Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő 4285. számú törvényjavaslat elérkezett a mai nappal a vitájának a lezárásához. Ez a törvényjavaslat volt minden ‑ és nagyon sok gondolat lett kiolvasva ezekből a sorokból, amelyek valójában nincsenek is benne, és erre majd a későbbiekben fogok utalni -; volt jó, rossz, volt megszorító, volt megengedő törvényjavaslat, de azért az alapdolgokat ne felejtsük el!

Az egyik ilyen dolog, hogy van egy irányelv, ez a 2012-ben kiadott 27. számú EU-irányelv, ami egyértelműen kimondja, hogy szükséges átültetni a nemzeti szabályozási keretek közé. Eddig ezt Európában nyolc európai uniós tagország tette meg. Mi szeretnénk lenni a kilencedik.

A törvényjavaslat elfogadásával nemcsak az Európai Bizottság felé történő bejelentésnek teszünk eleget, hanem Magyarország így közvetett módon hozzájárul néhány tényezőhöz, gazdasági tényezőhöz, például a primer energiafogyasztás csökkentéséhez, az energiaimport csökkentéséhez, az energiaellátás biztonságához és hatékonyabb energiagazdálkodásra való áttéréshez. A végfogyasztók költségeinek a csökkentéséről már ne is beszéljünk, ami akár közvetlenül, akár közvetetten javítja egyben az ipar versenyképességét és a teljesítőképességet.

A törvényjavaslat minden végső felhasználó számára elérhetővé teszi a költséghatékony és szakszerű energiaellátási auditot, illetve az irányelvi felhatalmazás következtében egy olyan belső rendszert alakítunk ki, ami a magyar gazdaság, a magyar gazdálkodók számára a legmegfelelőbb. A tény, amit szerettünk volna elérni, az az, hogy ami kötelező elem, azt átemeljük, viszont egy teljesen szélesre nyitott, mindenféle megkötöttség és kötelezettség nélküli lehetőséget teremtünk mind a lakosságnak, mind pedig a Magyarországon gazdálkodó cégeknek és vállalkozásoknak.

Egy energiahatékonysági információs honlap jön létre, ami átláthatóságot, áttekinthetőséget nyújt, és az energiafogyasztók tájékoztatását biztosítja olyan mértékben, ami pénzügyi, jogi keretek esetében ismertté válik.

Elhangzott egy kategória a mai napon, miszerint „nem túl elegáns” a törvényben a kétharmados rész. Érdekes ez a törvény. Van olyan frakció a parlamentben, amelyiknek az egyik tagja föláll a kezdő vitában, és azt mondja, hogy támogatjuk a törvényt. Aztán történik egy ötpárti egyeztetés, ahol „hát, nem támogatjuk a törvényt”, és aztán elhangzik, hogy tartózkodunk. Szerintem talán ez a nem elegáns, nem pedig maga a jogszabály és annak tartalmi eleme. (Közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük dr. Staudt Gábor: Mert változtattátok.)

A törvényjavaslat Magyarország számára mint irányelv rögzíti az energiahatékonysági számokat. Másfél százalékos végfelhasználási energiamegta­karítást ír elő, ez 18 százalék. Ez az a kötöttség, ami a törvényben rögzítve kötelezővé teszi Magyarország számára, hogy az Európai Unióval kapcsolatos elszámolásokban működjön ez az egész jogszabályi keret. És amit hiányolok az ellenzéki hozzászólásokból, az kettő elem. Az egyik a költség-haszon elemzés. Ne felejtsük el, mind a két oldalt, amit mondok, gondoljuk végig! Egyrészt az energiahatékonyság számára mi a legfontosabb a lakosság részéről? Az, hogy ő minél kevesebbet fizessen érte, és minél nagyobb megtakarítást tegyen. Ez egy ösztönző tényező. A másik elem a vállalkozások részéről: csak úgy tud versenyképes lenni, ha minél olcsóbban állítja elő a termékét.

(18.50)

Ezért az energiaköltségnek, ami jelen pillanatban a második-harmadik költségnem, a minél nagyobb mértékű megtakarítását kell elérni.

Ha ezt leírjuk konkrétan, ugyanazt a hibát követjük el, mint huszonöt évvel ezelőtt: nem működő szabályozás. Ha viszont egy tág lehetőséget adunk, és a versenyképességet használjuk például a vállalkozói szférában, akkor, úgy gondolom, hogy ez egy megfelelő szabályozás.

A másik az európai uniós irányelvek által adott úgynevezett alternatív optimumok helyzete és szerepe, amelyik azt mondja ki: energiamixben minden európai uniós tagország maga állítja össze azt, hogy milyen energiával próbálja ellátni a saját energiaellátását, akár lakossági, akár vállalkozói szinten. Ez a lehetőség ebben a törvényben tükröződik. Magyarul: aki megújuló energiát szeretne, és tudjuk, hogy bevállaltuk a 14,65 százalékos megújulóenergia-arányt, vagy aki energiahatékonyságban szeretne megtakarítani, az megteheti, nem szigorítjuk, hogy csak ezzel az energianemmel, csak azzal az energianemmel. Volt egy szigorítás 2008-ban, mindannyian emlékszünk rá, ha kell, fejből mondom a számokat, úgy hívták, PPP-konstrukció önkormányzatok számára. És a dolog lényege: körülbelül háromszor annyiba került egy energetikai beruházás a végére, mint amennyibe valójában került volna, ha inkább támogatást adunk hozzá. Ezért a magyar kormány úgy gondolja, hogy inkább nyújtunk az európai uniós fejlesztési forrásokból mind az önrészre vonatkozóan, mind pedig vissza nem térítendő támogatásban a lakosság számára és a vállalkozások számára is energetikai hatékonyságnövelő beruházáshoz forrásokat. Jobbnak tartjuk, mint a PPP-s jellegű forrásokat.

Az elmondottak értelmében tehát a törvényjavaslat nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió 2020-ig az úgynevezett háromszor 20 száza­lékos és ezen belül az energiahatékonyságban is a 20 százalékos célkitűzést megvalósítsa, és Magyarország eleget tegyen a tagságból eredő kötelezettségeknek. Hozzáteszem, hogy a kiegészítő jogszabályokkal együtt ‑ ami természetesen bárki számára elérhető és látható ‑ átlátható, auditálható és megfelelően felépített jogi rendszert teremtünk.

A törvényjavaslat vitájában lezárásként szeretném megköszönni mind a Fenntartható fejlődés bizottságának, mind a Gazdasági bizottságnak, mind pedig a Törvényalkotási bizottságnak a munkáját, és azokat az érdemi észrevételeket, amit a törvényen átvezettünk az eredeti elveknek és célkitűzéseknek megfelelően.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az összegző módosító javaslat elfogadását követően a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek, egyben köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)