Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VIGH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány május elején nyújtotta be a most tárgyalt javaslatot, amely az egyes büntetőjogú tárgyú törvények módosításáról szól. Az Országgyűlés 2012. június 25-ei ülésnapján elfogadta a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt, azaz az új Btk.-t, amely 2013. július elején az 1978. évi IV. törvény helyébe lépett.

A Btk., bár nem sarkalatos törvény, súlyát, jelentőségét tekintve az egyik legnagyobb horderejű norma, amelynek újraszabályozása szervesen illeszkedik abba a jogalkotási folyamatba, amely az Alaptörvény elfogadását követően a sarkalatos és a kódexjellegű törvényeken át a jogrendszer legfontosabb elemeinek felülvizsgálatát jelentette. Az új Btk. megalkotásával azonban ezen a jogterületen nem fejeződhetett be a kodifikációs munka, mivel az annak hatálybalépése óta eltelt időszak számos törvény módosítását teszi szükségessé.

Az önök előtt lévő törvényjavaslat azokat a törvénymódosításokat tartalmazza, amelyeket az új büntetőkódex hatálybalépése óta a joggyakorlatban felmerült problémák tesznek szükségessé. Ezek elsődlegesen büntető tárgyú jogszabályok, azonban egyéb tárgykört szabályozó törvények is nagy számban tartalmaznak büntető anyagi jogi rendelkezésre való utalást.

Most rátérnék a részletekre, először is a Btk.-n belüli módosító javaslatokra. A joggyakorlatban problémát okozott a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, valamint a bűnszövetkezetben történő elkövetésre vonatkozó rendel­kezéseknek ‑ Btk. 89-90. §-a ‑ a halmazati büntetés kiszabásának szabályaival történő egyidejű alkalmazása. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a büntetés kiszabása során először azt kell értékelni, hogy a halmazatban lévő bűncselekményt különös, többszörös, erőszakos többszörös visszaesőként vagy bűnszövetkezetben követték el, és a halmazati büntetés csak ezen értékelés elvégzése után, az így már felmerült büntetési tételeket alapul véve kell kiszabni.

A következő problémakör a felfüggesztett szabadságvesztéssel kapcsolatban merült fel. A felfüggesztett szabadságvesztés esetében a bírósági mentesítés szabályozása a Be. és a Btk. szövegezését összevetve nem teljesen koherens. E probléma megoldása érdekében a javaslat megteremti annak jogszabályi hátterét, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés esetén is lehetőség legyen az előzetes bírósági mentesítés mellett az utólagos bírósági mentesítésre is.

(13.10)

A javaslat következő módosítási szándéka a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szerinti érték-egybefoglalás témakörre terjed ki. Erre tekintettel érték-egybefoglalásnak van helye, ha az elkövető egyenként 50 ezer forintot el nem érő értékre, illetve ekkora összegű kárt, vagyoni hátrányt okozva követ el lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést.

Ilyen esetekben szükséges megteremteni annak törvényi alapját, hogy e cselekmények már a büntetőeljárás keretében legyenek elbírálhatóak, mivel az érték-egybefoglalás eredményeként az összesített értékkövetési érték meghaladja a bűncselekmény-értékhatárt. Az új Btk. hatálybalépése előtt felmerült, hogy az elektronikus hírközlő hálózat útján számos bűncselekmény elkövethető, így például terrorcselekmény, csalás, szerzői jogok megsértése.

Korábban nem volt arra jogszabályi előírás, hogy ilyen jogellenes tartalmat az eljáró hatóság elérhetetlenné tegyen. A nemzeti drogellenes stratégiáról szóló országgyűlési határozat a kínálatcsökkentés területére tartozó feladatok között meghatározza, hogy elő kell írni az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a büntetőeljárás nyomozati szakaszában a kábítószer-kereskedelem, a kóros szenvedélykeltés, a kábítószer készítésének elősegítése, továbbá az új pszichoaktív anyaggal való visszaélés bűncselekményének megalapozott gyanúja alapján indított nyomozati eljárások esetén is. A javaslat erre figyelemmel említi meg annak szükségességét, hogy az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés fent említett bűncselekményekkel való kiegészítése mennyire indokolt.

A következő említésre méltó módosítás az előzetes letartóztatásra vonatkozik. Az uniós követelményekkel összhangban jelen javaslat előírja, hogy az előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványt megalapozó iratokat a vádemelést megelőzően nemcsak a kényszerintézkedés elrendelésekor, hanem annak meghosszabbításakor is a terhelt és a védő rendelkezésére kell bocsátani abban az esetben, ha az előzetes letartóztatás meghosszabbítására irányuló indítvány a meghosszabbítás okaként új körülményre hivatkozik.

Végül áttérnék a következő módosítani szándékolt nagy területre, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényre. E tekintetben a javaslat több módosítási szándékot is megfogalmaz. Többek között egyértelművé teszi, hogy a többszörös visszaesők, valamint az 5 évi vagy azt meghaladó tartalmú szabadságvesztések esetében nemcsak a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére szóló felhívásnak, hanem a büntetés letöltésének, megkezdésének is minél előbb meg kell történnie.

Az eljárások gyorsítását szolgálja továbbá, hogy a büntetés-végrehajtási bíró a bírósági felülvizsgálati eljárás során a bírósági felülvizsgálati kérelemről elkésettség, törvény általi kizártság vagy nem jogosulttól származás miatti elutasítás miatt meghallgatás nélkül, az iratok alapján is dönthet. Ugyancsak az eljárás eredményesebb lefolytatását hivatott biztosítani a javaslat által bevezetendő azon új szabály, amely az előzetes letartóztatás végrehajtása vonatkozásában lehetővé teszi, hogy bizonyos körben az ügyész a nyomozó hatóságra ruházza át a rendelkezési jogot, valamint az a rendelkezés, amely az elzárásra ítélt bv-intézeti befogadását egyes esetekben hivatali időn túl is lehetővé teszi.

Az új szankciók végrehajtási szabályainak meghatározása mellett a javaslat az eljárás gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése és a költséghatékonyság növelése érdekében is tartalmaz egyéb pontosító, a jogalkalmazást könnyítő módosításokat.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.