Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő asszony nem fogadta el államtitkár úr válaszát. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a választ. Parancsoljanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 103 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta az államtitkári választ.

Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője, az LMP képvi­selője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Miért nem biztosít a kormány uniós forrásokat a lakóépületek ener­getikai korszerűsítéséhez?” címmel. Az inter­pellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter úr államtitkára, Fónagy János államtitkár úr ad választ. Öné a szó, képviselő asszony. Parancsoljon!

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Bár ma már egyszer azonnali kérdésben a téma elhangzott, de azt gondoljuk, hogy az ügy fontossága miatt nem baj, ha még egyszer elhangzik.

Augusztusban ígérte meg a kormány, idézem: jövő tavasszal indul a korszerűtlen családi házak felújítását célzó pályázat, a 150 milliárd forintos támogatásból 2020-ig akár 3 millió ház is megújulhat. A kidolgozás alatt álló pályázat keretében az épületek hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét, valamint a villamos hálózat felújítását támogatják, munkát adva ezzel a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak. A felújítási költség 40 százaléka lesz vissza nem térítendő uniós támogatás, míg az önrész várhatóan 45 százalék lesz. A maradék 15 százalék pedig kamatmentes, visszatérítendő támogatásból származik majd.

A közleményből három fontos dolog derült ki. A kormány szükségesnek tartja a lakóépületek energetikai korszerűsítését, erre a célra EU-támogatásokat kíván biztosítani, és a programot az EU nagyrészt már jóváhagyta. Az nem lehet vita tárgya, hogy a magyar lakóépület-állomány energetikai korszerűsítésre szorul. A Magyar Energiahatékonysági Intézet adatai szerint a hazai lakások több mint kétharmada energetikai szempontból korszerűtlen. A családok egynegyede korszerűsítene a következő három évben. Az emberek 87 százalékának azonban nincs megtakarítása, hitelt csak drágán tud felvenni. Ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás.

A fejlesztések egyik legnagyobb gátját a forráshiány jelenti. Mindezt a kormány is tudja, hiszen a tavalyi év végén elfogadott, és idén tavasszal kormányhatározatba foglalt, időközben az Európai Bizottságnak is benyújtott nemzeti épületenergetikai stratégiában kiemelt célként jelöli meg a lakóépületek energetikai korszerűsítését, amelytől a 2020-ig tervezett energiamegtakarítás háromnegyedét várja. Úgy ismert, hogy a 2014-ben kezdődő finanszírozási időszakban azonban az Európai Bizottság kifejezetten lehetővé tette lakóépületek korszerűsítését az EU-s forrásokból.

Mindezek ismeretében érthetetlen Lázár miniszter úr október 1-jei bejelentése, amely szerint lakossági energetikai korszerűsítési program EU-s pénzből nem lesz, csak állami intézményi program, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentésben, részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energetikai korszerűsítésre. Mindezek miatt az alábbiakat kérdezem. Miért változott meg a kormány elképzelése augusztus és október között? Ki és milyen háttérszámítások alapján döntött? Mikor értesítették az EU-t a változásról? Végül: hogyan teljesülnek így az energiameg­takarítási célok, amelyeket jórészt a lakásszektorban kívánt elérni a kormány? Köszönöm szépen. (Ikotity István tapsol.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Fónagy államtitkár úr válaszol. Parancsoljon!

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban nem baj, ha erről többet beszélünk, mert valóban egy nagyon fontos kérdés.

A kormány céljai nem változtak. A kormány továbbra is rendkívül fontos célkitűzésnek tekinti, hogy a családok rezsiköltségei tovább csökkenjenek, és ezt az energiahatékonysági pályázati rendszeren is kívántuk és kívánjuk szorgalmazni, elsősorban a hazai energiafogyasztás csökkentése érdekében.

Ezzel együtt az Európai Unió irányelvei nem teszik lehetővé a 2014-2020-as programozási időszak forrásainak közvetlen - és hangsúlyozni szeretném: közvetlen - magáncélú felhasználását. Az Európai Unió adófizető polgárai nem járulnak hozzá ahhoz, hogy magáncélú beruházásokra fordítsuk ezeket a pénzeket. Ezért az uniós támogatásból elsősorban a köztulajdonban lévő épületek energetikai korszerűsítése valósulhat meg. Gondolom, azt képviselő asszony sem vitatja, hogy ezek is fontos feladatok, hiszen az egészségügyi, oktatási, közművelődésügyi létesítmények energiahatékonysága, energiahatékonysági javítása részben növeli ezen létesítmények szolgáltatási színvonalát, ugyanakkor - és ez sem titok - csökkenti ezeknek a működési költségeit.

Éppen ezért az ön által is említett nemzeti épületenergetikai stratégia és a különféle forrásokat biztosító programok végrehajtása érdekében a fejlesztési tárca jelenleg is vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a lakossági energetikai korszerűsítéseket milyen finanszírozási konstrukciók teszik lehetővé. Jelzem, ez korábban is így volt, korábban is ezeket a szén-dioxid-kvótából lehetett finanszírozni, illetve hazai forrásokból. Ezeknek az egyik lehetséges módja az ön által is említett, mai napon e Ház falai között már elhangzott kormányzati vélemény, hogy egy 50-50 százalékos konstrukcióban vizsgáljuk esetleg egy egyharmad-egyharmados lehetőség alkalmazását is.

Az is nyilvánvaló, hogy azok a célok, amelyek a családok terhei csökkentésére irányulnak, az elmúlt időszakban jelentős eredményeket hoztak. Az „Otthon melege” programot 2014 szeptemberében kezdtük. Eddig 15 milliárd forint keretösszegű programsorozatot hajtottunk végre, amelynek során 85 ezer magyar háztartás energiahatékonysága javult. A kormány elsődlegesen egyébként eddig is és jelenleg is a rezsicsökkentésben látja a háztartások energiafelhasználási költségeinek mérséklését, ami azonnali és kézzelfogható eredményeket hoz.

Ezek az eddigi rezsicsökkentési intézkedéseink 2013. január 1-je és 2014. december 31. között, tehát tavaly év végéig az összes fogyasztói megtakarításból mintegy 373 milliárd forintot eredményeztek.

(16.20)

Úgy gondolom, hogy ezek az összegek is bizonyítják azt, hogy a kormány ezt fontosnak tartja, és a jövőben is a jelenleg is vizsgálandó lehetőségek igénybevételével folytatni és támogatni kívánjuk ezeket a folyamatokat. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem a képviselő asszonyt, hogy elfogadja-e a választ.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Akkor tudtam volna elfogadni, államtitkár úr, ezt a választ, ha ön most megígérte volna, hogy ha európai uniós forrásból nem is, mint ahogy augusztusban mondták, hogy 150 milliárd forint áll majd erre rendelkezésre, ha ön most nem azt mondja, hogy akkor vizsgáljuk majd ezt a kérdést, hanem azt, hogy akkor majd más forrásból, a költségvetésből a 150 milliárd forint rendelkezésre áll. Önök is nagyon jól tudják, hogy az energiatakarékosság, energiahatékonyság több szem­pont­ból is fontos. Fontos a családok számára, hiszen a havi keretüknek hatalmas részét teszi ki, hogy fűtésre, energiára mennyit használnak el. De globális szinten is fontos.Itt lesz hamarosan decemberben a párizsi klímacsúcs, az is azt mondja - és ezen dolgoznak globális szinten is a vezetők -, hogy hogyan lehet abszolút értelemben az energiát csökkenteni, az energiafelhasználást. Márpedig a lakóházak, a családi házak energia-korszerűsítése kulcskérdés.

Arra kérjük a kormányt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy ezt a megígért 150 milliárd forintot akkor más módon biztosítsa. (Taps az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: A képviselő asszony nem fogadta el a választ. Kérdezem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e. Szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 102 igen szavazattal, 36 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a választ.

Tisztelt Országgyűlés! Dunai Mónika képviselő asszony, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Van mit tanulnia a magyaroktól az Európai Uniónak családpolitika terén is” címmel. A képviselő asszonyt illeti a szó. (Zaj.) Várjon egy percet! Tisztelettel kérem a képviselő hölgyeket és urakat, hogy biztosítsák a felszólaló képviselőknek a megszólalás lehetőségét, magyarul: örülök, hogy mindenki beszél, de jobb lenne, ha csak egy beszélne, ez pedig Dunai Mónika képviselő asszony. Parancsoljon!

Felszólalások:   169-175   175-181   181-186      Ülésnap adatai