Felszólalás adatai

ÉKES JÓZSEF (független): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap a parlamentben volt egy vita, amikor örömömre Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr is itt volt, mert szerettem volna vele vitatkozni, jómagam mondtam, lehet, hogy az állampolgároknál különböző ígéretekkel egyfajta szimpátiát lehet kiváltani. Lehet, hogy az állampolgároknál, amikor különböző rendezvények vannak, mondjuk, május 1-je és egyéb más jellegű nagyobb ünnepségek, akkor állami forrásokból lehet úgy ünnepséget rendezni, hogy ingyenvirslivel, ingyensörrel ideig-óráig a szomjúságot és az éhséget lehet csillapítani.

A vállalkozói réteg nem befogadókész különböző ígéretekre, és itt pontosan a hazai kis-, középvállalkozásokról beszélek, hiszen a hazai kis-, középvállalkozások általában naponta számvetést csinálnak. A naponta történő számvetés - hiszen az életformájuk is olyan, hogy hajnalban kelnek, késő este fekszenek, és közben a könyvelésüket is meg kell csinálni -, az ő számvetésük tisztán és világosan megmutatja számukra, hogy a mai hazai adó- és járuléktörvények, rendeletek tulajdonképpen milyen mértékben sújtják őket. Innentől fogva a vállalkozók is el tudják dönteni, hogy a rendszerünk rossz-e, és hosszú távon mit kíván a számukra biztosítani, vagy pedig jó, és akkor egyfajta stabilitás, beruházási kedv, nem félelem, hanem valóban munkahelyteremtés az ő hosszú távú perspektívájuk is.

A másik ilyen dolog, hogy ma a hazai kis-, középvállalkozások és talán szép lassan az állampolgárok is egyfajta félelemérzetben élnek, hiszen az összes hatóság és felügyeleti szervek, amelyek ellenőrzik a hazai kis-, középvállalkozásokat, általában árbevétel-orientáltak. Ismerek olyan vállalkozót, akinek azt ajánlottam, hogy a hatóság, a felügyeleti szerv számára a lakásában adjon már ki egy szobát, mert olyan sűrűn mennek hozzá, keresnek, és megpróbálják mindenféle kifogással a vállalkozót megfoghatóvá és büntethetővé tenni. Az élelmiszer-biztonság, a hazai termékpiac-védelem kapcsán míg egy multinacionális bevásárlóközpontot adott esetben egy termék helytelen értékesítése folyamán megbüntetnek 3 millióra, addig adott esetben egy hazai kis-, középvállalkozást 6 millióra, akinek összesen a boltjában lévő termék értéke tulajdonképpen ugyanannyi. Itt aránytalanságok vannak, és ebből mondom azt, és ebből idézek arra, hogy igenis félelemérzet tükrözi a hazai kis-, középvállalkozásokat.

Amiről az előző napirendi pontban is beszéltem, sűrűn beszélünk arról, hogy Magyarországon hihetetlen mértékű a feketemunka, feketegazdaság, csempészet. Általában minden választás előtt ez a kérdéskör úgy jelenik meg, hogy megközelíti a 30 százalékot. De talán lehetne úgy is mondani számokat, hogy évente 1000 milliárd környékén mozog a feketegazdaság, csempészet, feketemunka, és ha ezt az 1000 milliárdot valami úton-módon az állam a költségvetésében meg tudná fogni, akkor a 2005-ös évben nem beszélhetnénk az államháztartási hiány 1000 milliárdos nagyságrendjéről, és 2006-ban nem kellene betervezni, mondjuk, 1500 milliárd államháztartási hiányt.

De mi kell ehhez? Mi biztosítja a stabilitást? Nem az ígérgetések, hanem valóban radikális adó- és járulékcsökkentés. Mert ha azt mondjuk, hogy évi 1000 milliárd hiányzik a költségvetésből, akkor ezt úgy lehet tisztává tenni, hogy a hazai kis-, középvállalkozók számára valóban olyan perspektívát biztosítani, amely a terheiket nagyobb mértékben csökkenti, ezáltal senki nem gondolkozik azon, hogy az adót megkerülje, vagy a feketegazdaságnak egy olyan szereplője legyen, ami alapján olyan bevételekhez tud hozzájutni, amivel adott esetben a vállalkozását tudja stabilizálni.

Ezért is lenne szükség egy radikálisabb adó- és járulékcsökkentésre, és úgy látom, hogy a kormány a maga részéről ezt a kérdést nem meri felvállalni, holott nagyon jól tudjuk, hogy ha kisebb terhek terhelnék a hazai kis-, középvállalkozásokat, akkor sokkal tisztességesebben végeznék ők is a tevékenységüket, és sokkal tisztességesebben adóznának is. Annak ellenére, hogy Magyarországon igenis ki kell mondani, hogy a hazai kis-, középvállalkozások tisztességesek, és nem úgy kell velük bánni, mint egyfajta bűnözőkkel. Ezt mondom azért is, mert ha a magyar sajtóban, médiumokban megjelenik egy vállalkozónak adott esetben törvénysértő cselekedete, akkor a sajtó úgy prezentálja, hogy X. Y. vállalkozó.

(19.10)

Felteszem a kérdést itt a parlament padsoraiban, hogy ha mondjuk egy X. Y. öntő bűncselekményt követ el vagy törvényt sért, akkor odaírják-e a neve után, hogy öntő. Vagy mondjuk egy banktisztviselő bűncselekményt vagy törvénysértést követ el, odaírják-e a neve után, hogy X. Y. bank tisztviselője? A vállalkozóknál odaírják, hogy X. Y. vállalkozó.

Tehát ezért is mondom, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokkal sajnos a kormányzat ilyen mértékben jár el, és tulajdonképpen ezt sugallja, hogy a hazai kis- és középvállalkozások bűnözők. Ezt valahol el kellene törölni, és talán a médiákból is töröltetni kellene, mert ha valaki törvénysértést követ el, akkor az X. Y., és adott esetben a vállalkozásán keresztül követheti el a feltételezett törvénysértést. Tehát ebben is alapvetően egyfajta diszkrimináció van.

Nézzük a jövedéki adók kérdését! Ma a világban, ahogy Magyarországon olyan ezermilliárd környékén van a feketegazdaságból származó feltételezhető jövedelemkiesés, úgy tulajdonképpen Európában és világszerte ez évente - írd és mondd! - 490 milliárd dollárra rúg. Tehát egészen biztos, hogy az Európai Unión belül is a jövedéki törvények átgondolására kényszerülnek, hiszen magának a csempészetnek, a feketegazdaságnak, feketekereskedelemnek a száma nemhogy csökkenne, hanem radikálisan nő. Ebből adódóan én magam nem értem meg, amikor a kormány arra hivatkozik, hogy az üzemanyag jövedéki adóját az Európai Unió írta elő, és ezen nem lehet változtatni. Az Európai Unió a maga részéről a jövedéki adó alapjának a nagyságrendjét határozta meg, de a magyar jövedéki adó tíz forinttal magasabb.

Azért is tértem rá az üzemanyag kérdésére, mert ha, mondjuk, egy szegény őstermelő a saját traktorával elmegy tankolni, akkor a rendőrség megállíthatja, és vegyvizsgálat alá vetheti a benne lévő gázolaj minőségét - ugye, államtitkár úr, ez így van? -, és ha valami eltérést talál, akkor mint egyfajta bűnözővel szemben, minden további nélkül eljárhat, és eljárást indíthat. De előfordul olyan is - itt most nem céget akarok megnevezni -, hogy az a Pista bácsi hivatalos kútnál tankol, és a hivatalos kútnál tankolt gázolaj minősége nem felel meg. A kérdés ott merül fel, hogy a nagy beszállító cég tette-e bele abba a tartályba azt a gázolajat, amely rossz minőségű, vagy adott esetben más csatornákon keresztül, mondjuk, külföldről bejutott az a gázolaj, és a kutassal megbeszélve helyezték bele abba a tartályba, ami alapján szegény Pista bácsival szemben eljárást indítanak, mert a traktora tankjában nem a megfelelő minőségű gázolaj volt.

Tehát ezeket lenne érdemes végiggondolni, és a hazai kis-, középvállalkozásokat tisztességesen kezelni, terheiket csökkenteni, és közös gondolkodással a valódi feketegazdasággal szemben olyan közös törvényeket megalkotni, amelyek részben ezt az ezermilliárdos nagyságrendet visszahozzák a magyar költségvetésbe. De ehhez valóban az kell, képviselőtársaim - és ezt szeretném államtitkár úrnak is hangsúlyosan elmondani, rajta keresztül a pénzügyminiszternek és az MSZP-nek is -, hogy az nem járható út, hogy a kis-, középvállalkozások adóterheit ilyen magas szinten tartjuk, és azonkívül megpróbáljuk hatósági felügyeleti eljárásokkal naponta ellenőrizni őket, amiből adódóan lassan már a tevékenységüket sem tudják végezni.

Tehát úgy érzem, ezekben kellene radikális változtatást, és az első lépésként valóban radikálisabb adó- és járulékcsökkentést eszközölni, mert az önök részéről sokszor elhangzik, hogy a feketegazdaság, feketetevékenység, csempészet ma már eléri a 30 százalékot. Ennek a miértje nem az, hogy az emberekben alapvetően megvan a bűnözés vagy a hajlam arra, hogy ezt a tevékenységet folytassák, hanem adott esetben az államilag rájuk terhelt magas adó- és járulékterhek következménye ez tulajdonképpen, és ennek a következménye az, hogy Európa- és világszerte nő a feketegazdaság és a csempészet. S a legszomorúbb az, hogy ezeknek a forrásoknak, bevételeknek, ennek az évi 490 milliárd dollárnak egy bizonyos szegmense - senki nem tudja, hogy hány százaléka - jut a terroristaközpontokba vagy a terroristák kezébe.

Tehát itt összefügg a feketegazdaság, a csempészet és maga a terrorizmus is, hogy Európában inkább kevésbé érezhető magának a terrorizmusnak a hatása, de azért maffiatörvények ezeken a területeken kegyetlen keményen uralkodnak, és sajnos Európa is szenved ettől.

Én ezért is kérem a kormányt, hogy ne ötéves ciklusokban gondolkozzon, hanem egy radikálisabb adó- és járulékcsökkentésben, és akkor sokkal tisztábbá lehet tenni a magyar gazdaságot.

Köszönöm a figyelmüket. (Pettkó András tapsol.)