Felszólalás adatai

DR. VASS LAJOS, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar gazdaság eredményének elérésében jelentős szerepet játszik a vállalkozási szféra, ezért is fontos, hogy a kormány a megfelelő intézmény- és eszközrendszer kidolgozásával és felállításával biztosítsa a vállalkozók folyamatos és sikeres működését. Mindennek érdekében határozott kormányzati intézkedéseket tettünk már eddig is. A kormány száz lépés programján belül, valamint az Országgyűlés által is elfogadott jövő évi adó- és járulékrendszerbeli módosítások és az ötéves kitekintésű adócsökkentési elképzelések közül is számos elem érinti a kis- és középvállalkozások tevékenységét.

Az intézkedések kifejezetten a kkv-szektort érintően elősegítik a vállalkozásoknál maradó források növelését, az igazságosabb, méltányosabb közteherviselést, valamint a versenyképesség erősítését. A legutolsó intézkedés éppen a vállalkozások körében az egyik legnépszerűbb támogatási forma, a Széchenyi-kártya program módosítása volt, amely révén a vállalkozások eddig maximum 10 millió forint, de a jövőben 25 millió forint összegben egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő hitelhez juthatnak. 2004-2005. évben az eddig átadott kártyák száma közel 33 500 darab volt, ami közel 160 milliárd forint hitel igénybevételét biztosítja.

A kereskedelemről szóló törvényjavaslat folyamatban levő parlamenti tárgyalásán ugyancsak a kis- és közepes vállalkozások védelme az egyik kulcskérdés, miután napi probléma a beszállítók és a nagyméretű kereskedelmi vállalkozások konfliktusa, illetve a kis- és közepes vállalkozások versenyhátránya. Ezért vezeti be a törvényjavaslat a jelentős piaci erő fogalmát. Tilos az ezzel való visszaélés; ezt a GVH ellenőrzi majd. A felek a szerződés tartalmát a Ptk. értelmében szabadon állapíthatják meg, a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. A verseny, a szerződéses szabadság tiszteletben tartásával egyidejűleg azonban csak az ügylet, az adott üzleti kapcsolat jellegével össze nem függő célra irányuló, indokolatlan feltételek szabását lehet és szükségszerű törvényben megtiltani.

A kis- és nagyvállalkozások konfliktusa azonban a kereskedelmi szektoron kívül más területeken is problémát jelent. Ilyen például, amikor a tőkeerős vállalkozás épülő kereskedelmi egységénél az építést végző alvállalkozások - jellemzően kisvállalkozások - a szerződés szerinti teljesítést követően határidőben nem kapják meg a végzett munka ellenértékét. Véleményem szerint ez valóban megengedhetetlen. A kérdés azonban olyan általános jellegű problémát vet fel, amelyet a Ptk. kötelmi jogi szabályokat tartalmazó része szabályoz. A Ptk. 198. §-ának (1) bekezdése szerint “a szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követeléséreö. A Ptk. 201. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja: “A szerződéssel kikötött szolgáltatásért, ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik, ellenszolgáltatás jár.ö

A nem szerződésszerűen eljáró, a kötelezettségét nem teljesítő vállalkozásokkal szemben a jogszabály által biztosított eszközökkel határozottan fel kell lépni. A szerződés nem teljesítéséből vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő követelést bírósági úton lehet és kell érvényesíteni.

Köszönöm figyelmüket.