Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP), a napirendi pont előadója: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Talán azért is lehet ez a kezdeti kavarodás, mert régóta nem volt arra példa, és örülök, hogy most van, és őszintén remélem, hogy még lesz is a jövőben, hogy egy javaslatot ötpárti előterjesztésként tudunk az Országgyűlés előtt tárgyalni, és az előterjesztés minden frakció egyetértését bírja.

Röviden szólnék éppen ezért az expozéban a javaslatról. A javaslat benyújtásának oka az volt, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara tisztújítását a bíróság megsemmisítette. Ezért a jogerős ítélet óta létrejött egy olyan exlex állapot, amelyben nem tudni azt, hogy ki a jogosult a kamara testületeinek és tisztségviselőinek a hatáskörét gyakorolni. Márpedig, mivel az élet nem áll meg, ezt a helyzetet rendezni kell.

Ugyanígy kérdésként merült fel, hogy vajon mi lesz a jogerős ítélet óta meghozott határozatokkal, azokat hatályában fenntartjuk vagy nem tartjuk fenn - ezt is szükséges jogszabályi úton rendezni, méghozzá a lehető leghamarabb, ezért is járult hozzá minden parlamenti párt ahhoz, hogy házszabálytól eltéréssel tudjuk tárgyalni ezt a javaslatot. Olyan fontos kérdésekről kell dönteni, tisztelt képviselőtársaim, mint az ügyvédek felvétele, a fegyelmi eljárások lefolytatása vagy ügyvédjelöltek felvétele vagy oktatása, és természetesen a kamarának az időközben felmerült pénzügyi kérdéseiről. Itt pedig nem várhatjuk meg azt, hogy több hónap múlva majd feláll egy legitim módon és törvényesen megválasztott új tisztségvi­selői kar a Budapesti Ügyvédi Kamarában.

Két erénye van, azt gondolom, a javaslatnak, amit szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy minden parlamenti párt az autonómia, egy 140 éves múltra visszatekintő kamarai autonómia fenntartásában, megőrzésében volt érdekelt, még az átmeneti időre is. Tehát nem került szóba például kormánybiztos kinevezése vagy más hasonló módszer az ügyvédi kamara vonatkozásában, tehát még az átmeneti időben is megőrzi az autonómiáját az ügyvédi kamara akként, hogy az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, illetve elnöksége vagy vezetése lesz jogosult arra, hogy kijelölje azokat az ügyvédi testületeket más kamarák keretein belül, illetve azokat az ügyvédeket, ügyvédi tisztségviselőket adott esetben, akik helyettesíteni fogják ebben az átmeneti időben a Budapesti Ügyvédi Kamara testületeit, illetve tisztségviselőit.

A másik nagy erénye, tisztelt képviselőtársaim, ennek a javaslatnak, amellett, hogy mind az öt párt szakmai szempontból egyetértett abban, hogy ez egy helyes megoldás, hogy az egyeztetések során az Országos Ügyvédi Kamara elnöke támogatásáról biztosította ezt a javaslatot, szakmai értelemben kielégítőnek és jónak találta, egyébként pedig a parlamenti pártokat arra kérte és biztatta, hogy ezt nyújtsuk be.

Természetesen mindenkinek megvan és meglehet a véleménye arról, hogy az elmúlt években az ügyvédi kamarai választások során kialakult stílus mennyire felel meg a 140 éves ügyvédi kamarai hagyományoknak; remélem, ebben lesz jobbulás, lesz javulás, lesz változás. Ez a része azonban a kérdésnek nem a törvényalkotóra tartozik; a törvényalkotóra annyi tartozik, hogy ezt az úgynevezett exlex állapotot megpróbálja olyanná tenni, ami alkalmas arra, hogy az igazságszolgáltatás és azon belül kiemelten az ügyvédi kamara működése az állampolgári elvárásoknak megfelelően, az ügyvédi kar és a jogkereső polgárok elvárásainak megfelelően történjen.

(13.20)

Nekem meggyőződésem az, hogy ez a javaslat képes ezt az űrt pótolni, és innen is azt kívánom a Budapesti Ügyvédi Kamarának, illetve majd az ügyvédi kamarai választásokat megszervező, később kijelölt testületnek, hogy minél hamarabb sikeres kamarai választást tudjanak tartani, ahol a teljes törvényes rend helyre tud állni. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps.)