Készült: 2024.05.16.16:17:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

98. ülésnap (2023.12.12.), 10. felszólalás
Felszólaló Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:08


Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elnézést a borízű hangomért, de igyekszem stílszerű lenni, mert ma a borról szeretnék beszélni.

A legtöbb borvidéken megtörtént a szüret, és olyan hírek jöttek, hogy igen jó évjárat lesz az idei év, köszönhetően a hosszú ősznek. Mégsem igazából boldogok a borászok, mert a borágazatot egy hosszan tartó válság kínozza, amely válságnak az egyik oka a kereslet csökkenése, a fiatal generációk nem nagyon akarnak bort fogyasztani, a másik pedig a kínálat bővülése, hiszen külföldről, Dél-Afrikától Új-Zélandig új kínálók jelentek meg a piacon, és ez igen nehézzé teszi a helyzetet. Az idei esztendőben odajutottunk, hogy a borszőlőt nem lehetett eladni a termelési költség egyharmadáért sem, feldolgozni meg nem volt érdemes, mert csurig vannak a pincék, hiszen a bort nem lehetett eladni már évek óta. Ezért egyre több borász dönt úgy, hogy felhagy a borászattal, hogy kivágja a szőlőt.

Ennek viszont igen komoly negatív következményei lesznek, mert a következő években majd kiderül, hogy szőlő- és borhiány lesz, hiszen nagyon fontos látni, hogy a szőlészet és a borászat egy olyan szakma, amelyben nagyon hosszú a termelési idő, tehát abból a szőlőből, amit most elültetünk, hat-nyolc év múlva lesz csak fogyasztható bor. Tehát ha egy ilyen szituációban ma sokan döntenek úgy, hogy felhagynak ezzel, akkor egy komoly termelési ciklus alakul ki.

A fejlett országokban természetesen az ilyen típusú termelési ciklusokra van megoldás, ez pedig nem más, mint az agrárpiaci rendtartás. Magyarországon azonban a szőlészet-borászat tekintetében nem igazából működött ez az elmúlt időszakban, csak tűzoltásszerű megoldásokra futotta az agrártárca erejéből, és ez bizony komoly problémákat hozott elő. De ne legyünk igazságtalanok, mert most van egy új terv a szőlő- és borágazat megmentésére. Rókusfalvy Pál kormánymegbízott egy 600 oldalas anyagot  nemzeti bormarketing-stratégia a 2023-26. évekre vonatkozóan  tett le az asztalra, és reméljük, hogy majd ez alapján komoly változás lesz.

De hogy mi is van ebben a bormarketing-stratégiában, azt sajnos nem tudjuk, mert ahogy megjelent, rögtön titkosítva is lett. El nem tudom képzelni egyébként, hogy miért kell egy cselekvési programot titkosítani, ráadásul úgy, hogy az érintettek sem tudnak róla. Hogy képzeli azt a kormány, hogy a borágazat válságát úgy fogja megoldani, hogy ebből kihagyja az érintett borászokat, akik nem tudnak róla, hogy ez az életmentő terv tulajdonképpen mit is takar?!

Azt látom egyébként, hogy az Orbán-kormány most is ugyanazt a stratégiát vagy taktikát követi, amit korábban, hogy kimenti a csókos haverokat, ugyanakkor az ágazatot bennhagyja a válságban, és aztán látszattevékenységekkel próbálja megnyugtatni egyrészt az érintetteket, másrészt pedig a propagandát ezzel tudja működtetni. Meggyőződésem az, hogy az évi 3 milliárd forintért elkészített nemzeti bormarketing-stratégia csak egy blöff, igazából nem tartalmaz olyan információkat, amelyek valóban használhatnának ennek az ágazatnak. Természetesen persze lehet, hogy nekem nincs igazam és hibázok ebben a dologban.

Egy módon tudna engem az Agrárminisztérium és az államtitkár úr meggyőzni: ha átadnák nekem ezt a bormarketing-stratégiát, és belenézhetnék nemcsak mint országgyűlési képviselő, hanem mint borász is. Ígérem egyébként önöknek, hogy ha ezt elolvasom, és valóban azt találom, hogy ez tényleg megalapozott stratégiai terv, meg fogom követni önöket, akár itt a parlamentben is, és azt mondom, hogy bocsánat, tévedtem. Tehát szeretném látni ezt a stratégiát, és nemcsak én, hanem a borászok is annak érdekében, hogy valóban tudjunk előrelépni. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai