Felszólalás adatai

DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megpróbálok a magam hozzászólásában visszatérni a költségvetési törvény részletes vitájának hangneméhez, hangulatához, mindahhoz, ami reggel óta ebben a parlamentben akár az ellenzék, akár pedig a kormánypárti oldal részéről azokat a kérdéseket próbálta megfogni, amelyek Magyarország költségvetését előbbre vihetik, azt a folyamatot, amely biztosítja, hogy 2008 decemberében elfogadott költségvetése legyen az országnak.

A költségvetés általános vitájában is már elmondtam, hogy ez a költségvetési javaslat különböző külső és belső gazdasági folyamatok hatására született, mely gazdasági folyamatoktól Magyarország sem tudta magát elzárni. Nem lehetett ezeket a gazdasági folyamatokat a határnál megállítani.

(15.40)

Arra, hogy a költségvetés módosítására sor kerülhetett, azt gondolom, mindannyian tudjuk, hiszen néhány hete sem gondoltuk még, hogy ilyen változásokra lesz szükség. De hogy miért is kellett ezt a költségvetést így megalkotni, egyértelmű: biztosítani kellett Magyarország védelmét a spekulatív támadásokkal és a nemzetközi pénzügyi válság még negatívabb hatásaival szemben. Ezeknek az intézkedéseknek egyik nagyon súlyos ára a közalkalmazottak, köztisztviselők 13. havi bérének a 2009-ben történő felfüggesztése. Pedagógusként, intézményvezetőként magam is nagyon sajnálom, hogy ezeket az intézkedéseket meg kell tenni, de mindezt annak tudatában fogom elfogadni, hogy ezzel megvédhető a pedagógusok, köztisztviselők munkahelye, megvédhető 12 hónapra a bére, biztosított az ellátása.

E nehéz költségvetési, pénzügyi helyzetben nagy öröm számomra, hogy az "Új tudás" program mintegy 27 milliárd forintos többletforrást biztosít annak ellenére az oktatás és elsősorban a közoktatás területére, hogy ezek a pénzügyi nehézségek előttünk állnak. E programon belül jelentős forrás jut a kora gyermekkori fejlesztésre. A kora gyermekkori fejlesztés projektje a gyermek születésétől hatéves koráig tart, és elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek sorsát segíti különböző programokkal, figyelemmel kíséri fejlődésüket mindazért, hogy megakadályozza a halmozottan hátrányos helyzet újrateremtődését.

A célok elérésére 760 millió forint óvodáztatási támogatást biztosít például ez a költségvetés. Mit is értünk ez alatt? Azt értjük, hogy a halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekeket a család, ha egy mód van rá, már ötéves kor előtt írassa be az óvodába. Ezt különböző támogatásokkal is igyekszünk segíteni. Amennyiben a gyermek a foglalkozások 75 százalékán részt vesz, első alkalommal 20 ezer forint, majd további, félévenként 10-10 ezer forint támogatást kap a család, ha a gyermeket óvodába viszi.

Természetesen támogatni kell azokat a pedagógusokat is, akik ezekkel a gyermekekkel foglalkoznak, hiszen az ő munkájuk kiemelt figyelmet érdemel. Minderre 4 milliárd 670 millió forintot biztosít a kormányzat, s ugyanilyen fontosnak tartjuk az osztályfőnöki pótlékok megemelését is. Szívünk szerint szerettük volna az osztályfőnöki pótlékot száz százalékával is megemelni, de az új költségvetési változatban ennek a másfélszeresét sikerült biztosítani, ez is 2 milliárd 545 millió forintot jelent. De ugyancsak az integrációt, a gyermekek együttnevelését segítő programokra 1,6 milliárd forint áll rendelkezésre.

Egy új intézménytípust is sikerül létrehozni, amelyet bölcsőde-óvodának nevezünk. Ez azt jelenti, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket már kétéves koruktól oktatási, nevelési intézménybe vihetik be a szülők, és megkezdődhet a felzárkóztatásuk, fejlesztésük, tehetséggondozásuk. Ez az új bölcsőde-óvoda típus elsősorban a kistelepüléseken jöhet létre, ahol az esélyegyenlőség, az esélyteremtés nagyon fontos, hiszen előfordul nagyon sok helyen, hogy az óvodák kapacitását nem tudják kihasználni ezek a kistelepülések, vannak szabad férőhelyek, miközben három év alatti gyermekek fejlesztése pedig nem tudott megkezdődni. Ezért ennek a problémának a megoldására jött létre ez az intézménytípus, biztosítja az önkormányzatoknak a lehetőséget a gyerekek fejlesztésére.

Ahhoz azonban, hogy megfeleljek a részletes vita követelményeinek is, néhány konkrét javaslatunkat is szeretném indokolni. Az első ilyen javaslat Tatai-Tóth András 6571/32. számon benyújtott javaslata, amelyet én magam is jó szívvel támogatok, és néhány gondolatot ez irányban szeretnék is elmondani. Ez a javaslat arról szól, hogy a közoktatás területére az 5. számú mellékletben szereplő teljesítménymutató 2 millió 550 ezer forintra történő visszaállítását javasolja, szemben az eredetivel, amely 2009 szeptemberétől 100 ezer forinttal kívánná csökkenteni. Nagyon fontosnak találom ezt a módosítást, hiszen a közoktatási alapnormatíva, bár elhangzott, hogy a 13. havi bér költségének kivonásával csökkenthető lenne, mégis úgy gondoljuk, hogy fontos ennek a nominálértéken való szinten tartása. Erről államtitkár úr korábban már beszélt.

Tatai-Tóth András úr három forrást jelölt meg, ebből két forrással én magam is egyetértek a költségek pótlására. Az egyik forrás a 17/A cím alatt szereplő szakmai informatikai fejlesztés, amelynek csökkentését 5 milliárdról 3 milliárd forintra javasolja az előterjesztő. Én ezzel azért tudnék egyetérteni, mert az iskolákban jelenleg zárult le az a korábbi hároméves program, amelyben az intézmények számítógépes parkjuk fejlesztését hároméves támogatási rendszerben tudták megoldani. Ennek a normatív finanszírozását biztosította a kormányzat. Most lezárult ez a projekt, tehát ha éppen egy újat nem indítunk, akkor a korábbi 5 milliárd forintos összeget minden további nélkül lehet csökkenteni 3 milliárd forintra, és ez biztosítja az alapnormatíva hiányzó részét.

A másik: a teljesítménymutató 2,9 milliárdról 1,4 milliárdra való csökkentését a magam részéről szintén támogatni tudom, hiszen jelenleg, bár nagyon fontos ez az összeg, és nagyon nagy szolgálatot tesz az iskolák innovációjára, az iskolák pedagógiai munkájának megerősítésére, színvonalának emelésére, de a költségvetésben lévő 1,1 milliárd forintnak az 1,4 milliárdra való emelése is szolgálhatja ezt a fontos feladatot, és talán ebben a gazdasági helyzetben nem feltétlenül szükséges ennek ilyen mértékű emelése.

A harmadik lábbal viszont semmiképpen nem értenék egyet én sem, amely az önkormányzatok színháztámogatásától venne el költséget, tehát célszerű ezt a tárgyalást továbbfolytatni.

Ahogy államtitkár úr is beszélt róla korábban, nagyon fontos a térségi társulási normatívák szinten tartása is, ahhoz, hogy a korábbi politikai elképzeléseinket és szakmai elképzeléseinket meg tudjuk valósítani. Semmiképpen nem lenne célszerű e két terület szembeállítása, hogy az alapnormatívát emeljük-e vagy a térségi normatívát. Én nagyon fontosnak és nagyon előremutatónak találtam mindazt az indoklást és érvelést, amit államtitkár úr elmondott, hogy a következőkben keressük ennek a megoldását és forrásait.

Hasonlóan szeretném támogatólag kiemelni az 59. sorszámon szereplő, Tatai-Tóth András által benyújtott javaslatot, amely így visszamenőleg úgy tűnik, hogy tulajdonképpen talán csak adminisztrációs hibaként jelenhetett meg, hiszen a költségvetési törvény 30. §-a rendelkezik a nem állami, nem önkormányzati intézmények finanszírozásáról, arról, hogy az alap- és kiegészítő normatívák, illetve a pályázat útján megszerezhető normatívák közül melyik vonatkozhat a nem állami intézményekre. Itt a 15-18. sorszámon szereplő normatívák azok, amelyek a nem állami, nem önkormányzati intézményekre is vonatkoznak.

A 18. sorszám javasolt megszüntetésével viszont elveszett a 16. és 17. sorszám is, ami a kiegészítő és a pályázati normatívákat jelentette volna, ezért nagyon fontos ez a módosítás, és kérem a tisztelt parlamentet ennek elfogadására, nehogy ezek az intézmények - egyébként az eredeti célnak nem megfelelő módosítással - nehéz helyzetbe kerüljenek. Tehát ez nem volt a törvényalkotó célja, hogy ez a megszorítás megtörténjen, hanem talán csak adminisztrációs hiba.

(15.50)

A harmadik módosítás pedig, amiről beszélni szeretnék, elsősorban az én választókörzetemet érinti. A 14. számon benyújtott egyéni módosító javaslatom arról szól, hogy a Várpalota és régiója környezetvédelmi rehabilitációs programra létrehozott céltársulás - amely Várpalotát, Berhidát, Pétfürdőt, Ösküt, Ősit, Tést és Balatonalmádit foglalja magába - egy olyan programban vett részt 1995-től 1999-ig, amelyben ezek a települések egy úgynevezett japán hitellel meg tudták oldani a különböző infrastrukturális fejlesztéseiket, amelyek környezetvédelmi rehabilitációs programhoz kötöttek, csatornázást, víz-, gáz-, s a többi ellátást. Ugyanakkor ennek a konstrukciónak a visszafizetési metódusa egyre nehezebb helyzetbe hozta ezeket az önkormányzatokat, hiszen évről évre emelkedő költségeket kell visszafizetniük az önkormányzatoknak. Ez a visszafizetés olyan mértékű, ami megakadályozza az önkormányzatok működését, megakadályozza a fejlesztésüket, ezért arra nyújtottam be módosító indítványt, hogy a visszafizetés összegét 50 százalékkal szíveskedjen mérsékelni a tisztelt parlament. Ebben is kérem az önök támogatását, hasonlóan ahhoz, ahogy ezt a tavalyi és a tavalyelőtti évben a parlament megtette, hiszen ezáltal maradtak működőképesek ezek az önkormányzatok.

Végül egy jövőt illető javaslatot is szeretnék tenni. Még nincs itt a módosító javaslatok között, de nagyon szeretnénk azon dolgozni, hogy azoknak a korai fejlesztéssel foglalkozó szakmai szervezeteknek a finanszírozása, amelyek a nagyon sérült gyermekeket 0-3 éves kor között foglalkoztatják, a következő évben ne változzon. Ez két módosítást jelenthet, egyrészt az alapnormatíva visszaállítását, másrészt pedig az elszámolási rend idei költségvetéshez hasonló rendjének a megtartását. Ugyanis a most beterjesztett javaslat szerinti elszámolási rend nagyon nehéz helyzetbe hozná ezeket a szervezeteket. Ehhez kapcsolódó módosító indítványokat fogunk benyújtani. Kérem a tisztelt Házat ennek támogatására is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)