Felszólalás adatai

DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Kedves Képviselőtársak! Azt hiszem, én legalábbis nem tudok olyan deficites társadalmat, ahol az adóprés növelésével a deficites társadalom egyensúlyba hozható lett volna. Másrészt azt a lélektani hatást, amit az adóprés kifejt, azt hiszem, nem számítottuk bele azokba a törvényhozási procedúráinkba és azokba a módosításokba sem, de a jelen törvényjavaslatba sem, hogy mit jelent az, ha egy szegény és elnyomorodó társadalomban, amiről az Európai Unióban tudjuk, milyen adataink vannak, ezt az adóprést fokozzuk, és az adóprés szempontjából azokat a bizonyos arányosságokat nem dolgozzuk ki, nem megfelelően dolgozzuk ki. Ezért azt hiszem, hogy az ennek a lélektani hatásából származó további deficitnövelés és azok a visszacsapódások, amik ebből következnek, nagyon fontos témája kell hogy legyen a törvényalkotásunknak, amely az adókat és az adózást érinti.

Másrészt azt hiszem, azt is figyelembe kell venni, hogy minél inkább elszegényedünk és minél inkább növeljük egy konvergenciaprogram érdekében vagy a deficitünk lefaragása érdekében az adót, abban az esetben a szegénységet is növeljük. Hiszen most beszélünk, éppen erről tárgyalunk, hogy Magyarország jelenleg a szegénységi listán hogyan áll Európában. Nagyon súlyos helyzetünk van, és ráadásul az a GDP, amit mi összevethetünk az Európai Unió GDP-jével, fele annak a GDP-nek, amit az Európai Unió alapországainak, társadalmának megtermelésével alakítanak ki. Nálunk éppen emiatt a szegénység, plusz a deficit, plusz a GDP fele arányossága azt is jelenti, hogy nem préselhetjük hirtelen előkészületlenül és nem megfelelő törvényhozással és törvényekkel a népesség elszegényedése érdekében a mindennapi embert.

Köszönöm szépen.