Készült: 2024.09.22.09:38:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

41. ülésnap (2010.11.02.), 203. felszólalás
Felszólaló Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó Alkotmányügyi bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 2:34


Felszólalások:  Előző  203  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Az alkotmányügyi bizottságban, amikor elénk került ez az összecsomagolt javaslat, amely az alkotmány és a népszavazási szabályok egy konkrét politikai cél érdekében történő átszabásáról szólt, akkor egy dolog jutott az eszembe, egy komoly történelmi, múltbéli hasonlóság.

Lassan már nyolc éve volt az a bizonyos alkotmánymódosítás az Európa-klauzula alkotmányba emelésére irányulóan, amelyet akkor a Fidesz és az MSZP közösen megszavaztak, amelynek egyetlenegy célja volt, hogy az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazási kérdést beemelték az alkotmányba; 79. §-ként beillesztettek egy népszavazási kérdést azért, hogy jogorvoslati joggal ne élhessenek a Választási Bizottságnál azok, akik úgy gondolják, hogy nem szabadott volna ilyen kérdést ebben a formában feltenni. Hiszen nem a csatlakozásról szólt a kérdés valójában, hanem a csatlakozás általános feltételeiről.

Lényegében ilyen példával szembesülünk most, amikor gyakorlatilag az aktuálpolitikai jogalkotás - sajnos - szolgálatába áll egy olyan, egyébként támogatható célnak, amit a Jobbik-frakció már egyértelműen és világosan többször kinyilvánított, hogy valóban azok a gátlástalan, ha úgy tetszik, valóban pofátlan méretű végkielégítések semmilyen formában ne maradhassanak ott; ezek nemcsak a jó erkölcsbe ütköző vagyonszerzések, hanem nyilvánvalóan megvalósul álláspontom szerint a büntető törvénykönyvnek olyan tényállása is, amely a hivatali visszaélés különböző formáit veti fel. Tehát büntetőjogi eszközökkel igenis támadhatóak ezek a végkielégítések.

Egy biztos: alkotmányjogi szempontból ez a válasz azonban nem elfogadható. Ezt nemcsak azért mondjuk, mert ellenzéki pártként nekünk nyilván az az első számú szempontunk, hogy minél szélesebb legyen a kontrollköre. Ez össznemzeti érdek, hogy a kontrollköre ne szűküljön, és ne legyen egy napi, aktuálpolitikai célkitűzés érdekében átszabható az alkotmány, amely, mint tudjuk, igazából már eleve ebben a formájában sem alkalmas valóban, hiszen igazából a történeti alkotmányosságunk helyreállítása az előfeltétel, a Szent Korona-tan elveihez való visszatérés az előfeltétel, és ennek érdekében igenis le kell szoknunk arról, és nem is szabad rászokni arra, hogy az alkotmány napi érdekeknek megfelelően átszabható olyan massza legyen, ami igazából teljes mértékben a tiszteletreméltóságát is elveszti a társadalom előtt.

Ezért ebben a formájában ezt az előterjesztést nem tudtuk támogatni. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  203  Következő    Ülésnap adatai