Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP elkötelezett támogatója a terrorizmus elleni harcnak. Határozott elvi álláspontunk, hogy Magyarországnak is erejéhez, valamint teherbíró képességéhez mérten ki kell vennie részét a demokratikus államok közösségének a nemzetközi béke és biztonság fenntartását célzó erőfeszítéseiből. Az MSZP ezt képviselte korábban kormánypártként, és felelős ellenzéki pártként ugyanezt képviseli most is. Ennek szellemében következetesen támogattuk és támogatjuk Magyarország szerepvállalását a Koszovóban, Boszniában, Afganisztánban és Észak-Afrika számos országában tevékenykedő katonai missziókban. Ezekben a missziókban a Magyar Honvédség állománya és katonái kiváló helytállásról tettek tanúbizonyságot, és komoly elismerést vívtak ki hazánknak.

A nemzetközi katonai feladatok támogatása részünkről nem pusztán nyilatkozatokban, hanem itt az Országgyűlés ülésein az MSZP szavazási magatartásában is rendre megmutatkozott. Éppen két hete annak, hogy kilenc darab ilyen nemzetközi katonai misszióról szóló beszámoló elfogadásáról határozott a Ház, amiket az MSZP kivétel nélkül mind megszavazott.

Azzal szemben sem fogalmaztunk meg kritikát, és támogatandónak tartottuk, hogy előző év őszén a kormány csatlakozott az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi koalícióhoz, bár ezt a lépést előzetesen a támogatásunkról nem tudtuk biztosítani, hiszen az Orbán-kormány ebbe a döntésbe sem volt hajlandó bevonni az ellenzéket, holott Magyarország szerepvállalása jelenleg is nagyon jelentős. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen szerveződött nemzetközi koalíciónak jelenleg 62 plusz 1 ország a tagja. A részt vevő országok katonai erejükhöz és gazdasági lehetőségeikhez mérten veszik ki részüket a közös erőfeszítésekből. Jelenleg 16 ország tartozik abba a kategóriába, amely harci repülőivel részt vesz az Iszlám Állami elleni légicsapásokban, illetve harcoló erőket bocsátott rendelkezésre. További 16 ország alkotja a szerepvállalás második kategóriáját, amelyek katonai felszerelések, hadianyagok rendelkezésre bocsátásával támogatják a küzdelmet. 14 ország humanitárius segítséggel támogatja a koalíciót, míg 14 ország csak politikai támogatást nyújt.

(Móring József Attila elfoglalja a jegyzői
széket.)

Magyarország már jelenleg is a szerepvállalás második kategóriájába tartozik, figyelemmel arra, hogy a humanitárius segélyeken túlmenően jelentős mennyiségű hadfelszereléssel járul hozzá a terrorszervezet elleni küzdelemhez. Az erről szóló 1470/2014-es kormányhatározat szerint több millió darab különböző töltényt, lőszert, hadianyagot bocsátottunk már eddig is az Iszlám Állam terrorszervezet ellen Irak területén küzdő biztonsági erők rendelkezésére.

Bár a kormány egészen eddig nem volt kíváncsi az álláspontunkra, most azonban e napirend kapcsán szeretném egyértelműen rögzíteni: az MSZP támogatja Magyarország részvételét az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel szemben létrejött koalícióban, és elfogadhatónak tartja a szerepvállalás jelenlegi formáját és mértékét. Azt is elfogadhatónak tartjuk, hogy a nemzetközi környezet és a biztonsági feltételek változásával akár a részvétel újragondolása, esetleg annak fokozása is indokolttá válhat.

A kormány-előterjesztés most a lehető legmagasabb szintre akarja emelni a szerepvállalást, és magyar katonákat akar küldeni a világ egyik legveszélyesebb válságövezetébe. Csakúgy, mint minden korábbi esetben, az MSZP frakciója ezúttal is alaposan tájékozódott, és gondosan mérlegelte, hogy a jelenlegi körülmények között az előterjesztés szerinti feltételekkel megadható-e a felhatalmazás a katonai részvételre. A rendelkezésre álló információk alapján, a felelősségteljes mérlegelés eredményeként arra a következtetésre jutottunk, hogy az Orbán-kormány több okból is nincs abban a morális helyzetben, hogy az Országgyűlés felhatalmazását kérje.

(14.00)

Teljesen nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy az előterjesztésben szereplő katonai feladatra Magyarországot nem felkérték, hanem arra Orbán Viktor kormánya maga ajánlkozott. Világosan kiderült ugyanis, hogy politikai szinten nem érkezett ilyen tartalmú felkérés a nemzetközi koalíció részéről. Csupán az Iszlám Állam terrorszervezet elleni műveletek tervezését végző amerikai CENTCOM területi parancsnokság kereste meg a Honvéd Vezérkart a konkrét műveleti részvételi igénnyel. A kormány is elismeri, hogy ezt megelőzően, illetve ezen túlmenően semmilyen konkrét felkérést nem kapott Magyarország.

Tisztelt Képviselőtársaim! Katonai és politikai vezetők az elmúlt 25 évből egyetlen ilyen ügymenetben zajló felkérésre sem emlékeznek. Ráadásul Orbán Viktor és Szijjártó Péter már az állítólagos felkérést hetekkel megelőzően is többször nyilatkozott a tervezett észak-iraki szerepvállalásról. A dátumok alapján jól látható, hogy a kormány már jóval az amerikai CENTCOM területi parancsnokság levelét megelőzően döntött a katonai szerepvállalásról. Feltehetően ez azért történt, hogy a CENTCOM mint a koalíciós műveleti képességek tervezéséért felelős parancsnokság, a magyar kormány politikai nyilatkozataiból kiindulva, az aktuális műveletei igényeknek megfelelően kidolgozta a felajánlott magyar szerepvállalás lehetséges formáját.

A dátumok és a körülmények ismeretében aligha lehet tehát más következtetésre jutni, mint hogy Orbán Viktor kormánya maga ajánlkozott a katonai feladatra. A parlamenti frakciókkal pedig csak azt követően kezdtek látszategyeztetésekbe, miután elkötelezték hazánkat a katonai részvétel mellett. Az a megbeszélés nem tekinthető valódi egyeztetésnek, amin a kormány döntésének puszta megerősítését várják el az ellenzéki pártoktól. Önök pontosan tudják, hogy 2010 előtt nem ilyen eljárás előzte meg a nemzetközi katonai műveletekben történő magyar szerepvállalásokat. Az pedig teljesen természetes, hogy a háborúban álló koalíciós partnereink minden felajánlást örömmel fogadnak. Legfeljebb meglepődve nyugtázzák, hogy egy közép-európai ország, a térségben egyedüliként, messze erején és teherbíró képességén túlmutató katonai feladatot vállal magára.

Vajon milyen megfontolásból ajánlkozott fel Orbán Viktor erre a kockázatos, Magyarország terrorfenyegetettségét elismerten növelő feladatra? Meghökkentő módon Orbán Viktor és kormánya a nyugati értékközösséget ért támadásra és a keresztény közösségek közötti szolidaritás szükségességére hivatkozik. Érvelésük szerint Magyarország a nyugati értékközösség része, amiből kötelezettségek is fakadnak. Most azok papolnak a nyugati értékközösség iránti elkötelezettségről, akik például az orosz agresszió idején a legkritikusabb időszakban vajmi kevés szolidaritást tanúsítottak keleti szomszédunk, Ukrajna felé. Az az Orbán Viktor beszél a nyugati értékek védelméről, aki szerint, és most szó szerint fogom idézni: „Az ideológiai központú külpolitikai vonalvezetést a félnótás országok számára találták ki az okos országok.” Aki büszkén hirdeti, hogy, szintén szó szerint fogom idézni: „Elkötöttük magunkat az ideológiai megközelítésű külpolitikától, ezért sokkal nyitottabban tudunk kapcsolatokat építeni olyan országokkal is, amelyek nem a nyugati szövetségi rendszer részét képezik.”

Most az a miniszterelnök szólít fel bennünket a nyugati értékek védelmére, aki szerint a nyugati típusú demokráciák bukásra vannak ítélve, és az illiberális demokráciáké a jövő; aki olyan országokat állít példaképül, amelyek az ő megfogalmazásával élve nem nyugatiak, nem liberálisok, nem liberális demokráciák, talán még demokráciák sem. Szóval, az érdekalapú, pragmatikus külpolitikájára oly büszke Orbán-kormány hirtelen a nyugati értékrend iránti elkötelezettségére hivatkozva akarja az elmúlt 25 év egyik legveszélyesebb és legköltségesebb katonai műveletébe küldeni a Magyar Honvédség katonáit.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Ország­gyűlés alelnöke foglalja el.)

Ráadásul ezzel korábban soha nem tapasztalt mértékű terrorfenyegetettségnek teszi ki Magyarországot. De hihető-e, hogy hirtelen gyökeres fordulat állt volna be Orbán Viktor külpolitikáról vallott felfogásában? Vajon hihető-e, hogy Orbán Viktort ezúttal valóban a szolidaritás eszméje vezérli? Aki figyelemmel kíséri a kormány külpolitikáját, az pontosan tudja a választ. Szó sincs semmiféle változásról. Orbán Viktor és külügyminisztere nem mondanak igazat. Egyszerűbben fogalmazva: hazudnak. Nyilvánvaló, hogy nem az emberi jogok vagy a keresztény közösségek, hanem saját önző pártpolitikai érdekeik védelme miatt ajánlkoznak oly lelkesen erre a feladatra.

Orbán Viktort ugyanis egyetlen cél vezérli: le akarja halkítani a kitiltási botrányban kicsúcsosodó, egyre erőteljesebb nyugati és főként amerikai bírálatokat. Mindezt anélkül akarja elérni, hogy változtatnia kelljen a Fidesz-klientúra diktatórikus és korrupt hatalomgyakorlási módszerein. Az erőn felüli észak-iraki szerepvállalással próbálja imitálni a nyugati szövetségeseink iránti elkötelezettséget, miközben más párttal kooperálva tovább akarja folytatni a jogállam lebontását, az Európai Unióval szembeni szabadságharcot. Ráadásul ezzel párhuzamosan, ki tudja, milyen személyes megfontolásból, energiaellátás szempontjából teljesen kiszolgáltatja Magyarországot az oroszoknak.

Világosan ki kell mondanunk, feltételezhetően Orbán Viktor csupán a kitiltási botrány megúszása érdekében és a kapcsolatok javítása, belpolitikai mozgástere javítása érdekében vezényelné a magyar katonákat Észak-Irakba, és tenné ki nagyobb terrorfenyegetettségnek Magyarországot. Ugyanis a terrorfenyegetettség növekedni fog. Ugyan a sajtóban egy-egy gyenge nyilatkozattal ennek élét gyengíteni próbálják, a bizottsági üléseken ezt lényegében nem cáfolták. De azt ígérik, garantálni tudják Magyarország polgárainak a biztonságát. De vajon hihetünk-e ezeknek az ígéreteknek azok után, hogy Orbán Viktor még a kisbefektetők megvédésére sem volt hajlandó, miközben feltehetően pontosan tudott a fideszes nagyvállalkozó brókercégének bedőléséről? Hogyan fogja az a Terrorelhárítási Központ garantálni a magyar polgárok biztonságát, amiben már a köztársasági elnök sem bízik? Valóban képesek lesznek-e azok a vezetők kezelni egy esetleges válsághelyzetet, akik két évvel ezelőtt még a márciusi hókáoszban is kudarcot vallottak, és emberek ezreit hagyták cserben.

A mi válaszunk egyértelmű: nem hiszünk a kormány ígéreteiben. Nem hisszük el, hogy valódi és komoly terrorfenyegetettség esetén képesek lennének garantálni az emberek biztonságát. Ráadásul még abban sem lehetünk biztosak, hogy az Orbán-kormány nem élne vissza a terrorfenyegetettség növekedésével. A Fidesz ugyanis az elmúlt években szisztematikusan építette le a magyar jogállamot, és a büntetőjogot is rendszeresen visszaélésszerűen használták fel politikai célokra. Elképzelni is rémisztő, hogy valódi terrorfenyegetettség esetén a rend és biztonság szavatolására hivatkozva milyen kemény, demokratikus jogokat korlátozó intézkedéseket vezetne be a Fidesz. Valóban mernének képviselőtársaim lehetőséget adni Orbán Viktornak arra, hogy rendkívüli intézkedéseket vezessen be?

Továbbá fel kell hívnom képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a kormány nemcsak a várható terror­fenyegetettség mértékét, hanem a katonai misszió biztonsági kockázatait is elbagatellizálja. A kormánypárti politikusok többször nyilatkozták, hogy a magyar katonáknak csupán egy kiképzőtábor védelmét kell ellátniuk Irak legbiztonságosabb részén. Először is le kell szögeznünk, hogy Irak egyik része sem tekinthető biztonságosnak. Másfelől a határozati javaslat maga is felhatalmazást ad törzs- és biztosító beosztások ellátására Irak egész területén. Márpedig Irak területének jelentős részét jelenleg az Iszlám Állam tartja megszállva, amelynek határainál rendkívül intenzív harcok folynak.

Összegezve, az MSZP értékalapon, felelőssége tudatában mindig támogatta és támogatja a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló, valamint a nemzetközi békét és biztonságot elősegítő műveletekben történő ésszerű szerepvállalást. Ez a határozati javaslat viszont másról szól. Orbán Viktor kormánya pusztán a kitiltási botrány megúszása és saját hatalmi szempontjai érvényesítése érdekében akarja, hogy Magyarország az elvárható mértéket messze meghaladó szerepet vállaljon Irakban, az ott zajló fegyveres konfliktusban, amivel szükségtelen kockázatnak teszi ki hazánkat ezáltal.

Ezért a kormány előterjesztéséhez módosító javaslatot fogunk benyújtani. Ebben Magyarország súlyával és teherbíró képességével arányos szerepvállalásra fogunk javaslatot tenni. Kétség nem fér hozzá, hogy a Magyar Honvédség katonái felkészültségük és tapasztalatuk alapján helyt tudnának állni Irakban. Azonban határozott meggyőződésünk, hogy jelen helyzetben erőn felüli vállalás lehet ez Magyarország részéről.

(14.10)

Ezért a jelenlegi magyar hozzájárulás megerősítésén túl olyan katonai képességek felajánlását javasoljuk, amelyek nem igénylik katonai alakulat Irakba telepítését. Így például a Magyar Honvédség egészségügyi, némely kiképzési képességei és más kiber­védelmi képességek a műveleti területre telepítés nélkül is az Iszlám Állam ellen szervezett nemzetközi koalíció (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) szolgálatába állíthatóak.

Tehát amennyiben a kormány valóban elkötelezett a demokratikus államok közössége iránt, akkor hagyjon fel az oroszpárti és unióellenes (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismét jelzi az időkeret leteltét.) politikával. Az MSZP elkötelezett támogatója a terrorizmus elleni harcnak…

ELNÖK: Köszönöm szépen.

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: …és csakúgy, mint a jövőben, támogatni fogjuk Magyarország teherbíró képességéhez mérten az arányos szerepvállalást (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) NATO-, EU- és ENSZ-missziókban. Köszönöm szépen.