A felszólalás szövege:

UJHELYI ISTVÁN európai parlamenti képviselő: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Deutsch Tamás képviselő úr hazudozása után most halljanak egy igaz beszédet! (Derültség a kormánypárti oldalon.) Bár ahogy a rendszert ismerjük, a kommunikációs képességét, a média mindenhatóságát és a rendszer urának, a fő hűbérúrnak a viselkedését, abból levonhatunk következtetést, hogy a végén nem jött be Orbán Viktor abban a kérdésben, amiről hetek óta azt halljuk, hogy ő behozza a magyar parlament elé Magyarország megvédését. (Korózs Lajos: Szégyelli magát!) Hol van Kövér László házelnök úr, aki leidiótázza az összes európai politikust, és hol van a miniszterelnök, aki, úgy látszik, nem meri a szemembe mondani és a kollégák szemébe mondani, hogy mi lennénk a hazaárulók? Hol van az önök frakcióvezetője, Kocsis Máté, aki hétfőn még tudott úgy beszélni rólam és az állítólagos hazaárulásomról, hogy én akkor nem ültem itt ebben a teremben? Kimentek. Mert önök is pontosan jól tudják, hogy most öngólt rúgtak, mert a magyar társadalom gyomra, bárhány milliárdot is költenek el arra, hogy megpróbálják átmosni a magyar emberek agyát, a magyar társadalom gyomra mindent nem vesz be. Ezért most egy igaz beszédet fognak hallani. (Zaj a kormánypárti oldalon.)

Tudják önök, hogy 1956 decemberében hol ülésezett a Magyar Forradalmi Tanács? Strasbourgban. (Nacsa Lőrinc: És az MSZMP?) Tudják-e azt, hogy Kéthly Anna, a korábbi Nagy Imre-kormány utolsó államminisztere, Király Béla, a nemzetőrség főparancsnoka vagy Kővágó József, a Kisgazdapárt budapesti főpolgármestere a Magyar Forradalmi Tanács nevében elment az ENSZ-hez  úristen, most aztán kapnának Orbánéktól! , és tanúskodott az ENSZ különbizottságában arról a terrorról és arról a rendszerről, amely ellen föllázadt a magyar nép, és amely a forradalom leverésével egészen szörnyű hazai állapotokat, jogtiprásokat mutatott?

Ezt azért hoztam elő, mert tudják, hogy mit mondott az akkori állampárt, mit hirdetett itthon azokról, akik Strasbourgban és aztán az Egyesült Államokban az ENSZ Közgyűlésén jelentést tettek, beszámoltak a magyar eseményekről? Lehazaárulózták őket. Na, ez az a tempó, amit önök megtanultak attól az állampárti időszaktól, ez az a tempó, amelynek a nevében és amelytől eltanulva sok mindent, önök megpróbálják a magyar jogállamiságot lábbal tiporni, a magyar nemzet hétköznapjait pedig a saját képükre formálni. (Dr. Völner Pál: Ti vagytok az utódpárt!)

Tisztelt Kollégák! Megkönnyítem az önök dolgát, előre elmondom, hogy három fejezetre szedem a beszédem. Az első a Fidesz leleplezése lesz. Majd óbégathatnak. A másik a mi hitvallásunkról fog szólni. A harmadik pedig európai kitekintés lesz, amelybe Deutsch Tamás kolléga sajnos már nem fog beleférni. Persze emlékszem, amikor Dömötör Csabával 2014-ben ketten álltak ki Juncker-plakátok elé a Hősök terén, és tapsoltak, illetve kampányoltak az Európai Néppártnak és Junckernek, pontosan önök ketten voltak ott. Az online térből szerencsére még nem lehet ezeket eltüntetni, bár biztos lesz majd egy pillanat, amikor már ezt is meg fogják próbálni.

Tisztelt Kollégák! Nem szeretek beszédet írásból felolvasni, de engedjék meg, hogy most néhány mondatot felolvassak, mert szeretnék szöveghű maradni: „Sokszor kerültünk abba a helyzetbe, hogy a magyar polgárok érdekeit éppen Brüsszel képviselte a magyar kormánnyal szemben. Jogkövető, hiteles tagállammá kell végre válnunk, törekvéseinket az Unió mindenki által osztott alapelveihez és céljaihoz kell igazítanunk.

(14.00)

A magyar demokráciának jelenlegi állapotában óriási szüksége van a kontrollra, arra, hogy akár számon is lehessen rajta kérni a demokratikus normák követését az Európai Unióból. A felismeréshez, hogy az uniós tagság csak lehetőség, nem önmagában főnyeremény, az is hozzátartozik, hogy a magyar kormány végre megértse, nem lehet mindig Brüsszelre mutogatni. Az Unió mi magunk vagyunk. Az uniós intézmények döntései nem külső diktátumok, hanem azokban mi is részt veszünk. Nekünk meggyőződésünk, hogy közös értékeink és elveink érvényre juttatását nem lehet mérlegelés tárgyává tenni, fel kell ruházni az Európai Uniót olyan eszközökkel, hogy tagjait folyamatosan az értékek képviseletére, az alapelvek betartására késztesse. Enélkül nincs Európa. Nincs erős Európa. Ellentmondás, ha elvárjuk az Uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk.”

Deutsch Kolléga! Igaz beszéd, amit felolvastam? Dömötör Csaba Államtitkár Úr! Igaz beszéd, amit felolvastam? Kósa Lajos Képviselő Úr! Igaz, amit felolvastam? Az összes olyan fideszes képviselő, aki az elmúlt három órában óbégat és hazaárulóz minket, igaz, amit felolvastam? Nem, kedves kollégák, nem Soros György írta ezeket a sorokat. Ez a 2009-es Fidesz európai parlamenti kampányának, a hivatalos európai parlamenti programpontjaiból való idézet. Na, tessék most óbégatni! (Deutsch Tamás hosszan tapsol.) Tessék azt nekem elmagyarázni, hogy milyen jogon jönnek önök most akkor a szuverenitás csorbításával! Látom, képviselő úr még emlékszik a saját programjára. De akkor hadd kérdezzem meg, kedves kollégák… (Deutsch Tamás még mindig tapsol.)

Beakadt a lemez Deutsch kollégánál, ha elnök úr esetleg segít a következőkben, hogy…

ELNÖK: Jól értek a lemezekhez, köszönöm. (Derültség.)

UJHELYI ISTVÁN európai parlamenti képviselő: …hosszan ne tapsolhasson, mert kellemetlen perceket fogok még neki okozni. Hadd kérdezzem meg, önök szerint hazaárulás-e, ha egy politikai párt egyik vezetője a saját európai pártcsaládjában olyan határozatot terjeszt elő, amelyben az országának kormányával szemben egy nagyon jelentős intézkedéscsomagot követel, és az ország kormányának, illetve annak az országnak a megbüntetését követeli. Hazaárulás-e ez? Hazaárulás? Nem hallom önöktől! Hát eddig olyan büszkén kiabáltak! Tudják, mikor történt ez? (Dr. Völner Pál: Ti lövettetek.) 2003-ban.Áder János úgy magyarázta a Kereszténydemokrata Internacionálé ülését követően Orbán Viktor előterjesztését, amelyben Magyarországot ítéltette el Orbán Viktor, szó szerint idézem önöknek, nehogy kifogás érjen: „A határozat nem Magyarországot, hanem a szocialista-liberális koalíció hatalomgyakorlását ítélte el.” Ja, akkor ez nem volt hazaárulás? Akkor maradjunk annyiban, hogy ezt kezdjük levenni a napirendről, és ne merjék nekem még egyszer azt mondani (Moraj.), hogy én hazaáruló lennék azért, mert védem a magyar társadalom jogait, a jogaikban eltiport emberek millióinak mindennapi érdekeit!

És akkor még egy kérdést hadd tegyek föl. Önök szerint hazaárulás-e, amikor egy politikai vezető Brüsszelben, nem itthon, ott, Brüsszelben a saját pártcsaládjánál a frakcióülésen azt követeli, hogy vonják meg az uniós segélyprogramokat, az uniós segítségnyújtást tagadják meg a hazug és csaló magyar kormánytól? Nem. Ezek nem mi voltunk. Éntőlem ilyet nem hallottak! Tudják, hogy ki volt? Deutsch kolléga biztos hallotta személyesen is: Orbán Viktor 2006-ban.

Azt értem persze, hogy Kocsis Máté frakcióvezető úr nem emlékszik erre, ő akkor még MIÉP-es bakancsokban rugdosta az Európai Unió zászlaját, csak utána vándorolt át a Fideszhez. Azt nem értem csupán, hogy ő változott ennyit, vagy önök idomultak vissza az akkori Kocsis Máté MIÉP-es, jobbikos, Európa-ellenes szintjéhez.

Kedves Kollégák! Mondtam önöknek, hogy szeretnék egy kicsit a saját hitvallásunkról beszélni. (Németh Szilárd István: Van ilyen?) Van ilyen, és nemcsak pörköltöt tudok főzni, mint ön, hanem még van hitem is. Azt gondolom, jó, ha önök is tudják. Ugyanúgy ennek a nemzetnek vagyok a része, mint ön, államtitkár úr. Ugyanúgy ennek a nemzetnek vagyok a része, mint önök, képviselő urak (Dr. Völner Pál: Azért tudod elárulni.), vagy ugyanúgy, mint egy jobbikos képviselő, akivel én nagyrészt nem értek egyet a világ dolgairól. De ennek a nemzetnek vagyok a tagja.

És tudják, büszke magyar vagyok. Én is el szoktam menni például futballmeccsekre, büszkén állok a magyar zászlóval, és éneklem a közös Himnuszunkat, mert hiszek abban, hogy közös, a miénk, mert kaptuk nagymamáinktól, és nyilván szeretnénk mindannyian, ki-ki a maga családjában továbbadni azt gyermekének, unokáinak. Önök nem vehetik el tőlünk azt az érzetet, hogy mindannyian ennek a nemzetnek a részesei vagyunk!

Éppen ezért nagyon kérem önöket, követelem önöktől, ne osszák tovább kétfelé a magyar társadalmat, ne ugrasszák egymásnak a szomszédokat, a családtagokat! Mert aki Orbánt támogatja, csak az lehet nemzeti? Aki nem támogatja Orbánt, az rögtön hazaáruló! Idáig jutottunk, kedves kollégák, és ez az önök cinikus, hétköznapi politikájának a műve.

Éppen ezért most kénytelenek meghallgatni a számból, hogy ma az a hazafi, aki érti, hogy a magyar nemzet jövőjét egy egységes és erős Európai Unióban találhatjuk csak meg. Aki szét akarja cincálni az Európai Uniót, aki Putyin mellett gondolja vagy Erdoğant tekinti példaképének, így, ilyen autorikus rendszerek mentén szeretné a jövőt építeni, az nem a magyar nemzet érdekében tesz. Valami másért teszi. És hogy miért teszi, az egy nagy kérdés.

De hogy mily kellemetlen önöknek ez a bizonyos 7. cikkelyes eljárás és Sargentini jelentése, azt az mutatja, hogy milyen hevesen reagáltak. Önök 6 milliárd forintot költenek most el azért, hogy megpróbálják elmagyarázni a magyarázhatatlant a magyar társadalomnak, és elhitessék azt, hogy holmi bevándorláspárti többség fogadott el egy határozatot. Tóth Bertalan frakcióvezető-pártelnök már elmondta önöknek, de én megismétlem, vegyük akkor sorra az egyetlen fontos kérdést abban a határozati javaslatban, amit önök letettek az asztalra.

Az Országgyűlés tagjainak lehetőségük lesz világossá tenni álláspontjukat néhány kérdésben  fogalmaznak önök. És akkor ezt most vegyék az én hitvallásom részeként, és jegyezzék meg! Lehetőségem van nyilatkozni az illegális bevándorlásról. Nem, nem támogatom az illegális bevándorlást, mert nem lehet a magyar haza érdeke, hogy illegális bevándorlók ezrei, tízezrei, százezrei, milliói költözzenek be hozzánk. Az egy más kérdés, hogy nincs ilyenről szó jelenleg, de ha kíváncsiak az álláspontomra, akkor most jegyezzék meg: nem támogatom az illegális bevándorlást.

2. Nyilatkozhatok a határok védelméről. Igen, nyilatkozom arról, hogy meg kell védeni az európai uniós határokat és benne a magyar határokat. És arról is nyilatkozom, hogy tiltakozom az ellen, hogy az önök politikája miatt viszont újabb határ legyen Ausztria és Magyarország között, mert az lesz a vége, hogy kitolnak minket Schengenen kívülre. Az lesz a vége, hogy a kétsebességes Európában találjuk magunkat, ahol már nem lesz szabad utazási lehetőség. De a határok védelméről gondoskodni kell. És Deutsch kollégámmal szemben én támogatni fogok minden brüsszeli előterjesztést, ami a Frontex költségvetésének növelését, ami a közös határvédelem erősítését szolgálja, anélkül, hogy át akarnám adni a magyar határőrizet jogát bárki másnak.

Kedves Kollégák! Kérdeznek arról, hogy a keresztény kultúra megőrzését szeretném-e, támogatom-e. Hát persze! Én magyarirodalom- és magyartörténelem-kedvelő voltam. A magyar irodalom számomra az egyik legfontosabb kérdés. Kérdezzék meg gyermekeimet, kérdezzék meg a családomat! Hát hogy gondolják, hogy elvehetik tőlem azt a jogot, hogy jó érzéssel József Attilát, Adyt vagy bármely más hatalmas magyar irodalmi alkotónkat idézzek, verseljek, kedveljem?! Ez is a magyar kultúra része. Nem akarom felváltani semmi mással, nem akarom felhígítani, nem! Ezt fogom tanítani gyermekeimnek, ezt fogom az unokáimnak, amikor a lábamon ülnek. Mert magyarként hiszek benne. Ne vegyék el tőlem azt a jogot, hogy én így gondolkozzak, akkor, amikor egyszerűen csak bírálom önöket, hogy önök tönkreteszik Magyarországot!

Önök egy hűbérúr kezébe tették Magyarországot. Önök egy maffiaállamot, egy oligarchaállamot építenek, ami nem összeegyeztethető az európai értékekkel. Márpedig az a hitvallásom, hogy a magyar érdekek és az európai értékek egymással összeférnek.

És akkor a harmadik kérdés: az európai kitekintés. Nem sok idő maradt a 15 percemből, ezért hadd ne kezdjek egy olyan fejtegetésbe, amely ellentmond annak a víziónak, amit Tusványoson Orbán Viktor megfogalmazott.

(14.10)

Az a rossz hírem van önöknek, mint a hűbérrendszer apró, kis tagjainak: nem lesz Orbán Viktorból Európa feje. Én tudom, egy ilyen alkatú embernek, egy ilyen hangulatú embernek  láttunk már ilyet a történelemben egész régre visszagondolva vagy az elmúlt évszázadra is visszagondolva  mindig harcolni kell. Ha már otthon mindent elfoglalt, akkor át kell lépje a határt. Valakit mindig le kell győzzön, valakit be kell mindig kebelezzen  nem fog tudni.

Tudják, kik azok, akik kiálltak Orbán Viktor mellett, és felszólaltak az Európai Parlament ülésén? Csak 3-4 nevet említek: Eleftheriosz Synadinos, a görög Arany Hajnal nevű pártnak az EP-képviselője, aki vállaltan neonáci, rasszista, homofób és erőszakos, a pártvezetőkkel szemben bűnszervezetben való részvétel miatt indult korábban eljárás, egyik önkéntesük pedig összefüggésbe hozható egy görög előadóművész meggyilkolásával; Jussi Halla-aho, a finnek pártjának képviselője, aki vállaltan Európa-ellenes, és rasszista uszításaiért a finn legfelsőbb bíróság pénzbüntetésre ítélte. (Az elnök csenget.)

Elnök úr, kapott egy percet mindenki az előző levezető elnöktől, hadd fejezzem be, 40 másodpercbe beleférek. Köszönöm szépen. (Dr. Völner Pál: A vezérszónokok kaptak, te nem vagy vezérszónok!) Auke Zijlstra, a holland szélsőjobboldali Szabadságpárt képviselője, akik, csak mondom önöknek, néhány évvel ezelőtt a Kelet-Európából, így Magyarországról érkező munkavállalókkal szemben indítottak lejárató kampányt és hadjáratot Hollandiában.

Ők azok, akik Orbán Viktor mellett felszólaltak, és mindenki más, a Néppárt vezetői, a kereszténydemokrácia európai képviselői szemlesütve hallgatták, majd kimentek a teremből. Ők az önök testvérei ma. Orbán Viktor és a Fidesz az Európa-ellenes szélsőjobboldal vezetője lett. Gratulálok önöknek, mi viszont másik irányba visszük az országot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

DR. UJHELYI ISTVÁN európai parlamenti képviselő: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Ritka pillanat, amikor európai parlamenti képviselőként a magyar Országgyűlés Házában, itt, önök előtt szólhatok, éppen ezért köszönöm a lehetőséget, hogy az MSZP frakciója előre leadott hozzászólóként felkért, hogy a következő évi magyar költségvetéshez európai parlamenti képviselőként fűzzem hozzá észrevételeimet. Hazafiként és büszke magyarként én arra tettem fogadalmat a tavalyi évben, az európai parlamenti választásokat követően, hogy a magyar érdekeket képviselem az Európai Unió intézményei előtt, és az európai értékeket hozom ide, képviselem a magyar politika döntéshozói szintjei előtt. Ennek szeretnék megfelelni a következő percekben, még akkor is, ha ez önöknek esetleg nem tetszik, mármint az, hogy én nem tartom feltétlenül egyformának az Orbán-kormány hatalmi építkezési logikáját és érdekeit az általában elfogadható és képviselendő magyar, hazai, nemzeti érdekekkel.

A következő percekben a költségvetésről beszélünk. Igen, költségvetést előkészíteni, elfogadni és azt utána végrehajtani, egy nehéz és bonyolult dolog, ezt tudjuk mindannyian, különösen azok az önkormányzati vezetők, akik most fogják a fejüket, hogy mi lesz a következő években a települési szolgáltatásaikkal. A feladat számomra egyértelmű: az emberi élet védelme és az emberi megélhetés védelme. Egy olyan krízisnek még csak nem is végén, hanem kellős közepén, amit mindannyian átélünk a világban, nem lehet más feladata a magyar Országgyűlésnek vagy bármely politikai döntéshozó testületnek, mint ezt a kettőt szem előtt tartani.

Az emberi élet védelme és az emberi megélhetés védelme  önöknek ezt a következő költségvetésben, ebben a tervezetben nem sikerült szem előtt tartaniuk. Önök a cserben hagyás költségvetését hozták ide, a magyar Országgyűlés elé. Mert cserben hagyják nemcsak az önkormányzatokat, hanem cserben hagyják a magyar embereket is. Cserben hagyják azokat, akik bérből és fizetésből élnek, és vagy megszűnt a munkahelyük, vagy a bevételeik csökkentek, de semmi máshoz nem tudnak nyúlni ezekben a pillanatokban, mert nincsenek tartalékaik. Ők, igen, önöktől, a magyar Országgyűléstől, a magyar kormánytól várják a boldogulás, a túlélés, az emberi megélhetés lehetőségét.

De önök cserben hagyják a kis- és középvállalkozókat is, azokat, akiknek nincsen tőkéje vagy éppen kapcsolatrendszere a NER világához, hogy tőkéhez jussanak, hogy foglalkoztathassanak, hogy működhessenek.

Önök cserben hagyják a gyermeket nevelő szülőket is, bármit állítanak erről a költségvetésről. Szép szó, több milliárdért fel is lehet írni nyilvánvalóan hatalmas poszterekre, hogy a családok költségvetése meg a családok támogatása, de azt mindannyian tudjuk, hogy ez csak egy szűk elit családjainak támogatásáról szól, a többség, azok, akik gyermeket nevelnek, étkeztetnek, taníttatnának vagy éppen aggódnak a jövőjükért, nem éli meg így sem a mostani intézkedéseiket, sem a következő év költségvetését, ha majd ezt át kell éljék.

Ez a cserben hagyás költségvetése. Mi, az MSZP az újjáépítés költségvetését mutattuk be, és most ehhez szeretnék kapcsolódni, az újjáépítés költségvetési elvárásaihoz, európai parlamenti képviselői szemüvegemet felvéve, látva azt, hogy milyen források állnak rendelkezésre, és milyen veszélyek azok, amelyek itt vannak előttünk az európai következő hétéves költségvetési terv előkészítése idején, amelyekhez nekünk valamilyen módon egy sokkal koordináltabb és egységesebb választ kellene adnunk, mintsem amit önök folytatnak a brüsszeli intézményekkel való kapcsolatukban.

De akkor hadd nézzek vissza pár percben arra, hogy mi történt az elmúlt hetekben, hiszen követtem, nyilvánvalóan követtem a magyar Országgyűlésben elhangzó vagy éppen a kormánypárti sajtóközleményekben elolvasható megjegyzéseket az Európai Unió és Magyarország viszonya kapcsán. Még szerencse, hogy nem szakadt önökre ennek az ülésteremnek a teteje, szerencse, hiszen… (Bányai Gábor: Szerény ember!  Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Hogy fel tudja önöket idegesíteni, hogyha a valóságot hallják, ezen mindig meglepődöm! (Dr. Rétvári Bence: Még egy szám nem hangzott el!) Ott tartottunk a gondolatmenetben, hogy nem sikerült önöknek a valóságot elmondani arról (Dr. Rétvári Bence: Csak a Lajosnak! Csak a Korózs Lajosnak sikerült!), hogy az európai uniónak mit köszönhetünk; nem sikerült önöknek képviselni azt, ami a magyar érdek, hogy a lehető legjobb együttműködést és alkut kössük meg az európai szövetségi rendszerünkkel, hogy a legtöbb európai forrást, támogatást hazahozhassuk a magyar családok, a magyar társadalom érdekében. Önök elhazudták mindazt, amit az Európai Unió az elmúlt időszakban biztosított a magyar kormány számára a védekezés finanszírozásához. (Dr. Rétvári Bence: Meg kellett semmisíteni a maszkokat!) Csak én 12 különböző eszközt soroltam föl az elmúlt hónapokban, olyan eszközöket, amelyeket az Európai Unió azért nyitott meg, az utolsó eurócentet is összeszedve az európai közös büdzsénkből, hogy a magyar kormány és természetesen a többi kormány a védekezésben ezeket a lehetőségeket felhasználja. (Dr. Rétvári Bence: Az összes maszkot meg kellett semmisíteni!) Tisztelt államtitkár úr, itt tőlem mintegy három és fél méterre vagy talán még annyi sem, folyamatosan bekiabál, de nyilván ön is tudja, hogy annak a gigantikus tárcának, amelyiknek az egyik államtitkára, annak bizony meglehetősen sok európai forrás áll és állt rendelkezésére, hogy utána önnönmaguk dicsőítésére elmondhassák azt, hogy a kormány mit tesz Magyarországon.

Hadd emlékeztessek, hogy csak az elmúlt hónapokban az Európai Unió mintegy 42 milliárd euró  ez irtó nagy szám, nagyságrendileg közel 15 000 milliárd forint, ha jól számolok, de Mellár Tamás pillanatokon belül pontos összeget is adhat önöknek , 15 000 milliárd forintos nagyságrendben nyitott gyorscsapokat és lehetőségeket arra, hogy a magyar és a többi kormányzat felhasználhassa az európai uniós forrásokat. És nem, ezek még nem a visszatérítendő európai források, ezek olyan programok, amelyeket a különböző alapokból azért nyitottak, hogy önök ezt felhasználhassák, hogy mi, magyarok is túléljük ezt a válságot. És  államtitkár úr nyilván meg tud erősíteni  emellett ott van az az 540 milliárd eurós  ezt végképp nem merem megszorozni 350, 360, 370, 380-nal, vagy éppen hol tart az euró/forint árfolyam (Bányai Gábor: 340!)  óriási összeg, amely viszont sokkal kedvezőbb feltételekkel igénybe vehető európai uniós közös hitel lehetősége, mint ahogy önöknek egyébként akár az oroszoktól felvett paksi hitele vagy a Kínától felvett vasúti hitele, vagy éppen az elmúlt hetekben büszkén bejelentett, devizában, euróban megtörtént kötvénykibocsátása, amilyen rendelkezésére állt Magyarországnak. Olcsóbban, könnyebben, jobban bocsátott számunkra rendelkezésre az Európai Unió gyorspénzt, támogatást a megélhetésünkhöz.

De akkor hadd folytassuk azzal, hogy az elmúlt hetek-hónapok hazugságáradata után most mit tesz az Európai Unió. (Dr. Rétvári Bence: Na, mi az igazság? Halljuk, mi az igazság!) Az Európai Unió az elmúlt napokban mutatta be azt a nagyszabású újjáépítési tervet  különösen örültem annak, hogy ez rímel az MSZP költségvetésijavaslat-tervének nevére (Dr. Rétvári Bence: Megszorításra?) , amely szemben a magyar kormány cserbenhagyásos költségvetésével azt szolgálja, hogy a következő három év alatt milyen és mekkora forrásokat ad a magyar kormánynak, így más kormányoknak is, a magyar gazdálkodóknak, más nemzet gazdálkodóinak is arra, hogy újjáépítsük az Európai Uniót. Ez egy olyan nagyságrendű, mintegy 750 milliárdos program, euróban, amelyből Magyarország  és akkor most itt átváltok forintra  2800 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap, 2800 milliárd forintnyit, és ezenkívül  szinte ingyen  2400 milliárd forintnyi visszatérítendő kölcsönt, amit vagy akarunk, vagy nem akarunk, ezt majd mi eldöntjük, hogy fölvesszüke, de jobb feltételekkel biztosít számunkra, mint amit egyébként bármilyen más módon a piacokról a kormány meg tud szerezni.

(12.10)

Ez csupán semmi más, csak a következő egy-két évben az európai újjáépítés lehetősége, és minden magyar állampolgárnak jusson eszébe akkor, amikor azt látja büszkén egy-egy minisztertől bejelenteni, hogy mekkora gazdaságvédelmi programokat indítottak, micsoda szociális támogatásokat finanszíroztak, hogy ezeket nagyrészt az Európai Unió adja nekünk. Kicsit úgy járnak önök, meg úgy járunk mi önökkel, mint a Brian életében az ismert jelenetben, amikor fölteszik egymásnak a Monty Python színészei, a humor írói, hogy haj, mit köszönhetünk ezeknek a rómaiaknak  hát, ezt is, meg azt is, meg amazt is, meg még azt is… És akkor összenéznek, és továbbra is megállapítják, hogy de hát, ezek a csúnya rómaiak az életünkre törnek. Majd valaki megjegyzi a végén, hogy ja, és a békét is nekik köszönhetjük. Így vannak önök, így vagyunk mi az Európai Unióval.

Éppen ezért készítette el az MSZP azt a hétpontos javaslatát, amit szeretnénk most a magyar Országgyűlés elé is hivatalosan benyújtani. Ez a hétpontos javaslat a 7000 milliárd forintnyi  nagyságrendileg mondom, hiszen nem tudjuk még a végét, de nagyságrendileg 7000 milliárd forintnyi  következő hétéves költségvetésnek a programja. Miközben önök folyamatosan letagadják az európai uniós támogatásokat, miközben önök háborút folytatnak az uniós intézményekkel, ezenközben az európai uniós intézményekben szépen-lassan megszületik az a megállapodás, amely a következő hét év EU-s költségvetéséről szól. Igen arról, amely szinte minden magyar, magyarországi, itthoni beruházásnak, fejlesztésnek az alapját adja. Mint ahogy elhangzott a korábbi vitában, itt többen is elmondták, Magyarország GDP-jének, a büszkén bemutatható gazdasági fejlődésnek nagy részét az európai uniós fejlesztési támogatásoknak köszönhetjük az elmúlt hosszú években, akár letagadják önök ezt, akár nem.

De nézzük azt, hogy most éppen mi történik. Két konzultáció zajlik párhuzamosan. Az egyikről mindenki tud Magyarországon, hiszen önök több mint ezermilliárd forintot  bocsánat, tévedtem, be kell ismerjem, ennél nyilván kevesebbet, de majd egyszer megmondják, hogy mennyit  költenek el a konzultációra. (Közbeszólások.) Még egyszer mondom, tévedtem, elnézést.

Ezermilliárd, nem, de, ezermilliárd forintot (Közbeszólások.), de ha erről majd vita lesz, akkor szívesen várnánk, hogy egyszer bevallják, hogy mennyit költenek el a nemzeti konzultációjukra; államtitkár urat kérem, hogy ezt mondja meg. Szerintem önök sem tudják, meg mi sem tudjuk. Egy biztos, hogy nagyságrendeket tévedtem, elnézést, majd hozok pontos számot. De az tény, hogy az adófizető állampolgárok pénzéből önök ahelyett, hogy ezelőtt három hónappal maszkot küldtek volna borítékban minden egyes magyar postaládába, most elképesztő pénzeket költenek egy hazug nemzeti konzultációra. Ez a konzultáció nem mutat előre, erről a konzultációról tegnap az Európai Bizottság hivatalosan is jelezte, hogy vannak benne olyan kérdések, amelyek nem fedik a valóságot, fake newsként is tekinthetők. Ehhez képest önök erre elköltik a pénzt, és letagadják, elhazudják azt a másik konzultációt, amit éppen az európai intézmények indítottak annak érdekében, hogy megkérdezzék a magyar embereket arról, hogy mire szeretnék fordítani a következő hét év európai uniós költségvetését.

Az MSZP összeszedte hét pontban, hogy mi mire szeretnénk, ha Magyarország fordítaná a nagyságrendileg 7000 milliárd forintnyi hétéves európai uniós fejlesztési ciklus Magyarországra eső részét.

1. A fókuszban az embernek kell állnia. Ez azt jelenti, hogy munkahelyteremtésre, munkahelyvédelemre, a nők és a férfiak közötti bérszakadékra, a megfelelő európai színvonalú minimálbérre, méltányos munkahelyekre, méltányos munkafeltételek biztosítására, szociális védelemre, méltányos időskori jövedelemre, a foglalkoztatás rugalmas és bármely más típusú foglalkoztatás támogatására kell a legnagyobb szeletét költeni ennek az európai uniós fejlesztési programnak. Gondolom, ezzel önök is egyetértenek. Bátran jelentkezhetnek, ha ez nem így van. De hát ebben nincs köztünk vita. Akkor már csak az a kérdés, hogy erre tervezike költeni az Unió pénzét.

2. Legyen az egészségügy kiemelt jelentőségű területe az Európai Unió és a magyar kormány számára is a következő hét évnek. Igen, sikerült elérni, és büszkén mondom, hogy ehhez magyar európai parlamenti képviselőként közöm van, hiszen az egyik előterjesztője és támogatója vagyok annak a programnak, amely egy erősebb európai egészségügyi koordinációt és nagyobb európai büdzsét szán az európai egészségügyi szolgáltatás minőségének javítására.

Ez egyszerűsítve, lefordítva úgy hangzik, hogy Kübekházán, Berettyóújfaluban, Budapesten ugyanolyan minimális és európai szempontból sztenderdizált egészségügyi szolgáltatás kell hogy járjon minden polgárnak, mint mondjuk, egy lengyel, egy német vagy egy római polgárnak. Legyenek meg azok a minimalizált sztenderdek, amit minden egyes kormány kötelező, hogy biztosítani tud akár EU-s, akár hazai forrásból az ő polgárai számára. Várom azt, hogy a magyar kormány csatlakozzon ehhez a programhoz, és várom azt, hogy a Tanácsban a magyar kormány képviselői, Rétvári államtitkár úr tárcája is csatlakozzon fel erre a programra. Közös érdekünk, hogy az Európai Unió sokkal többet fordítson minden egyes egészségüggyel kapcsolatos intézkedésre. (Dr. Rétvári Bence: Egy fillért sem adtak a szuperkórházra!)

3. Fókuszban a jövő generációja. A válság egyik nagy vesztese az ifjúság. Rengetegen veszítették el a munkahelyüket, az ifjúsági munkanélküliség az egekben egész Európában. Ez azt is jelenti, miközben látjuk, hogy itthon az oktatási rendszer is milyen állapotban van, hogy sokkal többet kell fordítani a jövő generáció egészségére, oktatására, munkahelyteremtésére.

4. A zöldfordulat. Igen, az MSZP támogatja, és elvárjuk a magyar kormánytól is, hogy a következő évek költségvetéseiben támogassa az Európai Unió új növekedési stratégiáját, ebben az európai zöldmegállapodást és az Unió digitális és ipari stratégiájának a megváltoztatását. Nem ismerem a magyar kormány álláspontját e téren, de remélem, önök is támogatni fogják, hogy akár az épület-korszerűsítési hullámban, akár a tiszta hidrogén, akár a megújuló energiák jelentős mértékű növelésében, a tiszta közlekedés megteremtésében, a fenntartható élelmiszerek előállításában az európai uniós közös programokban vegyünk részt, ebből Magyarország vegye ki a részét.

5. Közvetlen forrásokat az önkormányzatoknak! Ki kell emeljem, hiszen ebben a vitában ma is és tegnap is sokan hangsúlyozták, az egyszerűen elképesztő, amilyen módon büntetik önök az önkormányzatiságot, elképesztő, hogy milyen módon szigorítják, vonják meg a költségvetési lehetőségeit az önkormányzatoknak. Ehhez képest mi most azon dolgozunk, hogy nem az eddigi alapok terhére, hanem új forrásokat megjelölve az Európai Unió indítson nagyságrendekkel több olyan pályázati lehetőséget, amelyeket a magyar önkormányzatok is  fideszes vezetésű és ellenzéki vezetésű önkormányzatok is  igénybe tudnak venni az Európai Uniótól. Jó úton járunk. Egészségügyi fejlesztésre, regionális közlekedésre, oktatási vagy környezetvédelmi programokra, szociális bérlakásprogramra el fogja indítani a kezdeményezésünkre az Európai Unió azokat az új alapokat, amelyeket önök hazaárulásnak tartanak, hogy mi kezdeményeztünk, csak azért, mert nem a miniszterelnök és szűk környezete dönt majd arról, hogy kik és mennyi forráshoz juthatnak.

(12.20)

6. Jogállamisági kritériumokat! Igen, ez lesz a legnagyobb vita köztünk, nyilvánvalóan, hiszen mi úgy szeretnénk Magyarországra juttatni az európai uniós forrásokat, hogy azokat nem az önök oligarchái viszik haza. Mi azt szeretnénk, hogy minden egyes magyar vállalkozás, egy pék az új pékségének a megalapításához, egy oktatási vállalkozás a maga digitális hátterének a megteremtéséhez, de egy ipari parki beruházás Szegeden vagy bármely más városban is ne károsodjon azért, mert az Orbán-kormány hadilábon áll a jogállamisággal, a demokráciával, a pénzek felhasználásával.

Azt kezdeményezzük, hogy azok az országok juthassanak hozzá, pontosítok: azon országok kormányai dönthessenek szabadon az európai uniós pénzek felhasználásáról, amelyek csatlakoznak az Európai Ügyészséghez, és hajlandók abba belemenni, hogy Polt Péter felett is legyen valaki, aki az európai uniós források felhasználása kapcsán nyomozást indíthat, beleszólhat abba, hogy vajon egy európai uniós eurócent elköltése szabályos volte Magyarországon vagy sem. De itt jön a mondat második fele: azt kezdeményeztem én magam a tavalyi európai parlamenti vitában, hogy olyan megoldás szülessen, hogy az a kormányzat, amelyik egyébként nem tartja be a szabályokat, az a kormányzat ugyan bűnhődjön, de a lakosság, a választók, az önkormányzatok, a vállalkozások, a civil szervezetek, a kedvezményezettek hozzájuthassanak a forrásaikhoz. Van ilyen megoldás az asztalon. Tudom, hogy ezért is reggeltől estig lehazaárulóznak a lakájmédiájukban, de mégiscsak tisztázzuk már, mi a haza érdeke! Hogy hozzájussanak azok, akik fejleszteni, programokat, jövőt alkotni akarnak ebből a forrásból, vagy az a haza érdeke, hogy kizárólag Orbán Viktor és szűk köre dönthessen az európai uniós milliárdokról? Én azt hiszem, hogy az első. Ezt képviseljük, és erre tettünk javaslatot. Ezt fogjuk az Európai Parlamentben támogatni.

Utolsó pont, a 7-es, ebben, nagyon remélem, hogy egyet tudunk érteni: meg kell védenünk a kohéziós és az agrártámogatásokat. Elmondtam több vitában is, hogy a magyar érdek  teljesen függetlenül attól, hogy ebben a patkóban ki hol ül , hogy a következő hétéves költségvetésben az agrártámogatásokat tekintve is és a többi, a kohéziós forrásokat tekintve is haza tudjunk hozni minden egyes eurócentet. Nem csökkenhet az európai források nagysága, csak azért, mert a magyar kormány a tárgyalás helyett a kardcsörtetést és a folyamatos, Brüsszellel való hadakozást választotta!

Igen, önök rontottak Magyarország pozícióján az elmúlt időszakban akkor, amikor tárgyalások zajlanak a következő hét év költségvetéséről. De akkor itt nyújtom a kezemet, döntsünk abban, hogy a következő időszakban, következő egy-két hónapban, mire pont kerül a következő hét év költségvetési tervezésére, legyen egy közös stratégiánk arra, hogy végre nem hátba szúrjuk az európai szövetségeseinket, hanem leülünk velük egy asztalhoz, és megegyezünk a magyar érdekek érdekében. MSZP-s európai parlamenti képviselőként én erre kész vagyok, erre hiába az az önök válasza, hogy hazaáruló, ettől nem lesz több eurócent Magyarország fejlesztésére. Az az érdekünk, hogy egyezzünk meg Brüsszellel, akár az agrártámogatások, akár a kohéziós források kapcsán, de ehhez mást és máshogy kell önöknek a következő időszakban elvégeznie.

Nem vagyok naiv, tudom, hogy nem fognak változtatni, de ebben a Házban nekem az a dolgom, hogy elmondjam, a magyar hazát szolgálva, én szeretném, ha lenne együttműködés az európai források megszerzése kapcsán.

Erről szól a hét pontunk, és azt kérem önöktől, hogy végre ne tagadják le, és ne hazudják el az Európai Bizottság által indított konzultációt. Ez a konzultáció arról szól, hogy minden magyar civil szervezet, önkormányzat, érdekképviselet, foglalkoztató elmondhassa azt, hogy ő mit tenne ezzel a 7000 milliárd forinttal. Önöknek szerintem, akik majd a végső döntést meghozzák Brüsszellel az együttműködésről, önöknek érdemes lenne megkérdezni erről a magyar lakosságot. Most ezt tesszük, és mi most erre tettünk javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

DR. UJHELYI ISTVÁN európai parlamenti képviselő: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Természetesen először is köszönöm az MSZP-nek, hogy benevezett erre a mai vitára, hiszen nyilvánvaló, hogy egy csomó olyan információt egy európai parlamenti képviselő tud közvetíteni a magyar lakosság, a magyar döntéshozó intézmények és az európai intézmények között, amelyekre ebből a csodálatos teremből nem mindig nyílik rálátás.

A tárgyra fogok térni, de előtte muszáj vagyok válaszolni, hiszen egyes fideszes, KDNP-s képviselők és kormánytagok  nem tudok szebben fogalmazni  úgy hazudtak, mint a vízfolyás. Csodálkozom, hogy ez a szerencsére tökéletesen megépített épület nem szakadt ránk. Nem tudom a nevét, bocsánat, képviselő úr, Lőrinc, még nem jegyeztem meg az ön nevét, de egészen elképesztő, amiket mondott. Nincs olyan mondata, amiben egyébként ne hazudott volna méghozzá azokról a tényekről, amelyeket ön tényeknek gondolt. Én tudom, hogy nehéz kormányozni. Higgyék el, a legnagyobb jóindulattal mondom (Dr. Völner Pál: Nektek nem is ment!), hogy nem egyszerű a kormányzás, főleg nem egy válságos időszakban! Nekünk is kijutott belőle, gazdasági válságból is és járványból is. Szerencséje volt az egész világnak, mert az akkori járványra is, amit prognosztizálva ugyanakkorára jósoltak, mint amekkorára nőtt a mostani Covid-járvány, úgy kellett felkészülnünk, hogy egyébként nem tudtuk, mi lesz belőle. Kijutott nekünk is. Tudom, milyen nehéz kormányozni. Higgyék el, átérzem a problémát!

Éppen ezért szeretném önöknek jó szívvel mondani embertársukként, hazatársukként, sokaknak kortársukként  nézek államtitkár urakra, akár Szabolcsra, akár Balázsra, ismerjük egymást ezer éve , hogy higgyék el, az egész kormányra vonatkozóan mondogassák egymásnak, hogy nagyobb szerénység, kisebb arc, több igazmondás és kevesebb harc. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Így van!) Mert ha így viselkednének, akkor esélyünk lenne arra, hogy önök akár a járvány egészségügyi kezelésében, akár a járvány gazdasági, társadalmi sokkoló hatásainak kezelésében, vagy éppen a következő évek több generációra kiható európai uniós forrásainak felhasználása kapcsán másképp viselkedjenek.

Tudják, hogy én hogy kezdtem volna ennek a járványkezelésnek? Úgy, hogy összehívom az ellenzéki pártokat, összehívom az érdekképviseleteket, a szakmai szervezeteket, és megkérem őket arra, hogy minden politikai nézetkülönbségünk ellenére most tegyük félre a napi politikai csatáinkat, és üljünk egy asztalhoz. Önök elé teszem én mint kormány, akinek rendelkezésére áll az összes adat, akinek ott van a többezres apparátus, akinek titkosszolgálati és bármilyen más módszerrel ott van minden ahhoz, hogy egyébként döntéseket merjen és tudjon hozni, és bevonok minden ellenzéki politikai erőt is, és azt mondom, hogy segítsük ki egymást ebben a bajban, mert a magyar társadalom megérdemli. Emlékeznek önök, hogy kezdték a tavalyi évet? A járvány első pillana-tától kezdve fontosabb volt önöknek az ellenzék legyőzése és a brüsszelezés, mintsem a magyar életek mentése.

Nem tagadom el önöktől a jó szándékot, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy mentsük, amit lehet. De, lássuk be, így több mint egy év után, hogy sokkal több volt a propagandában az erő és a figyelem, mint a kormányzáson! Ennek egy jó példája a mostani nap, hogy az ellenzéknek kellett javasolni egy olyan parlamenti vitanapot, amelyről más országokban hónapok óta az ellenzék és a kormány közösen tart egyeztető fórumokat tartományról tartományra, érdekképviseletről érdekképviseletre. Mert felfogták az ottani politikai elit képviselői, hogy nem két évre, egy évre, nem egy kormányzati ciklusnak, egy kormányzati elitnek, egy miniszterelnöknek és baráti körének fontos, hanem hosszú évtizedekre meghatározza a társadalom és a gazdaság sorsát  a magyar társadalom és magyar gazdaság sorsát is , hogy mi történik ezekkel a forrásokkal.

Spanyolországban október 7-én a kormány egy hatvanoldalas anyagot beterjesztve elindult egy országjárásra a járvány ellenére, és egy hatvanoldalas részletes tervet bemutatva, amelyben az allokációk, a források, a felhasználások, minden elolvasható volt, elindult, és hónapok óta, öt hónapja tart az egyeztetés. Tudják, ha meg akarom fejteni, hogy miért teszik azt, amit csinálnak, akkor elég egyszerű a válaszom. Önök pontosan úgy szeretnének viselkedni és úgy gondolkodnak, mint a régi hűbéri rendszerben a nagyurak. Hogy minden, minden jóság, a javadalmak, a bevétel, a termény, a megörökölt vagyon és a szerencsétlen parasztság vagy a cselédség, mikor milyen kor van és kikről beszélünk, által megtermelt értékek és azoknak az elköltése az önök privilégiuma. Meg vannak sértődve, ha lázad a nép, ha bele akar szólni, ha kérdezni mer. Márpedig az ország gyűlésében mi, ellenzékiek, de mondhatom azt is, hogy ennek a hazának európai parlamenti képviselőjeként mi is képviseljük a nép egy igen komoly szeletét.

(19.10)

Hát mit képzelnek maguk, hogy úgy próbálnak meg dönteni ekkora horderejű pénzösszegről, hogy az ellenzéknek kell vitanapot rendezni arról, hogy egyáltalán csöpögtessenek információkat?! Hát hogy gondolják, államtitkár úr? Nem arról van szó, hogy hány szervezetnek küldött e-mailt! Nem! Tudja, mit vár el az Európai Unió? Azt, hogy pontos tervet  nagyságrendekkel, forintosítva, leosztva , pontos nagyságrendű, az egész európai uniós fejlesztési ciklust és az újjáépítési alapot bemutató tervet küld ki, és a tervhez képest mondják el a véleményüket a szakmai szervezetek. Hát, úgy könnyű kiküldeni egy e-mailt, hogy kedves barátom, mondja el a javaslatait! Ez nem tervezés! Március 22e van. Államtitkár úr, higgye el nekem  ön egyébként jól ismeri Brüsszelt, én is , az EU-s intézményeken ez a mostani terv és az eddig folytatott úgynevezett társadalmi konzultáció nem fog átmenni. Sürgősen kapják össze magukat, mert lehet, hogy majd Sorosra mutogatnak, a migránsokra mutogatnak, a vírusra mutogatnak, a hazaáruló ellenzékre mutogatnak, de forrásokat fogunk veszíteni, vagy csúsznak az önök hibájából.

Tudják, a hűbéruraknál annak idején tényleg úgy működött, hogy egy dologra kellett koncentrálni, a legfőbb hűbérúrra, és fontos, hogy lefele is adjunk egy kicsit, osszunk, nekem is legyenek hűbéreseim, és felfele is figyeljünk. Nem volt más kulcsfontosságú dolog, csak hogy a hűbéri láncban elhelyezkedjünk. Az Európai Unió nem ezt akarja finanszírozni. Az Európai Unió a magyar társadalom, tízmillió hazai magyar és remélhetőleg minél több és egyre több európai uniós tagságú, nem az anyaországban élő magyar jövőjét akarja finanszírozni, és ebben önök is benne vannak. Én például nem akarom önöket ebből kizárni. Önök minket viszont igen.

Tudják, hadd olvassak fel valami nagyon egyszerű dolgot, hiszen önök is emlékezhetnek erre. „Ezért az Országgyűlés felhívja Magyarország Kormányát, hogy az Európai Tanácsban a Következő Nemzedék EU Eszköz és az uniós Többéves Pénzügyi Keret elfogadása során a következő alapelvek szerint járjon el.” Csak kettőt emelek ki, mindenki kívülről tudja mind az ötöt. „A folyamatban lévő úgynevezett 7-es cikkely szerinti eljárásokat a Következő Nemzedék EU Eszköz és az MFF elfogadása előtt le kell zárni. A források politikai és ideológiai feltételekhez kötése  jogállamiság címszó alatt  elfogadhatatlan.” Ezzel, a 133 bátor, hős fideszes és KDNP-s képviselő ezen felhatalmazásával indult el és zsarolta be néhány hónappal ezelőtt még egész Európát Orbán Viktor.

Önöknek nem tűnik fel, hogy milyen elképesztő hazugság, hogy ősszel még zsarolták és vétózni akarták ezt a bizonyos óriási összeget, ami Magyarországnak jut, jár? Lovagolhatunk a szavakon, szerintem is jár nekünk egyébként. Önöknek nem tűnik fel, hogy ez a két pont, amit elmondtam, amilyen feltételhez kötötte a magyar Országgyűlés 133 bátor, független, önálló hűbérese, ez a két pont nem valósult meg? A jogállamisági mechanizmus január 1-jétől életben lesz. Hogy is mondta az ÁSZ elnöke? Figyelték a beszédét? Elég unalmas volt, én magam is sokszor fel kellett kapjam a fejem, hogy figyeljek már, figyeljek már. Azt mondta az ÁSZ elnöke itt  segítsenek pontosan felidézni , hogy az úgynevezett jogállamisági mechanizmus bizonytalanságot jelent a költségvetés tervezésében. Hoppá! Hát akkor van jogállamisági mechanizmus, ha az ÁSZ már úgy tudja, hogy vigyázni kell a költségvetés tervezésében, mert lehet, hogy nem jutnak hozzánk a források? És önök mégis azt mondták, hogy addig, amíg ezt Orbán Viktor nem rendezi el, addig nem fogadhatja el, vétózunk. Nem vétóztak, hála az égnek, szerencsére. Nem beszélve arról, hogy egyébként a 7-es cikkely szerinti eljárásokat nem sikerült lezárni, sőt folytatódnak, most, a portugál soros elnökség alatt néhány héten belül egy újabb tárgyalási forduló lesz.

Tisztelt fideszes és KDNP-s képviselők, azok után, amit összehazudtak itt, maradjunk annyiban, hogy április 30-áig van idejük, hogy egy koherens, minden problémára kitérő és nemcsak levelező, hanem a véleményeket befogadó javaslatot tegyenek az asztalra. Hiába hitegeti magát államtitkár úr azzal, hogy Magyarország jogállamisági téren fontos kérdései, mint például a közbeszerzési törvényünk, vagy az OLAF-megállapításokkal kapcsolatos hazai intézkedések jó mutatók, de hát ez megint csak hazugság! Pontosan láttuk az elmúlt hetekben, az önök lakájmédiája és propagandagépezete azért támadta az Európai Bizottság több biztosát, mert egyébként kimondtak fontos dolgokat. Például azt, hogy a mai magyar közbeszerzési törvény a mai formájában, ha hatályban marad, akkor nem felel meg Magyarország a jogállamiság intézményrendszerének és követelményeinek. Ezen változtatni kell. Vagy mondjuk, az OLAF jelentése, amely a 2015-2019-es időszakot elemezte, a ’15-19-es időszakban a pénzügyi büntetés, az akkori fejlesztési forrásokat érintő pénzügyi büntetés a lehető legmagasabb volt az egész Európai Unió 27 tagállamában, sőt akkor még 28 tagállamában. Az uniós átlag 0,34 százalék volt. Tudják, mennyi volt a magyar? 3,9, a tízszerese! Erre mondta államtitkár úr pár perccel ezelőtt, hogy az OLAF-jelentésekben az van, hogy Magyarország fantasztikusan teljesít? Én értem azt, hogy a közbeszerzési törvényre most államtitkár úr azt mondta, hogy újabb reformok jönnek, de én ilyenkor összezizzenek, hiszen a közbeszerzési törvény arról híres Magyarországon, hogy nálunk az egész Európai Unióban a legmagasabb az egypályázós közbeszerzések száma, ami az egyik legfontosabb mutatója az állami korrupció létezésének. (Nacsa Lőrinc: Csak ez nem igaz!)

És innentől kezdve, ha személyre szabott közbeszerzés zajlik a kormányzat jóváhagyásával és akaratával, akkor higgyék el, hogy az Európai Unió nem fogja jóváhagyni Magyarország pénzköltéseit, amit mindannyian veszteségként fogunk megélni. Na, ezért kell önöknek változtatni, nekünk meg önöket hamarosan majd leváltani.

Még két dolgot hadd mondjak! Az egyik az, amire Tóth Bertalan pártelnököm is hivatkozott. Tényleg elképesztő, hogy hónapok óta küzdenem kell önökkel azért, hogy hajlandóak legyenek válaszolni például arra a kérdésre, hogy egy európai uniós programra, az úgynevezett SURE-programra, amelyben maradt 9 milliárd euró  jól mondom, Balázs, gondolom, hogy képben vagytok ti is (Nacsa Lőrinc: Államtitkár úr!) , és decemberben kiköveteltem, leleveleztem, átbeszéltem az európai biztossal, hogy Magyarország újra pályázhasson, tudják, ez az a program, amelyre önfoglalkoztatók is, taxisok is, fodrászok is, mások is bértámogatást kaphatnának a magyar államtól európai uniós támogatással, vagy akár sok százezer magyar ember 80 százalékos bértámogatást is kaphatna, nem olyat, amit eddig sem sikerült kifizetni a magyar munkavállalóknak, hanem valóságosat  miért nem pályáznak? Dobják vissza a leveleimet, nem hajlandóak válaszolni. Nem értem! Örömmel venném, ha például erre is kitérne államtitkár úr egy válaszában.

Végül egy kérdést hadd említsek meg, amiről mélyen hallgatnak. Akik itt ülnek a teremben a kormány oldaláról, szerintem azok sem pontosan tudják, hogy mi a nagy terv, hiszen nem biztos, hogy ezt a miniszterelnök nekik elárulta. Tehát miközben mi arról vitatkozunk itt, hogy mekkora összeg jut, 5600-5700 milliárd forint az úgynevezett „Next Generation EU”-ból, tehát az európai újjáépítésből, már 13 ország ratifikálta az ezzel kapcsolatos jogszabályanyagot, hiszen az egyes tagállamoknak ratifikálniuk kell ahhoz, hogy egyébként hatályba léphessen az egész közösségre nézve. (Nacsa Lőrinc: Mert a fele hitel!)

Itt ülünk  megnéztem az ülésünk előtt az egész tavaszi jogalkotási menetrendet , és még csak be sem jelentették a jogalkotási sorba. Egyáltalán ezzel zsarolni akarják majd megint az Európai Uniót, vagy csak trehányság, hogy nincs egyelőre a ratifikáció soron?

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nyilvánvaló, hogy vannak olyan célok, amelyek nekünk, szocialistáknak különösen fontosak, ezekről Tóth Bertalan beszélt. Én egy dolgot szeretnék kiemelni, és várom a partnerségét a kormánynak: az európai egészségügyi unió programja picit magyar szülemény, hiszen sokat küzdöttünk érte.

(19.20)

Így az európai egészségügyi uniónak végre 5,1 milliárd eurós költségvetési sor jut, soha nem volt ilyen önálló költségvetése az európai egészségügynek. Ez használható lesz a magyar emberek közegészségügyi ellátására, fejlesztésére is. Kérem, hogy ne felejtsék ki a magyar tervből, hogy Magyarország egészségügye, a betegek és a dolgozók is többet érdemelnek.

Köszönöm szépen a figyelmüket. S ha már Győri Enikő visszajött, akkor annyit hadd jegyezzek meg, hogy Enikő azt mondta, képviselő asszony azt mondta, hogy a magyar kormány jó hírének aláásását végezzük Brüsszelben. (Közbeszólás a kormánypártok padsoraiból.) A magyar kormány a jó hírét már rég elvesztette, nemcsak Brüsszelben, hanem az Európai Unióban is. Mi vagyunk azok, akik hazafiként a magyar érdekeket képviseljük. Enikő  régóta ismerjük egymást, nagykövet asszonyként, EP-képviselőként , én nagyon sajnálom, hogyha ilyen papírokat adnak a kezedbe, mert nem méltó ahhoz a szakmai múlthoz, mint amilyen a tied.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és remélem, hogy elfogadjuk a következő időszakban azt a tervet az Európai Unióban, amellyel Magyarország is gazdálkodhat. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)