Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat.

Soron következik az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Gazda László képviselő önálló indítványát T/10497. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/10497/1-2. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Gazda László képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának.

GAZDA LÁSZLÓ (MSZP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A csatlakozást megelőzően az áfaszabályozás értelmében adómentesen lehetett értékesíteni azokat a termékeket, amelyeket a vámhatóság a közvámraktárba léptetett ki, tárolt be, továbbá adómentes volt az az értékesítés is, mely során a közvámraktárba betárolt termék tulajdonost cserélt.

Az áfaszabályozás ugyan továbbra is mentesíti a termékértékesítést, mely során a vámhatóság a terméket a közvámraktárba kilépteti, azonban a csatlakozás következtében a közösségi vámjogszabályok értelmében közösségi, így a Magyarországon termelt áru közvámraktárba történő kiléptetése nem lehetséges. Raktározni lehet a közösségi terméket a közvámraktárban, de mivel azt nem vonhatják vámeljárás alá, így az áfatörvény pozitív következményei nem vonatkozhatnak rá.

Ez a tény a csatlakozást követően azt eredményezte, hogy a magyar termékek, főleg az agrártermékek Európai Unión kívüli, elsősorban a nagy felvevőképessége miatt is kiemelt fontosságú orosz és ukrán piacokra történő értékesítése veszélybe került, mivel a közvetítő kereskedők, akik révén ezen piacok visszaszerezhetők és megtarthatók, más környező, szlovák, lengyel terméket vásárolnak fel. Továbbvezetve ezt a folyamatot: a magyar termékek keleti piaca megszűnéssel fenyeget, az uniós piacnak erre nincs többlet-felvevőképessége, ezért ezen termékek termelőinek, gyártóinak a megélhetése kerül veszélybe.

Ezt a veszélyt lehet elkerülni az áfaraktárak intézményének felállításával, mely visszaállítja azt a korábbi lehetőséget, hogy legyen egy olyan szigorúan ellenőrzött raktár, amelybe a betárolt termék értékesítése és azon értékesítése, mely során a terméket a raktárba közvetlenül betárolják, adómentes legyen. Mivel a nem közösségi árukra a közvámraktár a megoldás, ez a raktár csak a közösségi árukra vonatkozna. Ez az intézmény nem egyedülálló az Európai Unióban, és azt más tagállamok is alkalmazzák.

Az áfaraktárt üzemeltetni csak engedély birtokában lehet, mely engedélyt a vámhatóság állítja ki. Az áfaraktár üzemeltetését csak az kérheti, aki rendelkezik az A típusú vámraktári engedéllyel, vagyis egyrészt van tapasztalata a raktár-üzemeltetésben, másrészt ezáltal megbízhatósági szempontból le is van ellenőrizve.

Az áfaraktárból kitárolni csak áfakötelezettség keletkezése mellett lehet. Ez alól kivételt jelent, ha a terméket exportcéllal tárolják ki, viszont ilyen kiraktározás csak biztosítás nyújtása mellett lehetséges. Így az exportcéllal kiraktározott áru nem lépett ki a Közösség területén kívülre. Ha a megadott határidőn belül a kiléptetést igazoló okmányokat nem küldték vissza az üzemeltető részére, a vámhatóság a biztosítékból érvényesítheti a terméket belföldi értékesítése esetén terhelő áfa összegét. Az adó alapja ebben az esetben a termék forgalmi értéke.

Az áfaraktár célja alapvetően az export elősegítése, azonban nem akadályozható meg, hogy olyan terméket tároljanak be a raktárba, melyet azután belföldre értékesítenek. Annak érdekében, hogy a belföldi cégek ne használják az áfaraktárakat arra a célra, hogy ily módon belföldi adófizetési kötelezettségüket halasszák el későbbi időpontra, a tervezet egyfajta pénzügyi szankciót fűz ahhoz, ha az adóalany úgy raktározza ki a terméket, hogy ahhoz nem kapcsolódott értékesítés. Ebben az esetben ugyanis a kiraktározáskor fizetendő áfa nem helyezhető levonásba.

A tervezet rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre is, ha a raktárból eltűnik az áru. Ez után is adófizetési kötelezettség keletkezik, melyre a raktárat üzemeltető kötelezett, de vele együtt egyetemlegesen felelős a termék tulajdonosa is. A raktárba tehát beraktározni terméket csak be- és kiraktározási okmánnyal lehet, szigorú nyilvántartási, leltározási kötelezettség terheli az üzemeltetőt, illetve a vámhatóság felügyeletet gyakorol a raktárba betárolt termékek fölött.

Az áfaraktárba beraktározott áru értékesítésének adómentesítése a szigorúan előírt nyilvántartási kötelezettség, az üzemeltető mögöttes felelőssége, valamint a vámhatósági felügyelet miatt nem jelent nagyobb kockázatot, mint bármely más mezei ügylet esetén. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy önálló indítványomat vitassa meg, és szíveskedjék elfogadni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Kérdezem, a kormány részéről kíván-e valaki felszólalni.

Megadom a szót Veres János államtitkár úrnak.

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében a benyújtott javaslatot támogatjuk, tekintettel arra, hogy egy valós problémára szakmailag jó megoldási javaslatot tartalmaz. Ezért kérem az Országgyűlést, hogy támogassa a benyújtott javaslat elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

(19.20)

ELNÖK: Kérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.)

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor. A törvényjavaslat elfogadásáról következő ülésünkön határozunk.

Soron következik a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az egészségügyi bizottság önálló indítványát T/10500. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Schvarcz Tibornak, az egészségügyi bizottság elnökének, a napirendi pont előadójának.