Felszólalás adatai

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr; én visszatérnék a törvényjavaslathoz. Ez a kétéves határidő tulajdonképpen egy speciális kárfajtával, azzal a kárfajtával áll összefüggésben, amely magával a létesítéssel jön létre. Tehát azzal, hogy a felszín alatt egy vasúti építményt, egy vasúti alépítményt alakítunk ki, amelyet tulajdonképpen már a használatbavételi engedély birtokában mindenki megismert, mindenki tud róla, mindenki tudja, hogy ott megy, ott van; és ami kár az üzemeltetés során, a későbbiekben merül fel, az nem erre vonatkozik.

Itt erre a kétéves határidőre rövidítette csak le a törvénytervezet ezt a rendelkezést. Amikor már valóban nem jogszerű károkozásról van szó, hanem akár a létesítés során, akár a használatbavétel során valamely gondatlan magatartásból okozott kárról, akkor a törvényjavaslat 13/E. §-a alapján a polgári törvénykönyv alapján van kártérítésnek helye, amelyben természetesen a vétkességet már bizonyítani kell, de itt öt év az elévülési határidő.

Végül egy külön eset a kisajátítás eszköze, amely a kártalanítás harmadik fajtája, és ez jár tulajdonosváltozással.

(20.20)

Nyilván, ha valamit kisajátítunk, ott tulajdonosváltás van. Egyébként ez lehet a megoldás abban az esetben is, ha olyan tulajdonosi érdeket sért a metróvonal építése, hogy speciálisan csak azok alatt az ingatlanok alatt lehet mélygarázst építeni, és se másik utcában, se a harmadik utcában, csak ott. Ha ez annyira indokolt, akkor természetesen itt is lehet kisajátítás, és ha a tulajdonosoknak ez az érdeke, hogy olyan vagyonvesztéssel jár például egy mélygarázs meg nem építése, ami annyira sérti a tulajdonosok érdekeit, akkor helye lehet kisajátításnak is, tehát én azt nem zárnám ki. Köszönöm.