Felszólalás adatai

NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Ház! Ahogy a bevezető előadásában államtitkár asszony mondta, ez a mai nap egy szempontból mindenképpen nagy nap, mert lehet, hogy van már hat éve is, de öt biztos, annak, hogy Simicskó képviselő úrral együtt elkezdtünk azon dolgozni, hogy megpróbáljuk rávenni ezt a jelenlegi összetételű, részben, hogy úgy mondjam, illegalitásban lévő koalíciós partnerével együtt dolgozó kormányt, hogy valamilyen módon azt a teljesen közhelyes igazságot fogadja el, miszerint honvédség nincsen tartalék nélkül, és azt a másik alapvető igazságot is, hogy akármennyire is kiválóak a mi katonáink, egészen bizonyosan azzal a létszámmal, amit mostanában sikerült beállítanunk, bizonyos helyzetekben - ami nem feltétlenül háborús helyzet, elég hozzá egy kiadós természeti katasztrófa - csak igen nehezen vagy nem is tudja a feladatát ellátni, ezért igen nagy szükség lenne valamiféle kiegészítő védelmi erőre, aminek több neve volt már. Talán emlékeztetőül: nemzetőrséggel kezdődött, aztán utána lett belőle honi gárda, aztán kiegészítő védelmi erő, és minden volt. Mondtuk egyébként, talán éppen én, hogy egyetlennek ne nevezzük el lehetőleg, ne legyen munkásőrség, egyébként bármilyen elnevezésben partnerek vagyunk.

Az ember a kis örömnek is örüljön, így én személy szerint nagyon örültem annak, amikor néhány hónappal ezelőtt sikerült eljutnunk oda - megjegyzem, a mai napig is bizonyos rejtélyes isteni beavatkozást sejtek a mögött -, hogy ez a dolog egyáltalán újra előkerült, és a korábbi, egészen elementáris elutasítás után mégiscsak sikerült ezzel a munkacímmel, hogy az önkéntes tartalékos rendszert vizsgáljuk felül, elindítani egy olyan folyamatot, amelynek meggyőződésem szerint az lesz majd a kifutása, valószínűleg később, mint szeretnénk, hogy ténylegesen létrejön Magyarországon egy ilyen kiegészítő védelmi erő.

Az a vizsgálat, amely az első kormánydöntés után és az országgyűlési határozat alapján elvégzett vizsgálat során született, azért azt egyértelműen megmutatta, hogy ez a bizonyos önkéntes tartalékos rendszer, amely deklaráltan benne van a mai honvédelmi törvényben, és benne van abban a rendszerben, integrálva vagyon, amelyet Magyar Honvédségnek hívnak, jelenlegi formájában nem képes ellátni még azt a minimális feladatot sem, amire egyébként szánták. Egyszerűen olyan kevesen vannak, és annyira nincs körülbástyázva egyéb törvényekkel ez a szolgálatteljesítés, amire egyébként ez a vizsgálat is utal, hogy némi túlzással - nem is túlzás, inkább úgy mondom, ha igazán őszinték akarunk lenni, nyugodtan kimondhatjuk - ez a rendszer momentán nem működik.

Viszont, hogy szükség van rá, azt ugyancsak megmutatta ez a vizsgálat, és ahogyan az előterjesztés melléklete írja, a szakértői bizottságba, amely a Honvédelmi Minisztérium munkatársaiból tevődött össze, a honvédelmi tárca szakemberei mellett bevonásra került több külső szakértő, és itt sorolja, hogy ki mindenki. Na, ez az a tény még, amit nem nagyon sikerült kiderítenünk, hogy vajh' kik voltak ezek a nagy tudású külső szakértők, mert az általunk ismert honvédelmi szakértők közül - akikből azért van néhány - egyik sem került abba a megtisztelő helyzetbe, hogy ebben a munkában közre tudott volna működni. Valószínűleg azért egyszer majd talán, ha másképp nem, valamilyen szigorúan titkos módon talán elárulhatnák nekünk, hogy kik működtek ebben még közre, mert részben gratulálni is szeretnénk nekik, részben néhány kérdést szívesen feltennénk az után is, hogy az ötpárti egyetértés megszületett abban, hogy legalább elinduljon ez a munka.

És amikor a jelentés összegzett megállapításait nézzük - amelyet nem kívánok felolvasni, annál is inkább, mert mindenki, aki ezzel foglalkozott, látta -, 12 pontban foglalja össze a megállapításokat. Azaz érdekesen csoportosítható, mondhatni, hogy az első hat pont meglehetősen szikáran, és meglehetősen, ha úgy tetszik, brutálisan azt írja le különböző aspektusokban, hogy a jelenlegi rendszer miért nem jó és miért nem működik. Majd úgy a 7. ponttól kezdve már egyfajta kibontakozást is mutat, és meghatározza azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket mindenképpen el kell végezni. Én egyedül az utolsó, a 12. pontot tartom egy kicsit kilógónak, bár éppenséggel lehet azt deklarálni, hogy az önkéntes tartalékos rendszer a Magyar Honvédség integráns része, nem önálló szervezetrendszer, de ha úgy vesszük, ez olyan közhely, amit igazán nem nagyon értek, hogy miért kellett ide bevenni. Ezen az alapon még nagyon sok hasonló igazságot is le lehetett volna rögzíteni. Ezzel a dologgal egy kicsit olyan furcsa érzés keltődik az emberben, hogy miért volt annyira fontos ezt kihangsúlyozni.

A határozatban szereplő végrehajtási idők határidejével van némi fenntartásom, amiben részben kollégáim is osztoznak. Nem teljesen világos - ez a legfinomabb, amit mondhatok -, hogy miért kell ilyen sokáig tartania annak, hogy ezekben a dolgokban érdemi lépések történjenek. Hiszen - és kár, hogy a határozatban nincs benne, az indoklásban többször ott van - a jelentős költségtöbblettel nem járó feladatok, hogy úgy mondjam, összesítését el kell végezni. Arra miért kell még több mint egy esztendő, és a többire, aminek, hogy úgy mondjam, az előkészítésére és a feltárására valószínűleg nem kell több pénz, mint a jelentős összegeket fel nem emésztő változások eltervezésére, tehát az előkészítő, a tervező, a javaslatokat kidolgozó munkába azt a 2011. december 31-ét, ami újabb két esztendővel toldja és tolja meg valamiféle érdemi változás indulását, ezt nehezen tudom elfogadni, mert akár egy év múlva is rögzíthetnénk azt, hogy ezt kellene csinálni, körülbelül ennyi pénz kellene hozzá, de momentán nincsen rá pénzünk, majd amikor lesz rá, akkor majd megvalósítjuk. De hogy miért kell megvárni a lehető legkésőbbi határidőt, amikor adott esetben lehet, hogy ugyanezt a megállapítást fogjuk tenni, hogy jó lenne, jó lenne, de nincs rá pénz, és egyelőre továbbra sincs, ezt nem értem, és ebben igazán nem tudom, hogy az ötpárti tárgyaláson ez a kérdés hogyan nem vetődött fel, vagy nem kapott végül is meghallgatást, hogy magát az előkészítő munkát lényegesen rövidebb határidővel is el lehetne végezni.

Megítélésem szerint az előterjesztés legértékesebb és legfigyelemreméltóbb része az a melléklet, ami az indokláshoz készült, amelyben látható, hogy ez valóban egy tényleg nagyon alapos és átgondolt munka eredménye, amely a fejlesztés javasolt irányairól szól. Ha most kissé barokkosan túlzok, akkor azt mondom, hogy igazából ebben nagyon alapvető hibát nem is lehet találni, azon kívül, hogy van benne két érthetetlen motívum. Illetve mind a kettő érthető, csak - hogy mondjam? - nem nagyon respektálható.

Az egyik motívum az, hogy a honvédség feladatai a honvédelmi törvény 70. § (1) bekezdésében szépen fel vannak sorolva, és ott van egy olyan h) alpont, amely úgy szól, hogy "Hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához". Majd egy kicsivel később a javaslatokban valami ilyen: nem, nem, dehogy akarjuk mi ebbe belevonni a tartalékosokat, meg nem úgy akarjuk, meg isten őrizz, hogy ezek külön erre ki legyenek képezve, mert mi lenne akkor. Szóval ez számomra érthetetlen, mintha ez valakinek nagyon sértené az érdekeit, hogy az önkéntes tartalékosok akár speciális szakkiképzést kapjanak katasztrófavédelmi feladatok elhárítására, amit én teljesen természetesnek tartanék.

(19.50)

A másik - és rögtön befejezem, mert látom, az időm lejárt -, egy kicsit túl van hangsúlyozva az a szempont, hogy az önkéntes tartalékosokat el lehet ám vinni misszióba is. Persze hogy el lehet, de ezt talán nem kellene háromszor vagy négyszer leírni ebben a szakértői javaslatban. Szerintem egyszer is elég lenne, akkor is értenénk a szóból. Ez megint valami olyan, talán számomra kicsit valami mögöttes szándékot sugall, aminek a kifejtésével végül is az előterjesztés adós maradt.

Mindazonáltal az ötpárti javaslatot, illetve egyetértést respektálva, természetesen javasolni fogjuk ennek az anyagnak az elfogadását. Nagyon erősen bízunk - én személy szerint is bízom - abban, hogy ez a hosszú idő, amit sajnálatos módon szánnak erre a kidolgozásra, abból a szempontból előnyösnek bizonyul majd, hogy ténylegesen figyelembe vesz minden olyan szempontot, ami érinti ezt a jelenleg nagyon rosszul álló, nagyon bizonytalan lábakon álló ágát, ha úgy tetszik, a magyar honvédelemnek, ami nagyon fontos része lenne a haza védelméért felelős intézkedések sorának, és ami ennek a mellékletnek a legeslegvégén szerepel, hogy nem utolsósorban a hazafias nevelésben is valamiféle előrelépést jelezne. Amit mi különösen jó szívvel hallgatunk, hogy ilyen szempontok is belekerülnek egy ötpárti egyetértéssel készült előterjesztésbe.

Tehát még egyszer mondom, bízunk abban, hogy ebből tényleg lesz valami, és abban is bízunk, hogy a megvalósítás gyümölcseit ugyanúgy - mint nemzeti, össznemzeti kérdést - a magyar honvédelem és a Magyar Honvédség iránt elkötelezett képviselőtársaimmal együtt meg is fogjuk érni.

Köszönöm szépen a szíves figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)