellenes törvény alapján bármilyen jogsérelem ér, utána a rendes mód alapján, az új alkotmánybírósági törvény alapján meg tudja semmisíttetni ezt a törvényt, ami rá vonatkozóan hátrányos következményekkel járt, és senkit január 1-jétől sem érhet semmifajta hátrányos jogkövetkezmény alkotmányellenes törvény miatt.

Éppen ezért az ön felszólalásában mondottakat el kell hogy utasítsam. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)