Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánytisztvi­selők és az igazságügyi, valamint az ügyész, ügyészségi alkalmazottak javadalmazási rendszere közötti összhang megteremtése érdekében immár 15 éve az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény részét képezi az életpálya-külön­bö­zet intézménye.

Ezen garanciális szabály három kategóriába sorolt igazságügyi, valamint nem ügyész ügyészségi alkalmazottak alapilletménye nem lehet kevesebb, mint a közigazgatás meghatározott szintjén dolgozó, a közszolgálati tisztségviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvényben meghatározott illetménykiegészítéssel növelt alapilletménye. Az állami tisztségviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény új illetményrendszert vezetett be, amely nem használja az eddig alkalmazott alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék fogalmakat, helyette illetménysávokat határoz meg minimum- és maximumértékekkel, amelyeken belül a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg az állami tisztségviselő intézményét. Ennek következtében 2017. január 1-jétől az Iasz. és az Üjt. illetményrendszere elszakadt az állami tisztségviselők új illetményrendszerétől.

Az igazságügyi és a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak illetménye még a 2016. október 1-jei és a 2017. január 1-jei 5-5 százalékos bírói illetményalap-emelés ellenére sem éri el az állami tisztviselők illetményét, ez pedig nagymértékű elvándorlást idézhet elő. A felvázolt probléma megoldását az jelenti, ha megtörténik az igazságügyi és nem ügyész ügyészségi alkalmazottak, valamint az állami tisztségviselők jogainak, így illetményének és kötelezettségeinek minél teljesebb összhangba hozása.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezekre tekintettel a törvényjavaslat alapján az illetmény az alapilletményből, beosztási pótlékból és címpótlékból áll. Az igazságügyi szervezetrendszer sajátosságaira tekintettel megmaradnak az alapilletmény kiszámításához szükséges szorzószámok, viszont az Áttv. illetményrendszeréhez hasonlóan a törvényjavaslat az egyes fizetési osztályok fokozataihoz rendelve sávokat hoz létre, amelyek alsó és felső értekét egy-egy szorzószám adja. A javaslat az Iasz. és az Üjt. illetményrendszeréből főszabályként eltörli a pótlékok rendszerét. Kivezetésre kerül a munkaköri, a nyelv-, a veszélyességi és a kiegészítő pótlék, ugyanakkor a beosztási és a címpótlék megmarad. Ennek indoka ‑ egyrészt nézzük a beosztási pótlék tekintetében ‑ az, hogy az igazságszolgáltatás legfelsőbb szintjén ne következzen be illetménycsökkenés. A címpótlék kivezetésére pedig azért nem került sor, mert az OBH elnökének sarkalatos jogkörét érintené.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Garanciális jelentőségű, hogy a hatályos szabályozást fenntartva az igazságügyi alkalmazottak illetményalapja továbbra is megegyezik a legkisebb bírói alapilletmény összegével. A fenti szabályok alkalmazásával egyrészt kezelhetővé válik a garantált bérminimum emeléséből adódó bérfeszültség, másrészt pedig lehetővé válik a középfokú végzettségű ügyintézők esetén az illetmények jelentősebb mértékű, akár 30 százalékos emelése is.

A törvényjavaslat célja, hogy az igazságügyi szervezetrendszer megtarthassa a rendszer működtetése szempontjából kulcsfontosságú alkalmazottait és megállítsa az igazságügyi és nem ügyész ügyészségi alkalmazottak igazságszolgáltatási szervezetrendszerből történő elvándorlását.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A javaslat alapján lehetőség van a munkaszerződéssel való foglalkoztatásra, így a jogi személyiséggel rendelkező bíróságok, ügyészségek a kiemelten fontos feladatot ellátó vagy speciális szaktudással rendelkező alkalmazottakat a korábbi szabályozási rezsimhez képest rugalmasabb és adott esetben piaci viszonyokat közelítő bérezéssel foglalkoztathatják.

Tisztelt Hölgyem és Uraim! A javaslat a jogok és kötelezettségek további összhangja érdekében az alábbi főbb intézkedéseket vezeti be. Szigorodnak a próbaidőre vonatkozó rendelkezések; bővül azon esetek köre, amikor a szolgálati jogviszony azonnali hatállyal megszüntethető; előírja a végkielégítés arányos visszafizetésének kötelezettségét arra az esetre, ha az igazságügyi és nem ügyész ügyészségi alkalmazott a szolgálati viszonya megszűnését követő rövid időn belül meghatározott állami szervnél újabb szolgálati jogviszonyt létesít; a vezetők is kötelesek lesznek évente továbbképzésen részt venni. Kötelezővé teszi a törvényjavaslat a teljesítményértékelést. A kijelölt titkár tekintetében a felső határ szerinti fix összegű illetményre lesz jogosult. A végkielégítés és a cafetériajuttatás vonatkozásában az Áttv. rendelkezéseivel összhangban módosulnak az Iasz. és az Üjt. rendelkezései. Garantált elemként az illetmény nem lehet kevesebb, a szabadság mértéke pedig nem csökkenhet.

Tisztelt Hölgyem és Uraim! Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója támogatja a T/15785. számú törvényjavaslatot, kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)